Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: A magyar kormány nem tervez médiabefektetést Szlovéniában

2019.10.28. 17:36 Módosítva: 2019.10.28. 19:37

Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van, mindkét ország pontosan tudja ugyanis, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés, mondta Orbán hétfőn Budapesten, miután tárgyalt Marjan Šarec szlovén kormányfővel, írja az MTI, és hosszabb beszámolójának legvégén a következő mondat szerepel, a pontos kérdést sajnos nem jelezve:

„Egy másik szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovénia területén.”

Ebből az ugyan nem derül ki, hogy a kérdés valóban a „magyar kormányra” vonatkozott-e, vagy a NER-re, esetleg Orbán Viktorra és körére, mindenesetre nem lóg teljesen a levegőben, és van is előzménye. Visszahallgatva aztán a sajtótájékoztatót az ATV közvetítésében, a szinkrontolmács fordításában a kérdés úgy hangzott:

„Beszéltek-e esetleg a magyar befektetésekről a szlovén médiában, Sarec miniszterelnök úr korábban szólt erről a médiakampányról, mi az ön véleménye erről?”

2018 márciusában írtunk először részletesebben arról, hogy Orbán Viktor a szlovén jobboldali Janez Janša kampányában személyes látogatásával is támogatólag vett részt, de Orbán médiapiaci és gazdasági hívei is alaposan beszálltak a szlovén kampányba, éppen az ellen a Marjan Šarec és pártja ellen, akivel mai sajtótájékoztatóját tartotta Orbán.

A témáról sok cikk született, korábban a Magyar Narancs, a 2018-as szlovén választás előtt közvetlenül a G7 is foglalkozott ezekkel a támogatásokkal. A lényeg, hogy magyar építőipari potentátok belevásároltak a szlovén migránsellenes propagandamédiumokba (vagyis a Nova 24 Tv és a Demokracija nevű csoportokba) és hirdetésekkel is bőségesen ellátták azokat.

A médiagépezet közvetlen feltőkésítői a Modern Media Group Zrt., a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft. voltak, de a témában született oknyomozó cikkek szerint állítólag Varga Károly, aki korábban Szíjj László tulajdonostársa volt a Duna Aszfaltban, maga fizette be a médiacégek tőkeemelését egy maribori bankfiókban.

További érdekesség, hogy a Magyar Narancs 2018-as cikke szerint a Habony Árpád nem közszereplő, főstratéga nevéhez köthető Danube Business Consulting londoni tanácsadócég átfogó stratégiai tanácsadással is igyekezett támogatni, a korábban már kétszer is miniszterelnökként tevékenykedő, de korrupciós ügyekbe keveredő Janez Janšát.

A szlovén újságíró pedig arról is szólt a kérdésében, hogy ezt az egész terjeszkedést a szlovén kormányfő is megjegyezte korábban.

A mai közös sajtótájékoztatón a következő dolgokról esett még szó az MTI beszámolója szerint:

Orbán a sajtótájékoztatón azt mondta:

Tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk, milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége.

Orbán bejelentette, hogy Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket „annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni”. És elmondta, jelenleg 96 ezren vannak úton a balkáni útvonalon, azt még nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek majd, mindenesetre készen áll a kormány, hogy Szlovéniával együttműködjön a helyzet kezelésében.

Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök kijelentette: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.

A magyar–szlovén gazdasági együttműködésről azt mondta, bár az minden évben javul, az üteme lassabb, mint ahogyan Magyarország más szomszédaival növekszik a gazdasági kooperáció.

Közölte továbbá: az Eximbankkal megnyitottak egy 165 millió eurós hitelkeretet a szlovén–magyar gazdasági együttműködés támogatására, Magyarország pedig díszvendég lesz a legnagyobb szlovén gazdasági vásáron 2020-ban. Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok –, az ottani gazdaságfejlesztési programra.

Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára. Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását. Orbán azt is elmondta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását.

Hozzátette, december közepén befejezik az M70-es autópálya építését a szlovén–magyar határig, és megkezdték a Zalaegerszeg–Rédics–Lendva vasútvonal magyarokra eső tervezését is.

Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre Orbán Viktor kifejtette: Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar–horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”. Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani.

Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára: „Az egyik, ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt”.

A másik megoldás – folytatta – a szlovéniai Koper és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni. Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni, mondta.

A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem –, hogy „menjetek Triesztbe (...), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben” – fogalmazott.