Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Handó Tünde gondosan kikerülte a kínos kérdéseket

02A7132
2019.10.29. 13:00
A fideszes képviselők körberajongták, az ellenzékiek nekimentek, az Országos Bírói Hivatal egykori elnökéből alkotmánybíróvá váló Handó Tünde pedig gondosan kikerülte a kínos kérdéseket, a sajtó sem kérdezhette a parlament igazságügyi bizottsági meghallgatásán. Az ellenzékiek szerint Handó jelölésével az OBH elnökének háborúja, amit a bírókkal folytatott, véget ért, az alkotmánybírósági állás egy menekülőút.

Nyolc igen, két nem szavazattal támogatta Handó Tünde alkotmánybírói jelölését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelenlegi elnökét a Fidesz jelölte hétfőn, alig két perccel a parlamenti albizottság, az alkotmánybírókat jelölő testület ülése előtt.

Az ellenzéknek nemcsak a bizottság kormánypárti többsége, valamint több párt tiltakozó távolmaradása miatt, hanem idő hiányában sem volt lehetősége arra, hogy saját alkotmánybíró-jelölttel álljon elő. Handó Tünde alkalmasságát ugyanakkor rengeteg ellenzéki kritika érte már OBH-elnökként is, most pedig az Alkotmánybíróság (AB) tagjává jelölését bírálták az igazságügyi bizottság ülésén és utána.

Meghallgatásán ugyanakkor Handó Tünde szándékosan kerülte az OBH-elnökként egy éve húzódó, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) kialakult háborúskodásának témáját, hiába kérdezte erről a bizottság két ellenzéki tagja, nem akart erről beszélni, és nem reagált az idevágó kérdésekre sem. Sőt, Handót védelmében vette a bizottság kormánypárti elnöke, Vejkey Imre is, aki azzal hárította el az ellenzéki kérdéseket, hogy nem ez a téma, az OBH-elnök és az OBT közötti feszültségeket „többször megvitatták már a bizottságban”.

Vejkey Imre a bizottság kormánypárti elnöke
Vejkey Imre a bizottság kormánypárti elnöke
Fotó: Ajpek Orsi

Ez a harc lesz a végső

Megírtuk, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is megoldódna a létszámkérdés. 

Miután az ombudsman az AB jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan megindult. Erre hivatkozva Handó Tünde OBH-elnök többször is  illegitimnek nevezte  az őt felügyelő szervezet működését. Hasonlóképp, még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz–KDNP  érdemi vizsgálat nélkül elutasította  az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy  mozdítsa el posztjáról Handó Tündét. Ezt sem az Országgyűlés, sem pedig – Vejkey állításával szemben – a szakbizottság nem tárgyalta érdemben, mielőtt elutasították.

Most pedig Handó Tünde lényegében csak arról beszélt a meghallgatásán, hogy mennyire fontos neki a bírói gondolkodás és a magyar jogtörténeti hagyományok.

Handó a meghallgatásán a szakmai pályafutásáról beszélt. Arról, hogy a rendszerváltás után – bár sok lehetőség volt – ő bíró lett, mert bíróként két főnöke volt: a lelkiismerete és a törvényesség. Hosszan beszélt arról, milyen mesterei voltak, bíróként milyen sok ügyet végig vitt, foglalkozott munkajoggal. Megemlítette, hogy még bíróként két alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, egyszer egy kormányrendelet, egyszer pedig egy jogsegélyi határozat miatt – mindkét alkalommal sikerrel.  

Hangoztatta, hogy a magyar jog „ezeréves múltra tekint vissza”. Szerinte „negyven év jogalkotás és harminc év útkeresés után” fontos volt megerősítenie – immár az OBH elnökeként – a bírói karban a gyökérzetet, „a visszatalálást a múltunkhoz”. Azt is mondta, hogy ha alkotmánybíró lesz, fontos lesz neki, hogy az alaptörvény miként érvényesül majd a bírói ítélkezésekben. 

Az AB és a rendes bíróságok kapcsolata erős legyen. Az értés, a megértés megerősödjön

– mondta. 

A fideszesek körberajongták

A bizottság fideszes tagjai közül a testület elnöke, Vejkey Imre szabályosan rajongott Handóért. „Köszönjük eddigi munkáját, és hogy feltárta a bírói hitvallását" - hálálkodott a jelöltnek, majd többször védelmébe vette őt, amikor az ellenzéki képviselők az OBH és az OBT közötti konfliktusról próbálták faggatni. De a bizottság egy másik fideszes tagja, Bajkai István sem bánt szűkmarkúan a dicsérő szavakkal. „Szeretnénk tiszteletünket, elismerésünket kifejezni az életpályája előtt” – mondta Handónak.  

Amikor a fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán korábban Kövér László által hangoztatott álláspontjáról kérdezte az egyik ellenzéki képviselő, Handó azt mondta, hogy a magyar jogtörténetben a hatalommegosztás elve az irányadó, nem pedig az angolszász, elsősorban amerikai hagyományban meghatározó a fékek és ellensúlyok, ami szerinte inkább egyensúlyokat jelent, hiszen a checks and balance-ból származik maga a kifejezés. Az ellenzéki képviselők szerint nemcsak az OBH-elnök alkotmányosságfelfogásával, hanem eddigi bírósági igazgatási gyakorlatával is gond van, mindez pedig tartalmilag is megkérdőjelezi jelölését. Arató Gergely DK-s bizottsági tag arról beszélt, „kényelmes megoldás” beülni abba a bírói testületbe, amely Handó ügyét is tárgyalja, „de nem elegáns”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is zajlik az a Handó által kezdeményezett eljárás, amellyel a hat évre megválasztott OBT, az őt felügyelő szervezet működőképességét kívánja megkérdőjelezni.

A leköszönő OBH-elnök ugyanakkor nem reagált erre a kritikára sem, így azt sem helyezte kilátásba, hogy adott esetben távol marad az OBT-t érintő alkotmánybírósági döntésről.

Megtisztelő, de inkább ne kérdezze senki

Handó maga egyébként a meghallgatás után nem nyilatkozott és nem válaszolt a sajtó kérdéseire sem, csak annyit mondott, hogy megtisztelő számára a felkérés, majd távozott. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért ment szembe leendő munkahelye, az AB egyes döntéseivel, így például éppen az ő igazgatási gyakorlatára vonatkozó, például az ügyáthelyezést érintő útmutatásokkal.

Az ellenzék mindenesetre úgy látja, éppen az OBH-elnök eddigi gyakorlata az, ami miatt másfél évvel mandátuma lejárta előtt eltávolítják a bírósági igazgatás éléről, többen úgy fogalmaztak:

ez a menekülőút Handó Tünde számára.

A jobbikos Varga-Damm Andrea azt mondta például, hogy éppen azért Handó a Fidesz jelöltje, mert ide vezetett az OBT-vel való háborúzása.

A nem igazságügyi bizottsági tag, hanem az alkotmánybíró-jelölő eseti bizottságban dolgozó LMP-s Keresztes László Lóránt az ülést követően azt kifogásolta, hogy 2019 májusában jött létre a Stumpf István nyáron megüresedett helyére jelölő eseti testület, ehhez képest hónapokon át semmi sem történt, egyeztetés nem volt, csak pénteken tudták meg, hogy lesz a hétfői ülés, amelyen kész helyzet elé állították a jobbikos és LMP-s tagokat (az MSZP és a DK tiltakozásul távol maradt ettől az eseti bizottságtól). Keresztes az Alkotmánybíróság megcsúfolásának tartja, hogy az ellenzéknek papíron sem volt jelölési lehetősége.

Borítókép: Handó Tünde és Vejkey Imre az igazságügyi bizottság ülésén, miután nyolc igen, két nem szavazattal támogatták az OHB elnökének alkotmánybírói jelölését.  Fotó: Ajpek Orsi / Index