Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Megismétlik a fideszes jelölt vereségét hozó polgármester-választást Litér egyik szavazókörében

2019.10.29. 15:47

November 10-én meg kell ismételni a polgármester-választást a Veszprém megyei Litér község 1. számú szavazókörében - írja a Győri Ítélőtábla tájékoztatására hivatkozva az MTI.

Október 13-án a helyi választási bizottság határozata szerint Varga Mihály független polgármesterjelölt győzött Litéren.  A Veszprém megyei település polgármesteri pozíciójáért a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjeként versenybe szálló Szedlák Attila ugyanakkor fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az 1. számú szavazókörben a Fidesz-KDNP delegáltjának nyilatkozata szerint a szavazatszámláló bizottság

olyan szavazólapokat is érvényesnek fogadott el, amelyeken nem két egymást metsző vonallal történt a jelölt neve mellett a szavazás.

Szedlák fellebbezése alapján a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság újraszámolást rendelt el. Az újraszámolás alapján pedig megállapította, hogy a Varga Mihály polgármesterjelöltre leadott, korábban érvényesnek talált szavazólapok közül három érvénytelen:

  • két lapon a jelölt neve melletti körben nem szerepelt egymást metsző két vonal
  • a harmadikon pedig kettőnél több egymást metsző vonal volt.

Emiatt a területi választási bizottság a 480 szavazatot kapó Szedlák Attilát hozta ki nyertesnek, a 479 szavazattal támogatott Varga Mihállyal szemben.

A területi választási bizottság döntése ellen viszont Varga Mihály és az MSZP is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így került az ügy a Győri Ítélőtábla elé.

A táblabíróság végül azért semmisítette meg a Litér 1. számú szavazókörében született eredményeket, mert újraszámolta a szavazatokat és megállapította,

a szavazólapokat tartalmazó sértetlen dobozban átadott kilencszáz szavazólapból hat szavazólap eltűnt.

A Győri ítélőtábla a megsemmisítő végzésének indoklásában arra is kitért, hogy a területi választási bizottság három választott tagból, két póttagból és négy megbízott tagból állt, de a határozat meghozatalában csak hárman vettek részt, ezért a testület a döntéskor valójában határozatképtelen volt. A határozatképességhez ugyanis a tagok több mint felének a jelenléte lett volna szükséges.