Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A nyomor sorozatgyilkosa sújtott le Rákóczifalván

B839FD62-0194-4454-A9EC-0FF65AD1A452
2019.11.05. 15:35 Módosítva: 2019.11.05. 18:19
Először állt bíró elé az a 27 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy három embert megölt Rákóczifalván az elmúlt két évben. T. Tamás tagadja, hogy bárkit is meggyilkolt volna, így a Szolnoki Törvényszéken tartott előkészítő tárgyaláson a bíró 2020-ra tárgyalást tűzött ki, márciusban tanúk meghallgatásával és bizonyítási eljárás lefolytatásával folytatódik majd az ügy. Részleteiben elborzasztó ügy elé nézünk.

Szinte ellepték a videómegosztókat, médiaszolgáltatókat, mozikat a különféle sorozatgyilkosokról készült sorozatok, filmek, amik szinte új életet leheltek a bűnügyi filmek műfajába, és az egyik legfelkapottabb témává emelték a sorozatgyilkosságot, nem ritkán magukat a sorozatgyilkosokat. Magyarországon is készült film sorozatgyilkosról, például a martfűi rémről, aki az ötvenes években szedte áldozatait, főleg fiatal nőket gyilkolva.

Ez utóbbi sorozatgyilkost azért említettem, mert Jász-Nagykun-Szolnok megyében az volt a legutolsó eset, hogy sorozatgyilkost fogtak.

Tavalyig.

Mert 2018-ban ismét felbukkant egy alak, aki a gyanú szerint sorozatban ölt embereket, hasonló módszerrel, és ami még hasonló: szinte megmagyarázhatatlan körülmények között.

A 27 éves T. Tamást azzal gyanúsítják, hogy agyonvert három, hatvan fölötti embert. Kedden, a Szolnoki Törvényszéken előkészítő tárgyaláson ismertette Balázsné Busku Terézia ügyész a vádat. Először T. Tamásról beszélt, akiről megtudhattuk, hogy meglehetősen sivár életet élt, lakni ott lakott, ahol szívességből éppen befogadták, főleg korosabb „személyiségekkel tartott kapcsolatot”, akikkel együtt alkoholizált. Az is elhangzott, hogy későbbi áldozatait alkalmi munkák során ismerte meg, többüknél ház körüli munkákat végzett.

T. ilyen körülmények között 2017 decemberében felkereste ismerősét, V. Gézát, aki szívélyesen fogadta, és még az ebédjéből is összecsomagolt neki. Aztán inni kezdtek. Részleteiben még nem ismert, hogy miért, de rövidesen összekaptak, majd V.  felszólította T.-t, hogy menjen haza. T. erre olyan ideges lett, hogy „a kamra előtt kétszer megütötte V.-t, majd dulakodás kezdődött, ezután „megrántotta a nyakát, mellkasára térdepelt, a földön a fejét ütötte, amíg nem mozdult” – olvasta a vádat az ügyész.

V. brutális sérüléseket szenvedett, bordái törtek, eltört a szegycsontja, csuklóficama is volt, az agyállomány sérült, bevérzés és agyvizenyő alakult ki, emiatt összeomlott a keringése, és fél órán belül meghalt. V. holtestére testvére férje talált rá.

Bár a körülmények gyanúsak voltak, a rendőrség balesetként kezelte az ügyet, a halottkém is azt írta a hivatalos jegyzőkönyvbe, hogy a férfi leesett a padlásról és attól sérült meg.

A család azonban sosem hitt ebben a verzióban, már csak azért sem, mert a férfire úgy találtak rá, hogy védekező mozdulattal a feje fölé volt emelve a karja. Erről a Szolnoki Törvényszék folyosóján a gyászoló családtagok egyike beszélt az Indexnek. Szerinte azért sem hittek a balesetes teóriának, mert V. többször is beszélt nekik arról, hogy T. zaklatja.

A városban azonban minden ment tovább, mintha mi sem történt volna. Ki tudja, ha a rendőrök akkor alaposabbak, talán nem folytatódott volna a vérengzés, de 2018 februárjában újabb gyilkosságok vetettek véget a békének.

Azon a téli napon egy helyi férfi, R. Ferenc a dolgára tartott, majd a járdán megbotlott és elesett. A vád szerint ekkor ért oda T. is, aki segített a férfinak lábra állni, majd szerinte R. ezt mindenféle köszönés nélkül fogadta, és egyszerűen szó nélkül továbbment. T. – aki a bíró előtt mindent tagadott, de egy korábbi poligráfos kihallgatáson az összes gyilkosságot beismerte, és beszélt a részletekről – azonban úgy gondolta, ezt meg kell beszélnie R.-rel, ezért felkereste otthonában. A férfi ekkor nem tartózkodott otthon, kocsmában volt, ezért T. beült a nappaliba és várt.

R. akkurátus ember volt, aki pontosan számon tartotta, hogy mikor érkezik a postás a nyugdíjával, így nem sokkal dél előtt a népszerű Meggyfa borozóból hazaindult. Amikor hazaért, a szobába lépve meglepetten tapasztalta, hogy T. befészkelte magát a lakásába. R. éktelen haragra gerjedt, és T. „anyját szidalmazva” utasította volna ki a férfit az otthonából. T. azonban csak felállt és még az ajtóban jobb kézzel püfölni kezdte R.-t, aki a kályha elé esett. A vádlott azonban tovább ütötte. Megijedt, hogy R. esetleg feljelenti, ezért elhatározta, hogy megöli.

T. R.-t fojtogatni kezdte, de a dulakodásban a keze megsérült, így nem sikerült elsőre megölnie áldozatát. Ezután felállt, és R. nyakára lépett, addig, „míg nem mozdult”. T. az áldozatról ezt követően levette a bakancsát, és beletette egy vödörbe.

Az ügyész szerint T. olyan súlyosan bántalmazta áldozatát, hogy annak életét még egy gyors orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. Ezután T., a lopott vödörrel és benne a bakanccsal, távozni készült, de nem a kapun át, hanem a szomszédon keresztül. A szomszéd, L. a férfi jellemzése szerint T. barátja volt, sőt T. olyan jól ismerte a járást, hogy azt is tudta, hogy a két szomszédos telek között futó kerítés hátul le van taposva, így könnyedén átjutott.

L. Béla meglepődött, amikor T. betoppant a házába. Nem is hitte el neki, hogy nem bemászott a kerítésen, és még le is ellenőrizte, hogy tényleg be van-e zárva a kapu. Ezután „felrótta T.-nek, hogy mit keres ott”. T. pedig erre olyan ideges lett, hogy ököllel megütötte az idős embert, aki hanyatt esett. T. ezután többször nagy erővel a padlóhoz ütötte áldozata fejét, majd észrevette, hogy sörösüvegek hevernek szanaszét, és az egyiket megragadva többször fejbe verte L.-t, majd rátérdelt áldozata mellkasára, „amíg nem mozdult”.

T. ruhája véres lett, ezért a házban levetkőzött, és az ott talált ruhákat felöltötte, majd egy farmert, egy parfümöt, némi szalámit, lecsót, halkonzervet magához vett, és betette a szomszédból magával cipelt bakancsos vödörbe, ezután távozott.

Az orvosszakértő véleménye szerint T. olyan súlyosan bántalmazta ezt az áldozatát is, hogy az ő életét sem menthette volna meg a gyors orvosi beavatkozás. T. útközben bedobta egy kukába a véres sörösüveget, otthon pedig a lakótársaival elfogyasztotta az étel nagy részét. Ezután  eltüzelte a véres ruhát.

Az ügyész T.-t aljas indokból, különös egyetlenséggel több emberen elkövetett gyilkossággal és kifosztással vádolja.

T. az egészből semmit sem ismer el, a bíró kérdésére nem is akart vallomást tenni, azt mondta, már elmondta, hogy nem ő volt, szerinte a beismerő vallomást a rendőrök kicsikarták tőle, kényszerítették. Mondták neki, hogy találjon ki egy történetet, mondta:

Kitaláltam egy történetet, oszt annyi.

Ezután a lakótársai vallomásairól is állított valami bizonytalant, aminek annyi értelme volt, hogy szerinte a tanúknak is csak idővel vált meggyőződésükké a vallomásuk.

Az ügyész szerint a pszichológusi szakvéleményben olvasható néhány betegségfajta T.-re vonatkozva, de ettől a férfi még beszámítható és elítélhető lesz.

A bíró 2020 márciusára tűzte ki a tárgyalást, akkor meghallgatják a vádlottat és a tanúkat is. 

(Borítókép: T. Tamás a bírósági tárgyaláson. Fotó: Bohus Péter / Index)