Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A kecskeméti maffiaper nem egy kecskeméti maffia pere volt

2019.11.11. 12:49
A kétezres évek egyik nagy ügye "kecskeméti maffiaper" néven vált ismertté a sajtóban, noha azon kívül, hogy a bírósági per valóban Kecskeméten folyt, magának a sztorinak nem sok köze volt a Bács-Kiskun megyei városhoz. A kecskeméti maffiapernek ugyanakkor elég nagyobb jelentősége volt a hazai szervezett bűnözés történetében.

Magyarországon nem létezik maffia, legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan a maffiákat a filmekből elképzeljük, és most ha lehet, hanyagoljuk a politikát és azt, ahogy a maffia kifejezést a politikára húzzák rá sokan. Maradjunk az alvilágnál. Attól, hogy Magyarországon nincs olyan klasszikus értelemben vett maffia, mint amilyen például az olasz, az orosz vagy éppen az albán, szervezett bűnözés nagyon is létezik. És a hazai szervezett bűnözés sem különbözik mindattól, ami magyar: kicsi, nagyjából mindenki ismer mindenkit, és ha sokszor kívüliről nagypályásnak is tűnik, a legmélyén valójában pitiáner.

Persze nekünk, magyaroknak is megvannak a maguk keresztapái. A kilencvenes években ezek jellemzően olyan figurák voltak, akik felvették ezt a keresztapa szerepet és élvezték, hogy a nyilvánosság maffiafőnöknek látja őket, elég csak például Tasnádi Péterre vagy a tragikus sorsú Szlávy Bulcsúra gondolni. Mindez persze nem jelenti azt sem, hogy az elmúlt évtizedek ne lettek volna elég véresek ahhoz, hogy el lehessen bagatellizálni a jelentőségét a szervezett alvilág ténykedésének. Merthogy valóban működtek olyan csoportok, amelyek ha nem is hasonlíthatók nagy nemzetközi maffiacsoportokhoz, de olyan veszélyes bűnszervezetek voltak, amelyek eléggé meg tudták keseríteni egyesek életét. Ezek egyike az a csapat, amelyik a nagyobb nyilvánosság számára az úgynevezett "kecskeméti maffiaperben" vált ismertté. 

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

A kecskeméti maffiapernek csak annyi köze volt Kecskeméthez, hogy maga a büntetőper Kecskeméten zajlott. Ám a vádlottak nem Kecskeméten éltek, nem is ott "maffiáskodtak", hanem a fővárosban. 

Tucatnyi kommandós vigyázta a rendet a kecskeméti maffiaper tárgyalásán 2006-ban
Tucatnyi kommandós vigyázta a rendet a kecskeméti maffiaper tárgyalásán 2006-ban
Fotó: Index

A történet főszereplője Radnai László. Ő már a nyolcvanas években a rendőrség látókörében volt, a kilencvenes években pedig ismert figurája volt az alvilágnak, mivel ő vitte azt a Conti-Car nevű autókereskedést, amelynek a neve később az Energol nevű olajos céggel is összefonódott. Az Energolban pedig olyan fajsúlyos figurák bukkantak fel, mint például Drobilich Gábor vagy éppen Portik Tamás. Radnait tehát mindenki ismerte és ő is mindenkit ismert az éjszakai életben. Radnai azon szerencsések közé tartozott, aki nem halt meg a kilencvenes évek alvilági leszámolás-sorozatában, noha egyik üzlettársát és barátját, Csüllög Zsigmondot 1999-ben megpróbálták felrobbantani. (Hogy kicsoda, nem tudni, de Radnai és Csüllög is Portikot sejtette a háttérben.) 

Az ezredforduló után a rendőrség számon tartott néhány bűnszervezetet, Budapest egyik legerősebb csapatának pedig azt a társaságot tartották, amelynek a vezetője Radnai volt. Ebben a csapatban volt benne Csüllög Zsigmond, valamint Mészáros Péter is, a banda erőembere pedig az a Molnár Richárd volt, aki nemrég a Dózsa György úti, halálos közlekedési baleset miatt került be a sajtóba és tett szert hírnévre. Pedig Molnár már korábban hírhedt volt, mint a "kecskeméti maffiaper" egyik vádlottja, elítéltje. 

A "kecskeméti maffiaper" ítélete szerint a Radnai vezette, budapesti székhelyű csoport a kétezres évek elején több százezer dollárt követelt egy autókereskedőtől. Az autókereskedőt azonban a védelmébe vette egy másik, főleg a Balaton északi partján aktív alvilági ember, T. Tibor, ezért Radnaiék úgy döntöttek, likvidálják T-t. És bár beszereztek Szerbiából fegyvereket, a gyilkosság elmaradt, a rendőrség pedig lecsapott rájuk. Részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek és a csapathoz tartozó egyik szerb alvilági figura vallomása kellett ahhoz, hogy aztán elítéljék őket. A legsúlyosabb büntetést, 12 évet, Radnai kapta. A vádlottak végig tagadták a vádat, Radnai a mai napig azt állítja, hogy az egész ügyet felfújták és szó sem volt arról, hogy ők bárki is meg akartak volna ölni. 

Tárgyaláson a vádlottak 2006. április 13-án
Tárgyaláson a vádlottak 2006. április 13-án
Fotó: Index

És hogy miért Kecskeméten tárgyalták az ügyet? Nos, erre két magyarázat is van. Az egyik az, hogy amikor a fegyvereket becsempészték, a kommandósok Radnaiék embereit egy Kecskeméthez közeli benzinkúton fogták el. De egy másik magyarázat szerint azért kellett Bács-Kiskunban beindítani a pert, mert Radnaiéknak Budapesten túl jó kapcsolataik voltak és félő volt, hogy a fővárosban elsikálják az ügyüket. 

Magának a pernek, de leginkább az ítéletnek ugyanakkor elég nagy jelentősége van a hazai szervezett bűnözés történetében. Azzal ugyanis, hogy Radnait lecsukták, a "keresztapa" menteni akarta a saját bőrét és beszélni kezdett azokról a kilencvenes években történt gyilkosságokról, amelyek sokáig megoldatlanok voltak. Bár már 2004-ben vallomást tett, elég sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vallomásokért cserébe Radnai idő előtt szabaduljon, bár a hivatalos indoklás szerint az egészségügyi állapotára való tekintettel kapott Áder János államfőtől kegyelmet. Tény, hogy Radnai vallomásai nélkül Portik Tamást sem elfogni, sem elítélni nem lehetett volna. Radnai kiszabadult, majd néhány év múlva újra rács mögé került, de aztán újra kiszabadult. Végül tanúvédelmi programba került, de aztán azt otthagyta, jelenleg szabadlábon van. 

A "kecskeméti maffiaperben" ismertté vált Molnár Richárd ellen a Dózsa György úti karambol miatt zajlik eljárás, Mészáros Péter pedig néhány hónappal ezelőtt meghalt. 

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.