Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Lesz-e fordulat a kilakoltatási szigorban?

DSC 8238j
2019.11.12. 09:11 Módosítva: 2019.11.12. 09:34
Az önkormányzati választás után, gyors egymás utánban több önkormányzat, köztük maga a főváros is bejelentette, hogy felfüggesztik a kilakoltatásokat. A döntés makroszinten csak szimbolikusnak nevezhető, bár kétségtelen, így több tucat család kerülte el a kilakoltatással járó szenvedést. Legalábbis egy időre.

Hivatalosan november 15-én szokták felfüggeszteni a kilakoltatásokat, ekkor lép életbe ugyanis a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy a moratórium feloldásáig, áprilisig, a téli hidegre való tekintettel, senkit sem lehet kitenni az otthonából.

A Fidesz-kormány fokozatosan, de 2010 óta fundamentálisan is megváltoztatta a lakhatással kapcsolatos intézkedéseket, amikor úgy döntött, hogy nem szociális hanem rendpárti kérdésként kezeli a lakhatást. Nemcsak a hajléktalanságot kriminalizáló törvénye okozott fejfájást a szociális szakembereknek, hanem hogy a túlnyomó többségben fideszes önkormányzatok semmilyen mértékletességet nem mutattak akkor, amikor valakit az önkormányzati szociális bérlakásból az utcára kellett kirakni.

Az októberi önkormányzati választással sok városban lecserélődtek a városvezetők, és nem is telt el sok idő, mások mellett Pikó András a VIII. kerületben, Karácsony Gergely a fővárosban jelentette be, hogy felfüggesztik/leállítják a kilakoltatásokat. Aztán a sokadik ciklusát kezdő Szabados Ákos a XX. kerületben, sőt a Fidesz tavasszal egy kilakoltatás miatt magyarázkodni kényszerült eddigi polgármestere, az újraválasztott Karsay Ferenc is felfüggesztette a kilakoltatásokat Budafokon, október 31-én. Majd Újbuda és Erzsébetváros csatlakozott a sorhoz.

Az első reakciók pozitívnak értékelték ezen döntéseket, és például egy napokban rendezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak szerint a döntéssel csak a Józsefvárosban több tucatnyi család kerülte el, hogy el kelljen hagynia a lakhelyét, mondta Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ munkatársa. Igaz eddig is ott, a Józsefvárosban volt a legtöbb kilakoltatás.


Infogram

(Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar via Periféria Központ)

Az ügyet két dolog árnyalja. Egyrészt nem lehet tudni, hogy a kilakoltatások felfüggesztése együtt jár-e az egész eljárás felülvizsgálatával, bár éppen a Józsefvárosban állítólag felülvizsgálják őket, de más helyeken feltehetően csak elcsúsztatják a kilakoltatást, ami a problémát nem oldja meg, mondta Pósfai Zsuzsanna. Másrészt a döntések csak az önkormányzati lakásokra vonatkoznak, a bankok és magánszemélyek közötti szerződésszegésből, azaz nemfizetésből következő kényszerű lakhelyelhagyásokat nem érintik.

Tavaly 3500 kilakoltatásból 600 esetben volt szó önkormányzati bérlakásról, tehát a veszélyben lévők nagy részére a mostani felfüggesztések nem vonatkoznak.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy egy-egy önkormányzat jogszabályellenesen lakoltatott ki embereket. Erre lehetőséget teremtett, hogy jelenleg nincs pontosan szabályozva például az sem, hogy milyen hátralék után tehetnek ki valakit az önkormányzati bérlakásból, így elvileg akár 100 forint hátralék is elég lehet ahhoz, hogy az önkormányzat kitessékelje a bérlőjét az ingatlanból.

De az sincs szabályozva, hogy hányszor kell felszólítani valakit, mielőtt kilakoltatják, mondta Tóth Fruzsina jogász, aki tagja az Utcajogászok csapatának.

Tóth Fruzsina szerint az is probléma, hogy a hátralékokat az önkormányzatok kamatos kamattal számolják, így egy tartozás elég gyorsan fel tud ugrani akár több százezer forintra is. Ahogy történt abban az esetben is, amelynek szereplője önhibáján kívül került nehéz helyzetbe: egy asszony azután kezdte akadozva fizetni a lakbért, hogy rákos lett. Amikor éppen nem kórházban feküdt, el tudott menni dolgozni, de a folyamatos munkát hosszú kórházi kezelésekkel kellett megszakítania, és egy idő után már nem tudta fizetni a kötelezettségeit, és több mint kétmillió forint hátraléka halmozódott fel. Ebben az esetben az önkormányzat semmilyen szociális szempontot nem vett figyelembe, pedig az is a feladatai közé tartozna.

Mivel a kilakoltatások 80 százaléka magánügyfelek, bankok közötti szerződések megszegése után történik, mondta Tóth Fruzsina, a maradék 20 százalékban tud az önkormányzat érvényt szerezni az akaratának. A jogász például egy olyan családról tud a VIII. kerületben, ahol a kilakoltatás időpontját is kitűzték, de Pikó döntése után október 31. után is a lakásban maradhattak. Az ő esetükben is hátralék miatt akart az önkormányzat intézkedni.

Az önkormányzatok nyilvántartása hiányos, pontatlan, a saját ingatlanjaikkal sem igen vannak tisztában, ugyanakkor Tóth Fruzsina jó jelnek tartja a kilakoltatások mostani felfüggesztését már csak azért is, mert legalább az esély megvan arra, hogy ettől a jövőben az ügyintézők hozzáállása is megváltozik.

Az állami politika megváltoztatása nélkül azonban nem sok minden tud változni. Az önkormányzatoknak koordinációra lenne szükségük, ez jelenleg annyira nem megy, mintha Budapest ebből a szempontból a 23 kerülettel 24 önálló város lenne. Fel kellene mérni az önkormányzati ingatlanvagyont, és a lakhatatlanokat állami forrásbevonással lakhatóvá kellene tenni, mondta a szakértő.

Pesterzsébeten a 21 éve polgármesterként dolgozó Szabados Ákos is csatlakozott a kilakoltatásokat felfüggesztőkhöz. Mint megtudtuk, tavaly a XX. kerületben „24 karhatalmas kiürítés történt, az idén 2 karhatalmas kiürítésre került sor“. Arra is rákérdeztem a polgármesternél, hogy az elmúlt években volt-e már olyan, hogy felfüggesztette a kilakoltatást, de munkatársa válaszában azt írta, olyan, ami a kilakoltatásokat általános jelleggel felfüggesztette volna, még nem volt. Hogy miért, arra azt a választ kaptam, hogy „egy esetben fenn állt a kilakoltatás lehetősége”. 

Szabadoshoz hasonlóan először függesztették fel a kilakoltatást Budafok-Tétényben is, ahol a fideszes Karsay Ferenc nyert ismét októberben. Ő mostanáig nem erről az oldalról volt ismert, de ezúttal „október 31-én kilakoltatási tilalom lépett életbe a kerületben”.

„Nem indítanak új kilakoltatási eljárást, és a már folyamatban lévőket is felfüggesztik a budafok-tétényi önkormányzati lakásokra vonatkozóan". A kerületben az idén egy kilakoltatás volt, írta kérdésemre az önkormányzat. Egy, de az az egy igen nagy publicitást kapott, hiszen egy 79 éves idős embernek kellett elhagynia az otthonát, hajléktalanszállóra került. Az eset miatt Karsaynak videón kellett magyarázkodnia.

Hogy most miért mentek a kilakoltatási moratórium elé, azt válaszolták, hogy „ezzel az intézkedéssel is alá kívánjuk támasztani, hogy Budafok-Tétény szociális ellátó rendszere jól működik és minden együttműködésre képes és hajlandó kliensünknek segítünk nehéz élethelyzetének kezelésében”.

Borítókép: Bődey János / Index