Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Magyarország megvédené magát egy regionális konfliktusban

HUSZ5970
2019.11.14. 11:41 Módosítva: 2019.11.14. 11:47

Valóban „mindenről is” beszélt Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács IX. ülésének megnyitóján a Várkert Bazárban.

A kormányfő Ukrajnától a magyar demográfiai folyamatokon, a Kossuth tér újjáépítésén, a Liget-projekten keresztül a magyar emberek családközpontú ösztönvilágán, a gazdaság növekedő pályáján, a politikai stabilitás magyar valóságán át a migrációval szemben vállalt bevándorlásellenességig mindent érintett. Nem maradt ki a külföldi magyar befektetések stratégiai fontossága és a haderőfejlesztés sem a beszédből, amely újszerű hangsúlyokról is szólt:

Magyarország hadserege 2026-ra minden emberileg elképzelhető veszéllyel szemben – itt most nem világháborúra, hanem regionális konfliktusra gondolok – képes lesz megvédeni határait

– közölte a kormányfő. Mindenképpen újdonság, hogy a NATO-tagokkal, a semleges Ausztriával és a NATO-tagságra törekvő Szerbiával, Ukrajnával körbevett Magyarországon regionális konfliktus lehetőségéről beszél a kormányfő.

„Ettől még a magyar külpolitika fókuszában a béke, a szövetségkeresés és az együttműködés áll” – mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagság önmagában nem elegendő a biztonság garanciájára, ezért kell törekedni arra, hogy a „magyar hadsereg a térség meghatározó ereje” legyen. Orbán a haderőfejlesztést kényszerhelyzetnek mondta, szerette volna, ha ebbe egy-két évvel később vághatnak bele, de elmondása szerint a környező országok haderőfejlesztésére reagálni kellett, mert „nem engedhető meg, hogy a különbség egy bizonyos szint felé nőjön” a szomszédos országok és Magyarország ereje között.

Hogy melyik országból induló konfliktusra gondolhatott, az nem derült ki, ám Ukrajna központi szerepet vitt a beszéd egy részében. Eszerint a korábbi ukrán vezetés magyarellenes volt, a jelenleginél csak bízni lehet abban, hogy „elfogadja Magyarország kinyújtott kezét”, és nem magyarellenes politikát fog vinni. Volodimir Zelenszkij elnökkel azonban – Orbán szerint többszöri próbálkozás ellenére – egyelőre nem sikerült összehozni egy találkozót.

Kifektetni a magyar tőkét

Ahogy már többször, Orbán ezúttal is az orosz–német–török háromszögben jelölte ki hazánk külpolitikai realitásait. Magyarország célja, hogy ez a három ország mindig egy erősödő, stabil Magyarországban legyen érdekelt. Szerinte ez most sikerült, ezt kellene tudni megőrizni.

Magyarország gazdasági erőfeszítései sem választhatók el a magyarságpolitikától. Orbán szerint több oka van annak, hogy a magyar tőke „kifektetésére”, azaz a magyar tőke külföldön való befektetésére szükség van.

Egyrészt az ott megtermelt profittal kell pótolni a Magyarországon termelő külföldi cégek által kivitt profitot, másrészt Magyarország ezzel a hozzájárul a környező területek fejlesztéséhez, hogy ezzel is ösztönözze az ott élő magyarság helyben maradását, megelőzendő, hogy gazdasági okokból elvándoroljanak. Ez olyan folyamat, amely „jó Horvátországnak, jó Romániának, jó Szerbiának, jó lenne Ukrajnának is, ha hagynák” – tért vissza megint Ukrajnára a kormányfő.

Nekünk semmi sem jó

– mondta Orbán, amikor arról beszélt, hogy a külvilág hol semmit, hol túl sokat foglalkozik Magyarországgal. Szerinte most épp a „túlzásokba eső szakaszban vagyunk”. 

A kormányfő megmosolyogtatónak tartja, hogy komoly szenátusi bizottsági meghallgatásokon arról beszélnek az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump elgondolásait Ukrajnáról a magyar kormányfő alakította volna. „Amikor impeachmentre készülő kongresszusi eljárásokban hangozhatnak el ilyen képtelenségek, akkor az ember kapkodja a fejét, nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak velünk, vagy ha nem.”

Orbán szerint két lábbal a földön álló külpolitikát kell vinni, nem szabad sem kisebb, sem nagyobb szerepet vállalni, mint amilyenre az ország képes. Visszautasította, hogy ő valaha megpróbálja megváltoztatni Lengyelország véleményét Oroszországról. „A magyar kormányfőnek nem kötelessége lehetetlenre vállalkozni” – mondta, megjegyezve, hogy Magyarország mindig Lengyelország mellett fog állni, és felidézte, hogy a II. világháború kitörése után Magyarország lengyelek százezreit fogadta be, miközben Magyarország „legfőbb szövetségese épp félig kiirtotta Lengyelországot”. 

Két és fél millió magyar

Orbán szerint hatalmas, de kiaknázatlan lehetőség rejlik a magyarság „Kárpát-medencei szállásterületét” elhagyott diaszpórában. Népszámlálási adatok alapján 2,5 milliós közösségről beszélt – 1,4 millió magyar él csak az Egyesült Államokban, további 300 ezer Kanadában, 200 ezer Izraelben –, akiket a magyar államnak kötelessége összekapcsolni, hogy elvándorlásuk, elüldöztetésük egykori vesztesége lehetőséggé változzon, gazdasági és politikai értelemben is. Ezt szolgálja a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program is – a veszélyeztetett magyar hagyaték nyilvántartására és hazahozatalára –, amelyeket a későbbiekben is fenntart a kormány.

A Julianus barát program pedig a magyar közösségek és emlékhelyek kataszterét alakítja ki. „Eddig 46 ország 434 magyar emlékhelyet sikerült beazonosítani, nem olyan nagy ez a sárgolyó, hogy ne tudnánk az összeset felkutatni.” Fennmarad a magyar diákok határon túli kirándulásának támogatása és a határon túli magyar diákok anyaországi látogatásának finanszírozása is. Tavaly százezer magyarországi diák utazott így a határon túlra.

2020-as cél egy Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása is.

A magyar rendszer stabil

Beszédéből közvetve kiderült az is, hogy Orbán sem tartja nagy bajnak, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után nem volt előrehozott választás. Magyarország az egyetlen Európában, ahol ilyenre nem került sor a rendszerváltás óta. Orbán szerint ez nemcsak azért van így, mert az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP, „az egykori kisgazdák” – majd kis gondolkodás után hozzátette, és a kereszténydemokraták, amit a háttérből valamiért kisebb kuncogás kísért – jól fogták meg az alkotmányos rendszer lényegét, „de azért is, mert a magyar ember előnyben részesíti a politikai stabilitást”.

Előrehozott választásokat „az ember szokott ellenzékben követelni. Talán igaza is van, de történelmi horizontról tekintve nemzetközi előny ez a stabilitás” – mondta Orbán. „Van, ahol nem ennyire fontos, hogy legyen kormány, a kultúra, a gazdaság, a külügyek stabil kormányzat nélkül is jól teljesítenek. Van, ahol, ha nincs világos központi irány, akkor minden megáll. Magyar tapasztalat, hogy jobb tudni, merre van az előre” – mondta Orbán, majd az önkormányzati választásokról szólt.

Elismerte, hogy

a kormánypárt érzékeny veszteségeket szenvedett fontos városokban,

de ő mégis úgy fogja fel, hogy az emberek alapvetően a kormány programjának folytatására szavaztak, hiszen a legtöbb voksot a Fidesz gyűjtötte be. 

Erős Magyarország

A program középpontjában az „erős Magyarország” áll. Gyenge, elerőtlenedett országból életerős, célokat kitűzni tudó erős Magyarország a cél, mondta Orbán, aki szerint még „az elfogult nemzetközi sajtó is említést tesz a magyar gazdaság stabil pénzügyi alapjairól”. Csökken az államadósság, 4-5 százalékkal nő a gazdaság, de a legfontosabb, hogy a növekedés két százalékponttal meghaladja a nyugat-európai növekedési átlagot.

Szerinte sikeres a szegénység felszámolása és a cigányság integrációja is, a magyar válságkezelés ezt is figyelembe vette, ellentétben Görögországgal, amely „adóssággyarmat lett”. Csak erről nem nagyon tudhat a nyugati sajtó, mert ahogyan elmondása szerint egy ismert „szegénységkutató amerikai ember azt mondta, ma Nagy-Britanniában és az USA-ban nem tud olyan véleményt publikálni, hogy a magyar politika jó, mert meg sem hallgatnák őt”.

A váló magyar is családot akar

A demográfia külön fejezetet kapott Orbán átfogó beszédében, mondván, az erős Magyarország, családközpontú. „A válások száma magas, ezen ez nem változtat. Van újraházasodás is. A magyar ember családban szereti élni az életét.” És fontos, hogy ezt az értéket a kormány is ossza. Azt azonban elismerte, nem érdemes definiálni, mi a család.

„Tettünk erre kísérletet, de kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű.” A lényeg, hogy ez szeretetközösség (a házasság férfi és nő között jöhet létre) – sokféle helyzet elképzelhető, de a „családban a legfontosabb mégiscsak a gyerek”. A negyven éve tartó népességfogyást csak azzal lehet megállítani, ha több gyerek születik, mint amennyien távozunk az élők sorából. Orbán szerint tíz év alatt már érezhető lesz a trend lassulása, és 2,1 tizedes termékenységi rátát elérve megáll a népesség csökkenése. 

Orbán szerint nem ringathatja magát Magyarország abban az illúzióban, hogy erőfeszítés nélkül is megállítható a népesség fogyása. Azaz a bevándorlás nem megoldás. „A magyar kormány bevándorlásellenes, mondjuk ki” – közölte Orbán, ám szerinte Brüsszel és sok európai ország nem így gondolkodik, márpedig Magyarország számára nem lehet igaz, hogy „darab darab”.

„Magyart csak magyarral lehet pótolni” – mondta.

Orbán szerint tudomásul kell venni, hogy magyarok nélkül elképzelhető a világ – ez nem mondható el sem a németekről, sem az angolszászokról, sem a szlávokról. A magyarok kevesen vannak, közösségük addig létezik, ameddig a nyelvük, ezért ennek és a nemzeti kultúra megőrzésének mindig központi feladatnak kell lennie.

Amilyen a Kossuth tér, olyan a kultúrpolitika

És innen ismét az önkormányzati választásokra, pontosabban Budapest szerepére tért rá. A nyugati világ legnagyobb kulturális projektjének nevezte a Ligetet, sajnálkozva, hogy a program utolsó negyede érzékeny veszteséget szenved a budapesti politikai erőviszonyok megváltozása miatt. Szerencsére a háromnegyede megvalósult – mondta. Budapest ugyan a budapestiek otthona, de a nemzet fővárosa is, „olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem”, ezt a funkcióját is figyelembe kell vennie a mindenkori fővárosi vezetésnek.

Szerinte ennek megfelelően a magyar kormány kulturális felfogása pontosan kiolvasható a Liget-projektből vagy épp abból, ahogyan ma a Kossuth tér kinéz. „Korábban a nemzet parkolója volt, most a nemzet főtere” – mondta a harmincas évek képére visszaállított térről, amelynek sarkáról Nagy Imre szobra is eltűnt, visszaállítva a vörösterror áldozataira emlékező szarkofágot. 

Legalább ennyire kifejező a Várkert Bazár és a budai Vár. Utóbbi az ezeréves Magyarország szimbóluma, a Parlament pedig a modern Magyarországé – mondta a kormányfő.

A migráns is ember

Zárásként tért rá a migrációra, amelynek visszatartásában a magyar kormány eltökélt „még ha nehéz is nemet mondani valóban nehéz helyzetben lévő embereknek”. Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni, mondta Orbán. „A migrációval kapcsolatos küzdelmet folytatni fogjuk. Afrika épp csak mozgolódik. Eddig Ázsia volt a főszereplő, de az igazi tömegek Afrikából fognak megmozdulni.” Ezután elmondta, hogy a magyarok jó emberek, segíteni is hajlandók. Végül hosszasan sorolta azokat a projekteket, amelyekben a magyar állam Nigériától Afganisztánig részt vesz, 0,5-2,5 millió eurós tételekben kórházakat, árvaházakat, otthonokat, iskolákat, templomokat újítva fel.

(Borítókép: Orbán Viktor (középen) és tőle balra Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács rendezvényén a Várkert Bazárban. Fotó: Huszti István / Index)