Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Úgy tűnik, a kormány nem igazán osztja Kövér László gondolatait

2019.11.14. 07:30

Kövér László október végén volt vendége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, ahol az előadás fő témája a Fidesz 31 évvel ezelőtti megalakulása volt ugyan, de a fideszes házelnök a választásról, ellenzékről és a jogállamról is kifejtette véleményét. A „fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség”, a szuverenitás elleni összeesküvés zajlik a világban, az okostelefon egy tömegpusztító fegyver, tudtuk meg tőle többek között. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kiválasztott hat állítást, amit aztán írásbeli kérdésként küldött el a kormány minisztereinek, hogy megtudja, mennyire osztják ezeket a gondolatokat, írja a 444.hu.

„Ne oktassanak jogállamról, ott nincs alkotmánybíróság” – mondta Kövér Finnországgal kapcsolatban. Az MSZP elnöke így feltette a kérdést az igazságügyi tárcának: „Jogállamnak minősül-e Finnország az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint?” Völner Pál államtitkár válaszolt, azt írta, nincs objektív kritériumrendszer a jogállamiság eldöntésére, de Magyarország, mint bármely más európai ország elkötelezett iránta. „Ez alapján a finnek sem kevésbé azok” – teszi hozzá a lap. Völner egyébként azt is írta, hogy

Ha lehetővé tesszük, hogy politikusok értékelhessék a jogállamiság minőségét, akkor azoknak a döntéseknek politikai színezete lesz, amely nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A jogállamisági eszközök csak akkor szolgálják közös céljainkat, ha a tagállamok között megerősítik az értékközösséget, nem pedig éket vernek közéjük.

„A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot” – mondta Kövér az egyetemen. Tóth ezért az igazságügyi tárcának azt a kérdést tette fel:

Egyetért-e azzal, hogy a „fékek és egyensúlyok rendszere” egy olyan hülyeség, ami csak fékezni igyekszik a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt?

A miniszter nevében itt is Völner Pál adta a választ, és bár felismerve Kövér szavait megjegyezte, hogy nem véleményezi az IM a házelnök szavait, a hivatalos álláspont mégis az, hogy:

„Az Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó minden esetben figyelemmel van az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében rögzített alkotmányos alapelvre, amely alapján a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az Alaptörvényhez fűzött indokolás szerint ez az elv egyszerre jelenti a korlátlan hatalom kizártságát, a hatalmi ágak elválasztását, egyensúlyát és együttműködési kötelezettségét.

Tóth Bertalan Pintér Sándor belügyminiszternek is küldött kérdést. Azt írta: „Egyetért-e azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatás során a »fékek és egyensúlyok rendszere« intézményét abban a formában oktassák, hogy az egy olyan hülyeség, ami csak fékezni igyekszik a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt?”

A belügyminiszter helyett Orbán Balázs államtitkár válaszolt, aki levelében arra emlékezteti Tóthot, hogy pártja jogelődje, az MSZMP idején nem volt hatalommegosztás, tehát fékek és ellensúlyok rendszere. Azaz éppen az nem volt, amire Kövér most azt mondta, az hülyeség, azt felejtsék el. „Ma hatalommegosztás, oktatási- és véleménynyilvánítási szabadság van. Mi úgy gondoljuk, hogy ez jól van így” – írta az államtitkár.

Kövér az előadásán arról is beszélt , hogy a szellemi szabadság a pártállami időkben nagyobb volt, mint ami most van az ELTE-n, így Tóth Palkovics László miniszternek a következő kérdést küldte: „Milyennek látja ma a hazai egyetemek és főiskolák tekintetében az oktatás és tanulás szabadságának helyzetét, valóban rosszabbul állunk-e, mint a '80-as években?”

A miniszter helyett Schanda Tamás államtitkár válaszolt, aki azt írta: „Az Ön által idézett – és bízom benne, Ön által sem vágyott – pártállami idők osztályalapú megkülönböztetésére épülő oktatási és képzési gyakorlata ma már történelem. Súlyos aránytévesztés bármiféle hasonlóságára, egybevethetőségére még csak utalni is az európai felsőoktatási térség sikeres tagjaként számon tartott jelenlegi magyar felsőoktatási rendszerrel.”

A tudomány mai állása szerint valóban tömegpusztító fegyvernek minősülnek a mobiltelefonok? Várható-e, hogy ezeknek az eszközöknek a használói tömegesen kárt tesznek magukban?

– tette fel a kérdést az MSZP elnöke szintén Palkovicsnak, miután Kövér az előadásán azt mondta: „A gyerekeink kezébe adott mobiltelefon, ami egyúttal számítógép is, az a kis kütyü, az egy tömegpusztító fegyver. Fölmérhetetlen, milyen károkat okoz a kultúránkban. A föltörekvő generációk mentalitásában. (...) Nem tartják értéknek a közösségeket. A közösségi média kifejezés egy ócska, mocskos hazugság.” Palkovics helyett ismét az államtitkár válaszolt, és azt írta: 

A digitalizáció és a mobiltelefonok a mindennapjaink részévé váltak. Az eszközök előnyei elvitathatatlanok, ugyanakkor a digitális kompetenciák terén még sok tennivaló van.

Kövér a sajtószabadságról is tett egy megjegyzést: „Most sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene, főleg az internet és az úgynevezett közösségi média miatt”. Tóth az Igazságügyi Minisztériumnak küldött kérdésében azt szerette volna megtudni: „Szükséges-e a hazai sajtószabadság korlátozása a nyomtatott és az internetes sajtó tekintetében?” A kérdésre ezúttal is Völner Pál válaszolt, és azt írta: 

A sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozni, hanem garantálni kell, ahogy arról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik.

Kövér László azt is mondta, hogy „a migráció veszély, halálos veszély, ennek megértéséhez pedig elég elolvasni az Egri csillagokat”. Tóth Bertalan azt kérdezte Kásler Miklós humánminisztertől: „Egyetért-e azzal, hogy az Egri csillagok című regényben is megjelenő XVI. századi iszlám hódító háborúkat azonosítani lehet napjaink menekültügyével? Amennyiben igen, akkor ez az álláspont a tanterv részét képezi-e Gárdonyi Géza regényének iskolai oktatása során?”

A feltett hat kérdésre adott válaszok közül végül úgy tűnik, ez az egyetlen, ahol a válaszadó osztotta Kövér gondolatait. A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, és azt írta:

Az Egri csillagok kapcsán a fiatalok az önfeláldozó, hazafias helytállás sikeréről olvashatnak, amely megerősíti a nemzeti öntudatot. Más történelmi helyzetben, más eszközökkel, de ugyanúgy a hazát védi, aki ma a tömeges, illegális bevándorlás megállításáért dolgozik. Büszkék vagyunk az egri várvédő hősökre, és büszkék vagyunk a déli határt védő rendőrökre és katonákra is.