Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Elutasította az Alkotmánybíróság a buzizó kommentelő panaszát

2019.11.15. 12:54

Elutasította az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa annak a kommentelőnek panaszát, akit egy képviselő lebuzizása miatt ítéltek el - írja a 444.

Az eredeti ügyben egy önkormányzati képviselő tett feljelentést, mivel egy kommentelő homoszexualitásra utaló kifejezést használt vele szemben. Ezután a bíróság első fokon megállapította a hozzászólás írójának bűnösségét, aztán másodfokon a Törvényszék rágalmazás vétsége miatt megrovásban is részesítette őt.

A homoszexualitásra utaló kifejezést a bíróság akkor olyan öncélú, lealacsonyító megnyilvánulásnak minősítette,

  • amelynek semmilyen szerepe nincs a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetésében
  • amely a becsület csorbítására alkalmas

A kommentelő ezután nyújtotta be panaszát az Alkotmánybírósághoz, amelyben azt állította, hogy a megrovás miatt sérült a véleményszabadsághoz való joga. Arra is hivatkozott, hogy a közhatalom gyakorlóinak a tűrési kötelezettsége más személyekénél magasabb.

Az Alkotmánybíróság vizsgálata viszont épp arra mutatott rá, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik. Amikor azt tesztelik, hogy a véleménynyilvánítási szabadság védelmébe tartozik-e egy közlés, akkor azt kell megvizsgálni, hogy:

  • hogy a közlés közügyekben történt-e,
  • hogy tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e
  • és hogy nem lépte-e túl a véleménynyilvánítás határait.

Egy másik személyt személyében sértő (akár obszcén) kifejezés közlése kizárólag akkor élvezi az Alaptörvény védelmét, ha önmagában a közlés információs tartalommal bír, és a közügyek megvitatásához hozzájárul.

Ez azonban nem valósult meg panaszt benyújtó kommentelő hozzászólásában, ráadásul az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a másodfokon eljáró Törvényszék helyes mérlegelés eredményeképp a legenyhébb büntetőjogi szankciót választotta.