A patak elszürkült és habzott, a hatóságok hallgatnak

Én nem érzek semmilyen kénes szagot, de orrpolipom van, úgyhogy mást se nagyon

– ez volt az egyetlen információ, amit a Mátrai Erőmű területén sikerült megtudnunk szerdán. Az egyik portás válaszolta, amikor megjegyeztük, hogy idefele úton már messziről érezni lehetett a záptojásra hasonlító, kellemetlen, kénes szagot.

Azzal a reménnyel utaztunk Visontára, hogy hátha közelebbről több információt tudunk meg a rejtélyes gázterjedésről, de nagy a hallgatás az erőmű közelében. 

Kénes gáz fejlődött, de nem veszélyes

Múlt kedden jelezte egy olvasónk, hogy az erőmű több dolgozója is fejfájás, légcső- és szájirritáció miatt panaszkodott. Azt tanácsolták a munkavállalóknak, hogy kerüljék az egyedüli munkavégzést, mindig mérjenek, mielőtt lemennek az aknába, és használjanak védőfelszerelést.

Elkezdett méréseket végezni a katasztrófavédelem is a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén, és azt mutatta ki, hogy az egyik technológiai víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz fejlődött, nagy valószínűség szerint a tározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt.

A felszabaduló gáz erőteljes szagú, de a lakosságra nézve nem jelent veszélyt

– hangsúlyozták múlt heti közleményükben. A Mátrai Erőmű csak annyit közölt akkor, hogy „az érintett munkavállalók megkapták a szükséges orvosi ellátást, az illetékes szakemberek pedig megkezdték a gáz fejlődésének elhárítását”.

Elkezdték leereszteni a vizet, csak rosszabb lett a helyzet

Pénteken aztán újabb közleményt adott ki a katasztrófavédelem, amiben már arról írnak, hogy megkezdték a gázképződés felszámolását. Megkísérelték leereszteni a víztározót is, de az erősödő bűz miatt ezt később leállították. „Ha a mobil laborok az egészségre ártalmas mennyiségű veszélyes anyag jelenlétét mutatják ki, haladéktalanul intézkednek és tájékoztatják a lakosságot a szükséges teendőkről” – szögezték le.

Az Átlátszó kedden nyilvánosságra hozott egy belső, dolgozóknak szóló közleményt, amely szerint az erőmű történetének legsúlyosabb szennyezése történt. A szennyezés forrása a belső tájékoztató szerint az erőmű melletti Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd onnan egy szivattyúházon keresztül a füstgáz-kéntelenítő berendezésbe kerül. A szennyezést először a pótvízmedence épületében érzékelték, de később szétterjedt az egész létesítményben.

Mérgező gázok terjedtek az erőműben

Kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját mutatták ki a gázmérő eszközök, a katasztrófavédelem mobil laborja pedig új szennyező anyagként azonosította a foszfor-hidrogént (foszfint).

A „munkavállalók egészségének megóvása érdekében” lezárták a szivattyúház 50 méteres körzetét, az Őzse-völgyi víztározóhoz történő átjárást megtiltották. Ezekre a területekre csak sűrített levegős légzőkészülékkel lehet belépni, olvasható a tájékoztatóban. Mivel ezek a gázok fokozottan tűzveszélyesek is, a szennyezett területeken tilos a nyílt láng használata és a dohányzás. 

Mészáros búzafeldolgozója lehet a ludas

A szomszédos Detken többen is megerősítették lapunknak az Átlátszó értesülését, amely szerint az eredeti hírekkel ellentétben nem a Mátrai Erőmű okozza a szennyezést, hanem a szomszédban működő Viresol Kft. nevű búzafeldolgozó és keményítőgyár, amely az erőművel közös, Őzse-völgyi technológiai víztározóba folyatja bele a szennyvízét. Innen veszi azt a vizet a hőerőmű, amely a kéntelenítő berendezésben később mérgező gázokká fejlődik. Ettől lettek rosszul múlt héten a dolgozók, és ettől színeződtek el a fémpénzek.

A Viresol idén februárban kezdte meg működését az erőmű visontai telephelyén, az állam 6,2 milliárd forintos támogatással segítette a gyár megépítését, az ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor is ott volt. 

Megszűnt a baj?

Szerdán az erőmű és a Viresol több bejáratánál is hiába próbálkoztunk, mindenhol akadályba ütköztünk, a sorompóknál nem engedtek beljebb, nyilatkozni pedig senki nem akart. Szigorú szabályok vannak egy ilyen intézményben, ami nem véletlen, egy tájékoztató tábla szerint itt termelik Magyarország villamos energiájának 17 százalékát. Fegyveres őrök védik az erőművet, mindenhol biztonsági emberek vigyázzák a rendet, akik észrevéve minket, a gyárról készített fotót is letöröltették a fényképezőgépről.

Találtunk viszont egy november 20-i keltezésű levelet az egyik épület portáján, amiben arról tájékoztatják a dolgozókat, hogy

a folyamatos légtérelemzési vizsgálatok azt mutatják, hogy a Mátrai Erőmű és az Ipari Park területén a bomlástermékek jelenléte megszűnt, napok óta nem mérhető, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent.

Bár ebben azt ígérik, a mérések eredményeiről folyamatosan tájékoztatják a dolgozókat, az üzemi orvos rendelőjében sorban állók közül senki nem tudott bővebb információkkal szolgálni.

Az erőmű csak a vizsgálat után mond bármit

Az Őzse-völgyi víztározóban keletkezett biológiai bomlás okainak vizsgálata és a vízminőség helyreállítási tervének kidolgozása folyamatban van

– folytatódik a levél, a vizsgálatok és a tervek kidolgozását a Mátrai Erőmű szakemberei a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóság illetékeseivel, valamint külsős szakértőkkel közösen végzik. „A Mátrai Erőmű kizárólag a vizsgálat lezárulta után, annak eredményének ismeretében tud pontos tájékoztatást adni a bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól, majd a későbbiekben a helyreállítási folyamat eredményéről” – írják, majd megerősítik, hogy biztonsági okokból a védőintézkedések továbbra is érvényben maradnak. 

Szerettük volna megtudni, az eddigi mérések alapján mégis mekkora a baj, de a katasztrófavédelem nem közölt adatokat.

Szürkés, habzó patak folyik Detken

A szennyezés hatását a pár kilométerre fekvő Detken is lehetett érezni. Többen is szédülésre, fejfájásra, torokkaparásra panaszkodtak, amikor ott jártunk, egy helybéli nő pedig azt mesélte, még az orvoshoz is elvitte a gyermekét, amikor elkezdett múlt héten hányni. „Az a szerencse, hogy Mátrafüredre jár iskolába, így legalább nem kell egész nap ezt kell szagolnia” – sóhajtott fel. 

Van, aki attól fél Detken, hogy a mérgező gázok miatt bármelyik pillanatban kiüríthetik a falut, de erre nem nagy esély van, legalább is sehol se erősítettek meg erre vonatkozó információt. 

Egy helyi nyugdíjas azt mesélte lapunknak, este kilenc körül még semmi baja nem volt a víznek, amikor arra járt, reggel viszont már habzott, és csúnya, szürke színű volt. „64 éve lakom itt, de ilyet még nem láttam.

Negyven évet dolgoztam a Mátrai Erőműben, és azzal soha nem volt semmi probléma. Mióta megnyitott a Viresol, csak a baj van. Egyszerűen az lenne a megoldás, ha bezárnák.

Tömeges halpusztulás a Viresol szennyvize miatt

A helyiek beszámolója szerint korábban horgászni és fürödni is lehetett a Bene-patakban, mint mutatták, a gyerekek egy kis stéget is kialakítottak a parton. Ma már viszont a növények is alig maradnak meg a vízben, nyáron az összes hal kipusztult a patakból, és a szennyezés a Tarna folyóig jutott. Mint nem sokkal később kiderült, ugyanaz volt a mérgezés forrása, mint amit most is feltételeznek: a februárban átadott búzafeldolgozó üzem. 

Kocsis-Cake Olivio párbeszédes országgyűlési képviselő kérdésére Pintér Sándor belügyminiszter azt válaszolta akkor:

A szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.

Vízvédelmi hatósági eljárás indult, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala pedig a szabálytalan hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresol Kft.-t.

A szennyezés észlelésekor az eljáró hatóság és a kárelhárítást végző vízügyi igazgatóság azonnal elrendelte a vízminőség-védelmi fokozatot, valamint intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt

– áll a belügyminiszter augusztusi irományában.

A Greenpeace szakértője is meglepődött a látottakon

Azóta viszont a detkiek szerint időről időre visszatér a szennyezés, néha szürkés színű lesz a patak, de ennyire súlyos még nem volt a helyzet.

Szerda délután a Greenpeace munkatársai is megérkeztek mérőeszközeikkel a helyszínre. „Felmentünk a Nyiget-patakhoz, ahol nagyon durva állapotokat találtunk, habzott a víz” – mondta az Indexnek Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

A Nyiget-patakba ömlik az Őzse-völgyi víztározó, ahol Simon értesülései szerint a Markazi-víztározó vízével hígítják a szennyezett folyadékot. Ez később beleömlik a Bene-patakba, ami a Tarna folyón keresztül egészen a Tiszáig jut.

A környezetvédő civil szervezet laborban bevizsgáltatja a vízmintát, pár napon belül lesz meg az eredmény. „Azt nézzük, hogy mennyire vannak a vízben foszfátok, nitrátok, szulfátok, és különböző kénvegyületek” – mondta kérdésünkre a szakértő. 

Feljelentés környezetkárosítás miatt

A katasztrófavédelem mobil laborjai is folyamatosan mérnek, de az eredményről senkit nem tájékoztatnak, még az érintett települések polgármestereit se.

Pedig azt állítják, a bejelentés pillanatától a lakosság védelméért felelős szervként teszik a dolgukat: méréseket végeznek, és erről tájékoztatják a lakosságot, valamint a polgármestereket. 

A katasztrófavédelem a kialakult helyzetben szakértők bevonásával vizsgálta a lehetséges kockázatokat, beleértve a tározóból történő leeresztést. Ennek eredményeként semlegesítő anyag és jelentős mennyiségű hígítóvíz hozzáadásával a bomlási folyamatból eredő szaghatáson túl egyéb káros hatás nem jelentkezik

– erősítették meg harmadszorra is azt, hogy a szennyezésnek nincs veszélyes hatása. 

Kocsis-Cake Olivio mindenesetre feljelentést tett környezetkárosítás és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. Szerettük volna megtudni, hogy áll jelenleg a nyomozás, de a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre. 

Kerestük a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját és az Egri Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát is, de nem reagáltak. A Belügyminisztérium sajtóosztálya pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz irányított bennünket, amely a kiadott közleményen kívül nem kívánt egyebet hozzátenni, kérdéseinkre nem válaszolt. 

FRISSÍTÉS 11.21. 21:30-KOR: "Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Ön által említett eset kapcsán a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra érkezett bejelentés. Az abban foglaltakat vizsgálja a rendőrség" - válaszolta cikkünk megjelenése után Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. 

(Borítókép: Bődey János / Index)