Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Via ferrata-nagyhatalommá tennék Magyarországot

DMOHA20130921013
A Bükkben, a Bakonyban, az Esztramoson, és egy móri volt kőfejtőben épül jövőre 12 új via ferrata pálya állami támogatásból, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség koordinálásában. Egy második hullámban további hét helyszín jöhet szóba, köztük a Baradla-barlang bejárata fölötti sziklafallal, vagy egy betömött függőleges sziklaakna az Esztremosnál.

Négy helyen épül új viaferrata-pálya Magyarországon állami pénzből, mondta az Indexnek Révész Máriusz. A kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos beszámolt arról is, hogy összesen tizenkét új pálya épül ezeken a helyeken 2020-ban. Az állam 300 milliót fordítana erre a célra, de mivel a tizenkét új pálya csak 140 millió forintba kerül, ezért a költség további részét másra fordítja a kormánybiztosság.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség 2019. május 15-én adott ki jelentkezési felhívást magyarországi vasalt utak létesítésére. A felhívásra 5 szervezet jelentkezett összesen 14 potenciális helyszínnel. A helyszíneket a szövetség szakértői megvizsgálták, és egy részletes tanulmányban összefoglalták, természetvédelmi és a mászásbiztonsági szempontok alapján hol érdemes pályát építeni.

Mi az a via ferrata?

Az olasz „via ferrata” (németül: klettersteig) magyarul azt jelenti: „vasból készült út” amely olyan szikla vagy hegyi útvonal, ahol a túrázó haladását előre és fixen felszerelt drótkábelek, vaslétrák, kötélhidak és lépést segítő elemek segítik – miközben különböző biztosító- és biztonsági felszereléseket használnak. Különlegességek, amellyel korábban csak Európában találkozhattunk. Az első vasalt utat 1843-ban építették ki, az Ausztriában található Dachstein elnevezésű hegyen, hogy segítsék a hegymászóknak elérni az extrém környezetű csúcsot, de sokan az I. világháború idejére datálják a megszületését, amikor a Dolomitokban sok helyen építettek ilyen útvonalakat, hogy a meredek hegyi útszakaszokon megkönnyítsék a hegyi alakulatok számára az utánpótlás továbbítását. Az 1970-es években vette kezdetét a vasalt utak reneszánsza, amikor az utakban rejlő turisztikai lehetőségeket elkezdték kiaknázni. Jelenleg több mint 1000 vasalt útvonal található Európában, írja a tanulmány.

Eszerint 11 olyan potenciális helyszín van Magyarországon, ahol a vasalt utakat érdemes építeni. Ebből 7 helyszínen azonban a jelentkezők még nem tisztázták a vagyonjogi helyzetet vagy az érintett nemzeti parkok nem készítették el a hatástanulmányokat, amelyek ismeretében meg lehet kérni a nemzeti parkok vagy a természetvédelmi hatóságok hozzájárulását. Ezeken a helyszíneken csak a hozzájárulások után lehet építeni vasalt utakat a szövetség szerint, a következő költségvetési ciklusokban. A via ferratákat egyébként uniós előírások alapján, TÜV-szabványoknak megfelelően kell kiépíteni, tudtuk meg. 

A négy helyszín, ahol jövőre akadály nélkül elkezdhetik építeni a via ferrátákat:

  • Bükk, Felsőtárkány, Kőköz: 2 darab B-C nehézségű, 400 m hosszú útvonal
  • Bódvarákó-Esztramos-hegy: 5 darab B-C-D nehézségű, összesen 600 m hosszú útvonal
  • Bakony, Cuha-völgy: 3 darab B-C-D nehézségű, 820 m hosszú útvonal
  • Mór, Csókahegyi-kőfejtő: 2 darab B-C-D nehézségű, 200 m hosszú útvonal

Szó van arról, hogy ha a természetvédelmi engedélyeket megszerzik, akkor hét további sziklára építenek még létrákat és drótköteleket: a bükki Nyavalyás-hegyre, Csóka-kőre a Vértesben, Pécs-kőre Salgótarjánnál, Gyöngyössolymosnál a Kis-hegyre, a Lóingató-hegyre (Lófingató-hegyre) Óbarok mellett, az esztramosi Surrantó-aknába, és az aggteleki Baradla-barlang bejáratához.

A kivitelezést végző szervezettek 100 százalékos állami támogatásból építik a via ferrátákat. Ezeket ingyen lehet használni, de a cégek vihetnek fizetős túrákat a pályákra. Ezért cserébe az állam annyit vár el, hogy karban tartsák azokat, és a közelben biztosítsák a felszerelés kölcsönzését. Arra nem kaptunk választ, hogy a cégeknek hány évig kell karbantartaniuk a pályákat.

Révész Máriusz elmondta, hogy a kivitelezők kiválasztásánál igyekeztek olyanokat választani, akik a térségben laknak. Továbbá, hogy ne csak egyetlen körből kerüljön ki nyertes. Mint azt megtudtuk, az új vonalak építését azért támogatja a kormánybiztosság és a hegymászó szövetség, mert a vasalt utak számának bővítésével új tömegsport jöhet létre. Ez a sport több ezer embert érint, számukra egészséges mozgási lehetőséget kínál. Valamint az egészségmegőrzésen és rekreáción túl turisztikailag is fontosak lehetnek ezek az útvonalak. Már a meglevő pályákhoz (Csesznek, Cuha-szurdok, Tatabánya) is sokan érkeznek a hazai látogatók mellett Szlovákiából és más országokból túrázók.

Mint azt megírtuk, a via ferrata-program egyik kritikája az volt, hogy az Index információi szerint azt egy ezzel foglalkozó vállalkozó vitte be a kormánybiztosságra, majd az ő segítségével kezdődött a program kidolgozása is. A négy nyertes helyszín közül első körben kettőt ez a cég, a Vértes Alpintechnika Kft. építhet ki. A még megfontolás alatt álló hétből pedig öt tartozik ehhez a céghez. Ha minden terv megvalósul, akkor tehát többségében ennek, a programot elővezető cégnek fizeti ki az állam a pályákat.

Az ország első via ferrata pályáját hat éve adták át Csesznek mellett a Kőmosó-szurdokban. Az utat egy "ferrataszűz" kolléganőnkkel teszteltük, a videóból kiderül, pontosan mi is az a  vasalt út:

Elvesztett ferrataszüzesség Csesznek alatt

A programot ért másik kritika az volt, hogy úgy lesz Magyarország a térség via ferráta-nagyhatalma, hogy ehhez nem rendelkezünk a sporthoz szükséges hegyekkel. Az állam úgy fejleszti a nagy környezeti terheléssel járó viaferratázást, hogy a kevésbé károsító sziklamászás erős tiltások közepette működhet csak. Révész Máriusz ennek kapcsán elmondta, hogy jövőre sziklamászó útvonalak kiépítésére is lehet támogatást kérni.

Nem kaptunk egyértelmű választ arra, hogy milyen papírokkal lehet túrát vezetni Magyarországon ezeken a pályákon. Elhangzott, hogy a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium tagsága szükséges ehhez, de amikor kiderült, hogy a Vértes Alpintechnika Kft. vezetőjének nincs ilyen papírja, csak egy OKJ-s képzése hegymászó oktatásra, akkor hozzátették, hogy a terület szabályozottsága miatt akár az utóbbit is elfogadják. Ahogy arról a hegyivezetés szabályozatlanságáról írt cikkünkben beszámoltunk, Magyarországon csak 4-5 ember van, aki a a nemzetközi sztenderdek szerint is vihet ilyen túrákat.

(Borítókép:  Túrázók az első magyarországi via ferratán a cseszneki várnál 2013. szeptember 21-én. - fotó: Mohai Balázs / MTI)