Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Pár nap alatt 200 ezren töltötték ki a klímakonzultációt

HUSZ9360
2019.11.25. 12:00
Európai uniós kötelezettség volt a társadalmi konzultáció, amelyet a kormány igyekezett minél inkább a szőnyeg alá söpörve lezavarni. Míg nálunk egy hét állt a kérdőív kitöltésére, Ausztriában egy hónapot hagytak az állampolgároknak. Nálunk semmilyen kormányzati hírverést nem kapott a konzultáció, Németországban 2,5 millió eurót költöttek arra, hogy olyanok is elmondják a klímaváltozásról a véleményüket, akiket alapból nem érdekelt a téma.

Hétfőig több mint 150 ezren, hétfő délutánig pedig a hivatalos minisztériumi közlemény szerint 200 ezren töltötték ki a kormány hosszú távú klímavédelemről szóló konzultációját – értesült több forrásból az Index. Látható, hogy volt érdeklődés a klímaváltozásról szóló párbeszédre, különösen annak fényében, hogy a kormány finoman szólva sem verte nagy dobra a konzultáció lehetőségét.

A társadalmi konzultációnak nevezett kérdőív kitöltésére a kormány egy hetet biztosított (míg Ausztriában ugyanerre egy hónap állt az állampolgárok rendelkezésére); annak linkje két helyre, a kormány aloldalára, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által működtetett Klíma Politika nevű Facebook-oldalra került ki. Az ITM közösségi oldalának elérése elenyésző, a cikk megírásának pillanatában 909 követője van. 

Miután pénteken a kormánytól független sajtó megírta a konzultáció tényét, majd hétvégén több ellenzéki párt is kiakadt azon, hogy míg a bevándorlás, a terrorizmus vagy Soros György témakörökben a kabinet tízmilliárdokat költött el nemzeti konzultációkra, és azokat a lehető legtöbb felületen reklámozta, a klímaváltozásról szóló, állam és állampolgárok közötti párbeszédet elintézi egy filléres linkkel, az ITM tiszta vizet próbált önteni a pohárba; ez nem nemzeti konzultáció, hanem egy társadalmi konzultáció, amelynek formáját és határidejét Brüsszel határozta meg. 

Kitették a honlapra, mert kötelező volt

A tárca érvelése annyiban fedi a valóságot, hogy a hosszú távú klímastratégiáról a tagállamoknak ténylegesen konzultálniuk kell házon belül, ennek megvalósításában azonban elég nagy a tagállamok szabadsága. A hosszú távú stratégiákról szóló EU Governance (EU 2018/1999) rendelet szerint az energia- és éghajlat-politika területére vonatkozó intézkedések hatással vannak a környezetre,

a tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és klímatervek előkészítésében való részvételre és a konzultációra. 

A nyilvános konzultáció során a tagállamoknak törekedniük kell „az egyenlő részvétel biztosítására, a nyilvánosság tájékoztatására nyilvános hirdetmények vagy más megfelelő eszközök, például az elektronikus média révén, a nyilvánosság számára valamennyi vonatkozó dokumentum hozzáférhetővé tételére, valamint a nyilvánosság részvételével kapcsolatos gyakorlati intézkedések bevezetésére” – folytatja a rendelet. 

A tagállamok biztosítják a nyilvánosság tájékoztatását. A tagállamok észszerű időkereteket adnak meg, amelyek elegendő időt hagynak a nyilvánosság számára a tájékozódásra, a részvételre és véleményének kifejtésére (...) A párbeszédre bármely nemzeti struktúra – például weboldal, nyilvános konzultációs platform vagy más interaktív kommunikációs eszköz – segítségével sor kerülhet.

Ebben a keretben mozgott a kormány, amelynek a társadalmi konzultáció eredményeiről be kell majd számolnia az Európai Bizottságnak. A konzultáció egyáltalán azért került ki a kormány oldalára, mert ez a stratégia kötelező, kipipálandó eleme volt. Az utolsó három nap rohama még kapóra is jön Orbánéknak, mert elmondhatják, hogy komoly érdeklődés vette körül a konzultációt, miközben a kormány, és a kormánypárti sajtó mindent megtett azért, hogy a konzultáció hír ne jusson el az emberekhez. A kormánypárti média még az ITM vasárnap esti közleményén keresztül sem számolt be a konzultáció lehetőségéről. 

Még pénteken megkérdeztük a klímaügyekben egyébként előszeretettel megszólaló Áder Jánostól, hogy mikor értesült a konzultációról, kitöltötte-e a kérdőívet, népszerűsítette-e valahol, illetve mi a véleménye arról, hogy a kormány nem tájékoztatta erről a lakosságot, nem reklámozták sehol, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a köztársasági elnöktől. 

Ugyanez Németországban és Franciaországban

A hosszú távú klímastratégiához kapcsolódó konzultációt egész máshogy oldották meg az EU néhány másik országában. Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja szerint Németországban például egy másfél éven át tartó úgynevezett állampolgári párbeszédet folytattak le, aminek két lába volt. Egyrészt véletlenszerűen megkerestek 70 ezer német polgárt, akikkel írásban konzultáltak – és közülük ötszázzal személyesen is interjúztak. A találkozókon több mint 70 kibocsátáscsökkentési, illetve klímavédelmi intézkedést jelöltek meg.

A konzultáció másik lába a hagyományos intézmények (önkormányzatok, civil szervezetek, szövetségi tartományok) összehívása volt, ők egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. A két intézkedéscsokrot egy vegyesbizottság egyesítette, és ezt adták át a környezetvédelmi miniszternek.

A német konzultációs folyamatra összesen 2,5 millió eurót költöttek.

Franciaországban 9 hónapig tartott a „Nemzeti vita az energiaátmenetről”, és a kérdés az volt, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat, illetve az atomenergia részarányát az energiaellátásban – írta kérdésünkre Bart. Itt is két ágon zajlott a konzultáció, egyrészt volt egy állampolgári részvételre alapuló folyamat, ahol 170 ezer embert sikerült bevonni több mint ezer rendezvény, illetve az internetes részvétel segítségével. Másrészt a szokásos érdekképviseletek, azaz önkormányzatok, civilek, vállalatok, parlamenti képviselők, stb. albizottságokba szerveződtek, ahol külön tárgyalták az egyes részkérdéseket, pl. a megújulókat, vagy az intézkedések finanszírozását.

Bart szerint a hosszadalmas és költséges konzultációknak az a legfontosabb hozadékuk, hogy a klímakérdés kikerül a szakértők és szakpolitikusok kezei közül, és a társadalom széles rétegei megismerik mind a problémát, mind a lehetséges megoldásokkal járó konfliktusokat – ennek nyomán aztán a kormányzat sokkal nagyobb biztonsággal foghat bele határozott klímavédelmi lépésekbe. Különösen kiemelendő az, hogy Németországban nem önkéntes alapon ment a konzultáció, így olyanok is részt vettek benne, akik egyébként nem szenvedélyes követői a klímakérdéseknek.

Arról, hogy a magyar kormány miért igyekszik a lehető legkevesebbet foglalkozni a klímaváltozással, ebben a cikkünkben írtunk részletesen

(Borítókép: Huszti István / Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.