Géza
6 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Könnyen megúszható, ha véletlenül választási csalunk egy kicsit

HUSZ5320
2019.11.26. 13:16

Gusztustalan, hogy a szabályosan leadott szavazatokat meghamisították

– mondta az Indexnek Ercsi októberben megválasztott polgármestere, Szabó Tamás.

A Fejér megyei településen az 1-es számú szavazókörben szavazatszámlálás közben a Fidesz–KDNP delegáltját kapták rajta azon, hogy az urnanyitás után, tollal a kezében „tevékenykedett” a szavazólapok között, erre utalt Szabó felháborodása. A polgármester úgy tudja, egy szavazólap meghamisítását el is ismerte a delegált, aki amúgy nem először volt tagja szavazatszámláló bizottságnak. Az esetet a bizottság többi tagja jegyzőkönyvbe vette, az azonban nem derült ki, hogy valójában hány szavazólaphoz fért hozzá a csaló, mielőtt lebukott.

Az ügyben feljelentést tettek, de új szavazást nem írtak ki. feltehetőleg azért, mert csak egyetlen szavazókört érintett az eset, így nem akarták újraszavaztatni a teljes várost.

Szabó Tamás függetlenként indult és nyert is Ercsiben, viszont a csapatában induló képviselőjelöltek közül többen nem jutottak be a kisváros közgyűlésébe. Szabónak különösen fáj például, hogy Békés Norbert  mindössze két szavazattal maradt le az utolsó helyen bejutó Fidesz–KDNP-s Sandi József mögött. A képviselő-testületben így most 5-3-as többségük van a kormánypárti képviselőknek. A polgármester szerint a számlálóbizottság tagjai is kezelhették volna jobban a helyzetet, de akár grafológus is elemezhette volna az X-eket. Sőt, Szabó azt is felvetette hogy a tintát is meg lehetett volna vizsgálni, amivel az X-ek be lett húzva azokon a szavazólapokon, amikhez a csaló hozzáfért.

Szabó azt mondja, kénytelenek voltak elfogadni a jogerős választási eredményeket, de a szavazathamisító delegált tag miatt maradt némi bizalmatlanság a rendszerrel szemben.

A feljelentett ercsi szavazatszámláló a választási eredmény meghamisítása miatt akár három évet is kaphat.

De nem ő az egyetlen, aki az őszi önkormányzati választásokon számlálóbizottsági tagként próbált csalni. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az Indexet arról tájékoztatta, hogy Ercsivel együtt négy településről érkezett erre vonatkozó feljelentés. Ezenkívül vannak olyan települések, ahogy egyelőre ismeretlen tettesek ellen nyomoznak, de a korábbi hírek alapján felmerül, hogy a szavazatszámlálók (is) hibáztak vagy trükköztek, és ez befolyásolhatta az első körben kihirdetett eredményeket.

Mi tarthatja vissza a csalni vágyó szavazatszámlálókat?

Ahogy arra az Átlátszónak írt cikkében Zubor Zalán szavazatszámláló bizottsági tag rámutat, a magyar szabályozás alapján a választások tisztaságát egyfajta kölcsönös bizalmatlanság garantálja: „a szavazókörökbe és a területi bizottságokba az önkormányzatok, a kormánypártok és az ellenzéki pártok is delegálhatnak tagokat, akik egymásban nem bízva felügyelik egymás munkáját, megakadályozva, hogy valamelyik tag csalni próbáljon”. Ebből a szempontból  kulcskérdésnek tűnik, hogy a számlálók tudják-e, mit kockáztatnak, ha nem szabályosan dolgoznak.

Az általunk megkérdezett szavazatszámláló bizottsági tagok azzal pontosan tisztában voltak, hogy mit hogyan szabályos csinálniuk, és mit tilos tenniük, ha nem akarják, hogy megbüntessék őket. Amikor arra tértünk át, hogy mi történik azokkal, akik mégis tévednek, elrontanak valamit, vagy akár szándékosan csalnak, akkor viszont a legtapasztaltabb számlálók sem feltétlenül tudták megválaszolni, hogy milyen büntetéstől kellene tartaniuk.

Ez nem véletlen, úgy tűnik ugyanis, hogy ritkán lesz feljelentés a szavazatszámláláskor történő hibákból. 

Ha pedig nincs feljelentés, akkor büntetés vagy következmények se igen várhatóak, tudtuk meg Listár Dánieltől, a Nemzeti Választási Iroda főosztályvezetőjétől, aki kiemelte:

A kérdéskör megítélése attól függ, hogy szándékos eredményhamisításról van-e szó, vagy nem.

Ha valaki szándékosan próbálja meg meghamisítani a választás (illetve a népszavazás, népszavazási vagy európai polgári kezdeményezés) eredményét, az bűntettet követ el, és ahogy már fent is írtuk, a Btk. vonatkozó paragrafusa alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Hibázni azonban bárki hibázhat, és ha nem áll fenn a szándékosság gyanúja, akkor konkrét jogi következménye sincs annak, ha rosszul számolja valaki a szavazatokat. Legfeljebb a helyi választási iroda vezetője (illetve delegált tag esetén az adott jelölőszervezet) dönt úgy, hogy a következő választásra őt már nem javasolja a szavazatszámláló bizottságba.

Mi kell ahhoz, hogy egy gyanús ügyből feljelentés legyen?

Tehetnek feljelentést a szavazatszámláló bizottság tagjai is, de a jogorvoslat útja általában az, hogy a helyi választási bizottság által kihirdetett eredményt valaki megtámadja: előbb a területi választási bizottságnál lehet ezt megtenni, aztán a bíróságon. Ezek a testületek, ha szükségesnek ítélik, nemcsak újraszámoltathatják a szavazatokat, megváltoztathatják a számlálás után kihirdetett eredményeket, és új szavazást írhatnak ki, hanem feljelentést is tehetnek.

Fehérvárcsurgó esetében például, ahol a független jelöltre leadott érvényes szavazatok egy részét is a fideszes jelölt szavazataihoz számolták, a Győri Ítélőtábla a 17 darab „rossz helyre kötegelt” szavazat miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint ugyanakkor nem lett feljelentés:

  • Budafokon, ahol eredetileg elszámolták az eredményt, majd újraszámolás után új szavazást írtak ki egy nagytétényi egyéni választókörzetben.
  • Litéren, ahol először úgy nézett ki, a független jelölt nyert két szavazattal, aztán az újraszámolás után a fideszes jelöltet hozták ki győztesnek egy szavazattal. Végül kiderült, hogy eltűnt hat szavazólap, amiről a mai napig senki nem tudja, hol lehet.
  • Tarnyban, ahol a bizottság tagjai a mozgóurnás szavazáshoz nem vittek magukkal mozgóurnát, sőt egy gyámság alatt álló, így a választói névjegyzékben nem szereplő személy is szavazott.

Veszprémben megsokszorozódott az ukrán szavazók száma

A gyanúsan hirtelen megnövő névjegyzékek egy speciálisabb esetét produkálta Veszprém, ahol nem az átjelentkezések voltak gyanúsak. Itt a választások előtt a semmiből 55 fősről 206 fősre nőtt az ukrán nemzetiségi névjegyékben szereplők száma. A Veszprémi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat HVB-hez benyújtott kifogása szerint az utolsó napon regisztráltak 150 urán nemzetiségit. Mivel a nemzetiségi névjegyzékbe önbevallásos alapon lehet bekerülni, igazából nincs jogi eszköz, ami alapján a nemzetiségi származás ellenőrizhető, vagy ellenőrizendő volna.

Ezeken a településeken, mivel nincs feljelentés, senki nem is vizsgálja, hogy egyáltalán hibázott-e valaki a szavazatszámláló bizottság tagjai közül és így az sem derülhet ki, hogy jóhiszemű hibákról vagy szándékos csalási kísérletről lehetett-e szó.  

Jászberényben (ahol nagyon kilógott a fideszes lóláb a Mi Hazánkból) pedig nem lehet tudni, hogy azért tettek-e feljelentést a választási eredmény meghamisítása miatt, mert idegeneket is beengedtek a szavazókörökbe, és a szavazatszámláló bizottsági tagok „kontrollálatlanul mozogtak”, vagy azért, mert a településen „a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlás is történt”. Utóbbi nyilván nem érinti a szavazatszámlálók munkáját.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az Indexet arról tájékoztatta, hogy

az októberi önkormányzati választások után összesen 26 települést érintően érkezett feljelentés a választási eredmények meghamisítása kapcsán.

Az ORFK szerint eleve elenyésző azoknak az ügyeknek az aránya, amelyekben a választási eredmény meghamisítása miatt érkezik feljelentés. Ráadásul úgy tűnik: ezeknek a településeknek a többségét (például Harkányt, Csebényt, Kisberényt és Pettendet, Kispaládot vagy Várföldét)  inkább a voksturizmus és a választások előtti tömeges átjelentkezések, illetve gyanús lakcímbejelentések érintik. Arra a kérdésre, hogy választásonként hány feljelentés érkezik, illetve hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai mennyire gyakran próbálják meg meghamisítani a választási eredményeket, a rendőrség nem tudott válaszolni. 

Bár úgy tűnik, a trükköző szavazatszámlálók esetében a lebukás veszélye valóban nagy, a felelősségre vonásé már korántsem annyira fenyegető. Sok számolási hiba eleve csak az újraszámoláskor derül(hetne) ki. Újraszámolás viszont csak akkor van, ha az eredeti eredményt valaki alapos indokkal megfellebbezi. Ahhoz pedig, hogy feljelentés is legyen az ügyből – és így egyáltalán kivizsgálják az ügyet –, eleve nagyon gyanúsnak kell lennie valaminek. De ahogy az például Litér esetében is látható, néha még ez sem elég.

(Borítókép:  Önkormányzati választás 2019. október 13-án. Fotó:  Huszti István / Index)