Piroska
-3 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

A stadion után a CT lett a magyar politika új csodafegyvere

DSZZS20170103013
2019.11.29. 11:19 Módosítva: 2019.11.29. 12:04
Addig ne épüljön új stadion Budapesten, amíg nincs minden kerületben CT és MR, mondta a kampányban Karácsony Gergely, és mindez a héten túllépett a kampányszlogen keretein: a főváros úgy támogatja az atlétikai stadiont, ha a kormány 50 milliárdot ad a kerületi orvosi ellátás fejlesztésére. A CT és az MR óriási segítséget ad az orvosoknak a korai és pontos diagnózisok felállításában. Nyugat-Európában kétszer annyi ilyen gép van, mint nálunk. Budapesten 43 CT működik, ami 13 kerület között oszlik el. Ha több ilyen gép lenne, kevesebbet kellene várni, de még többet javítana a helyzeten, ha az állam több vizsgálatot finanszírozna és egyértelművé tenné a betegutakat.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán megszavazta, hogy öt feltétellel támogatja egy új atlétikai stadion megépítését és a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését Budapesten. Karácsony Gergely egyik feltétele az volt, hogy a kormány az elkövetkező 5 évben 50 milliárd forinttal támogassa a budapesti háziorvosi praxisok és szakrendelők fejlesztését. De Karácsony mindezt a kampányban ennél sokkal kiélezettebben fogalmazta meg: 

Az én városomban nem épül addig stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés.

Ez az ígéret/követelés aztán újra és újra elhangzott a választásokig. Bár a főpolgármester a héten már inkább a fővárosi orvosi alapellátás fejlesztéséről beszélt, a CT-k és MRI-k beszerzésére most is utalt. A feltételei ismertetésekor is azt mondta: nemzetközi összehasonlításban még a környező országokhoz, például Szlovákiához képest is eléggé le vagyunk maradva az 1 millió lakosra jutó CT-k és MRI-k számában. A cél természetesen nem önmagában a gép, hanem a daganatos betegségek korai felismerése, amivel több ezer budapesti életét lehetne tartósan meghosszabbítani.

Vajon tényleg minden a CT-ken és az MRI-ken múlik? Tényleg minden kerületbe kellene ilyen gép, és akkor többen élnék túl a daganatos betegségeket? A CT lenne a magyar politika új Szent Grálja: míg a politikusok régen lélegeztetőgépekben számoltak, most ez lett az új mértékegység, amit szembe lehet állítani a stadionokkal? Szakembereket kérdeztünk arról, mennyire tartják eltúlzottnak vagy indokoltnak Karácsony Gergely üzenetét. Többségük azt mondta: értik, hogy a politika így működik, erős és szimbolikus állításokat kell megfogalmazni, de a fő üzenettel a többség egyetértett, még ha nem is minden szimplán a CT-k és MRI-k számán múlik a magyar egészségügyben.

A CT-k eloszlása nem egyenletes a kerületek között 

Mert hogy eleve a számok sem tiszták ebben az ügyben. Gulyás Gergely kormányszóvivő gyors válasza Karácsony Gergelynek az volt, hogy "ma 27 CT-van Budapesten, és 23 kerület, mit tegyünk még?” A Radiológia.hu azonban egy alapos összeállításban pontosította Gulyás számait.

Budapesten reggelente nem 27, hanem 43 CT-berendezést kapcsolnak be. A gépek nem egyenlő módon oszlanak el, tizenhárom kerületben csoportosulnak, a kórházak számától és méretétől nyilván nem függetlenül:

  • A csúcstartó a XII. kerület, amelynek határain belül 10 CT-berendezés üzemel. A XIII. kerületben 6, a VIII. kerületben pedig 5 CT várja a betegeket nap mint nap.
  • Egyáltalán nincs CT az I. kerületben, de ott kórház sincs.
  • Egyetlen CT-berendezés van csak a II., a IV., az V., a VII., a X. és XX. kerületben. A IV. kerületben eddig nem volt gép, de épp a héten kapott üzemeltetési engedélyt egy magántulajdonú CT.
  • A XV-XXIII. kerületek közül csak a XX. kerületben (a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban) van CT-berendezés.
  • A fővárosi ellátás érezhető részét nyújtja a városhatártól mindössze 640 méterre lévő Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban működő CT-labor.
  • A 43 CT-berendezésből 35 gép működését finanszírozza közvetlen vagy közvetett módon az egészségügyi alapkezelő (NEAK). 2 gép működését a fenntartó önkormányzat finanszírozza, 6 gépen pedig kizárólag akkor végeznek vizsgálatot, ha a beteg vagy egy privát egészségpénztár tudja kifizetni a vizsgálatot.
  • A főváros 1,75 milliós lakosságából 1,2 millió ember olyan kerületben lakik, ahol van CT, 550 ezer pedig olyan kerületben, ahol nincs. Mindemellett azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a budapesti kórházak, klinikák és országos intézetek nemcsak a budapestieket szolgálják ki, hanem az agglomerációból és messzebbről érkező emberekkel együtt több mint 3 millió embert látnak el.

2010 óta 20 új CT-t és 18 MR-t vettek

Ez a kérdés láthatóan a kormányt is érzékenyen érinti. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön azt közölte: csak az elmúlt hónapokban mintegy 1 milliárd forint értékben kaptak CT-ket a budapesti kórházak.

  • A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet kardiológiai CT-t,
  • a Dél-pesti Centrumkórház egy 64 szeletes készüléket,
  • a Szent Imre Kórház pedig egy 256 szeletes CT-t kapott az Emmi CT-programjának keretében.

Noha nem tisztázza a közlemény, hogy országosan vagy Budapesten, de azt írták: 2010 óta összesen csaknem 200 milliárd forintot fordított a kormány a CT/MRI vizsgálatok finanszírozására. 2010 óta 20 új CT-vel és 18 MR készülékkel bővült az ellátás, miközben csaknem 100 régi, elavult készüléket is lecseréltek és újakkal pótoltak, a napjainkban használt egyik legmodernebb képalkotó diagnosztikai eljárás, a PET-CT-k száma pedig megháromszorozódott.  

A CT az orvoslásban mára szinte a hagyományos röntgen megfelelője lett. A komputertomográf tulajdonképpen egy továbbfejlesztett röntgenberendezés, ami röntgensugarat használ a képalkotáshoz. Az orvosok a napi rutinban használják. Ahogy egy orvos az Indexnek elmondta: míg régen a sebészek tapintásos úton állapítottak meg egy vakbélgyulladást, kétséges esetben ma a CT ebben is segít, így kevesebb a felesleges vakbélműtét.

Az MRI előnye a komputertomográfiához képest, hogy jobb a kontrasztfelbontó képessége a lágy szövetek területein, és a vizsgált szerveket működés közben is képes mutatni. A magyarban az MRI (Magnetic Resonance Imaging) rövidítés mellett az MR is elterjedt. A CT és az MRI együtt szinte teljes diagnosztikai portfóliót nyújt, pár speciális vizsgálatra vannak komplexebb (PET/CT, PET/MR, SPECT/CT) és egyszerűbb (ultrahang, RTG) diagnosztikai berendezések, írta kérdésünkre a Radiológia.hu.

Voltak, akik inkább vettek maguknak egy CT-t 

MRI-ből jóval kevesebb van, mint kellene, és korlátozottabb is a hozzáférés. Az elmúlt években sokat lehetett hallani arról, hogy a betegek az első vizsgálatok után hetekkel-hónapokkal későbbre kaptak időpontot MR- vagy akár CT vizsgálatra, pedig daganatos betegségek esetén ennyi várakozás is sokat számít. Ennek megoldására lépett hatályba 2015. június elsejétől a "14 napos szabály". Akinél rosszindulatú daganatos kórkép megalapozott klinikai gyanúja merül fel, annál két héten belül el kell végezni a CT- vagy MRI- vizsgálatot.

Egy orvos kérdésünkre azt mondta: papíron leírva mindez szépen hangzik, de a gyakorlatban nem mindig valósul meg ez, hiszen az NEAK által finanszírozott képalkotó diagnosztikai berendezések kapacitásai 100 százalékban le vannak kötve. Az onkológiai ellátást nyújtó centrumok azért vannak könnyebb helyzetben, mert nekik fix keretszámaik vannak a napi 60-80 vizsgálatra, így könnyebben be tudják iktatni a sürgős eseteket. 

A hosszú várakozási idők miatt vannak kerületek, amelyek maguk léptek, és már korábban megvalósították Karácsony Gergely elképzeléseit. A XIII. kerület és az V. kerület például maga vásárolt CT- és MR-berendezést, hogy a kerületben lakók szükség esetén minél hamarabb eljuthassanak a vizsgálatokig. A XIII. kerületben például a legalább egy éve állandó lakcímmel rendelkező páciensek szakorvosi beutalóval 2-3 hét alatt kapnak időpontot képalkotó vizsgálatra. A 800 millióért megvásárolt CT és MR gépen 2017-ben 4050 pácienst vizsgáltak meg. 

15-100 ezer forint egy vizsgálat

Mindkét kerület hiába várta azonban, hogy az egészségbiztosító finanszírozni fogja a vizsgálataikat. A CT-ket külső szolgáltatók működtetik, amelyek a kerületi páciensek ellátása mellett fizetős vizsgálatokból tartják fenn magukat. Egy CT vagy egy több százmillió forintba kerülő MRI működtetése csak úgy éri meg, ha a gépet valóban ki is használják. A NEAK egy CT-vizsgálatért 7620-80 ezer forint közötti összeget fizet, egy MR-vizsgálatért 24 550-80 000 forintot térít. Magánellátásban egy CT-vizsgálat 15 000-100 000, egy MR-vizsgálat 28 000-160 000 forint díjazással vehető igénybe.

Ha minden kerületben lenne is CT, és a vizsgálatokra egyáltalán nem kellene várni, az sem jelenthetné azt, hogy a páciensek ezeket bármikor, akár csak a saját megnyugtatásuk érdekében igénybe vehetnék. Már csak azért sem, mert egy CT-vizsgálat sugárterhelése akár 300-szorosa is lehet egy hagyományos röntgenének (várandós nőkön nem is végeznek is ilyen vizsgálatokat). A CT-t ettől függetlenül szűrésre is lehet használni. A korábbi tüdőszűrés helyett egyre elterjedtebb a tüdődaganatok keresésére az alacsony dózisú mellkasi CT, amelynek leletezésében már mesterséges intelligencia is segíti az orvost.

A Radiológia.hu-tól kapott friss adatok szerint Magyarországon egymillió lakosra 13 CT-berendezés jut, Kelet-Európában az átlag 15,4, Csehországban 20,6, Nyugat-Európában 26,3. Az MRI-kből egymillió lakosra 7,5 MR-berendezés jut Magyarországon, Kelet-Európában az átlag 7,4, Csehországban 10,5, Nyugat-Európában 20,9.  

A Magyarországon működő CT- és MR-berendezések száma a szakmailag szükséges minimumot már eléri, válaszolta kérdésünkre a Radiológia.hu, de ha 70-nel több CT és 30-cal több MRI lenne, akkor érnénk el a cseh átlagot, akkor lehetne optimális ellátottságról beszélni. Minden sürgős, aktív ellátást nyújtó kórházba kell legalább egy CT, de a megyei kórházakba és nagyobb intézményekbe legalább kettő. Sok helyen nem földrajzilag kell több CT-labor, hanem a nagyobb forgalmú helyeken egy helyett két berendezés javítaná az ellátás hozzáférhetőségét (hogy ha az egyik néha elromlik, akkor ne álljon le minden vizsgálat)

A betegutak rendezése az állam feladata

Ismét eljutunk ahhoz a ponthoz, hogy nem is a berendezések száma, hanem a rajtuk végzett vizsgálatok száma az, ami meghatározza az egészségügyi rendszer teljesítményét. Az általunk megkérdezett szakemberek egybehangzó véleménye szerint Magyarországon jelentősen az javítana a helyzeten, ha 30-40 százalékkal több vizsgálatot finanszírozna az egészségbiztosító.  

A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy ha lenne elég gép és elég finanszírozott vizsgálat, az még mindig nem oldaná meg a problémát. A gépeket ugyanis üzemeltetni kell, a leleteket pedig hozzáértő radiológusoknak kell elkészíteniük. A radiológus külföldön is keresett szakma, korábban sok szakorvos ment el erről a területről dolgozni külföldre. Néhány évvel ezelőtt hiányszakmának minősítették a radiológusi képzést, magas ösztöndíjakkal és kiemelt fizetéssel támogatták az ezt elvégző orvosokat, akiknek szerződést is alá kellett írniuk arról, hogy Magyarországon maradnak. Ma már csak bizonyos megyékben számít hiányszakmának ez a szakterület. Az elmúlt napokban több egyetem tartott radiológusi szakvizsgát, melynek eredményeként a magyar radiológus szakorvosok száma közel 30 fővel nőtt.   

Ha lesz elég CT és MR, lesz hozzá finanszírozás és szakember, még mindig nem jutottunk el odáig, hogy több daganatos betegséget ismernek fel, időben el tudják kezdik a kezelést, és több ember életét hosszabbítják meg, mondta kérdésünkre egy egészségügyi szakember. A kerületek vagy a főváros sok mindent tehet ennek érdekében, de ehhez a betegutakat kellene végre meghatározni, ez pedig egyértelműen az állam feladata.  

(Borítókép: Ultrahang- CT- és MR- felvételek műtét közbeni egyidejű felhasználására alkalmas hibrid műtő a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán 2017. január 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)