Néhány százezerből meg lehet szerezni egy magyar falut

Az fiktív lakhely, hogy ide van bejelentve édesanyám, édesapám, anyósom és apósom? 

– tette fel a kérdést a borsodi Nyésta egyik polgármesterjelölje, amikor pár nappal az októberi választások után ott jártunk. Nyésta volt az egyetlen olyan település az országban, ahol nem állapítottak meg eredményt október 13-án, mert a választás előtti hetekben váratlanul 27 főről 98-ra nőtt a választópolgárok száma.

Versenyeztek, ki tud több embert bejelenteni

A lakosságszám több mint 360 százalékos növekedését szemmel láthatóan nem indokolta semmi, se tömeges építkezés, se tömeges munkahelyteremtés nem volt a zsákfaluban, a helyiek beszámolója szerint valójában 13-15 ember él ott a mindennapokban. Mint aztán kiderítettük, a faluért versengő két tábor jelentette be rokonait, barátait, alkalmazottait nyéstai házaikba, gyakorlatilag azon versenyeztek, hogy ki tud nagyobb szavazóbázist gründolni pár hét alatt.

Ennek adminisztratívan semmi akadálya nincs, a lakcímbejelentés pofonegyszerűen megy. Elég a tulajdonos írásbeli hozzájárulása vagy egy érvényes bérleti szerződés, és az ország bármely okmányirodájában vagy kormányablakában pár perc alatt megvan az új kártya. A választás előtti pénteken 16 óráig lehet átjelentkezni új címre, csak ezután véglegesítik a névjegyzéket a központi lakcím-nyilvántartás alapján.

Demográfiai csoda miatt ismételtek

Sok településen igencsak meglepődhettek a helyi választási irodát vezető jegyzők, amikor azzal szembesültek, hogy a májusi EP-választáshoz képest a többszörösére nőtt a lakók száma.

Nyésta mellett három másik településen is megismételték pár héttel később a választást a demográfiai csoda miatt: 

• Kisberényben szeptember elsején még 129 embernek volt bejelentett lakcíme, október 13-án viszont már 252 ember szerepelt a választási névjegyzékben.
• Pettenden ez idő alatt 120-ról nőtt 211-re a választásra jogosultak száma,
• Várföldén pedig 239 ember szerepelt a választási névjegyzékben, holott pár héttel korábban még csak 157 ember lakott hivatalosan a faluban. 

Bár a járási hivatal és a rendőrség is elindította ezeken a településeken a vizsgálatot, a megismételt választáson lényegi változás nem történt, a jegyzőkönyvek alapján alig csökkent a választásra jogosultak száma. November 10-én 

• Kisberényben 232-en,
• Nyéstán 91-en,
• Pettenden 211-en,
• Várföldén 239-en szerepeltek a névjegyzékben. 

Ugyanazok maradtak a szavazók

Hiába állapítják meg ugyanis időközben, hogy valaki jogszerűtlenül létesített lakcímet a választás előtt, a döntés ellen van lehetőség fellebbezni, így az úgynevezett fiktiválási folyamat több hétig vagy akár hónapig is elhúzódhat.

Csak akkor kerül le valaki a szavazóköri névjegyzékről, ha a kormányhivatal döntése jogerőre emelkedik

– mondta az Indexnek Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda kommunikációs főosztályvezetője. A választási törvény viszont azt írja elő, hogy harminc napon belül kell megismételni a választást. Ugyanitt arról is rendelkeznek, hogy a megismételt szavazáson ugyanaz marad a választási névjegyzék, mint az eredeti időpontban, így csak azok kerülnek le, akikről a vizsgálat addigra kimondja, hogy nem volt érvényes lakcímük az első időpontban. 

Így történhetett az meg, hogy az előbb említett négy településen második alkalommal már jogerőre emelkedett az eredmény, hiába fellebbeztek több fórumon is mind a négy helyen az eredmény ellen. „Kénytelenek vagyunk megállapítani az eredményt” – mondta a nyéstai helyi választási bizottság (HVB) vezetője november 10-én, bár azt elismerte, hogy sok szavazót korábban még nem látott a faluban. 

Idegenek döntöttek Várfölde sorsáról

Várföldén – látva Nyésta októberi példáját – először nem állapítottak meg eredményt a megismételt választáson, mert a helyi választási bizottság észlelte, hogy ismét

nagy számban szavaztak "idegenek" a településen, ami befolyásolhatta mind a polgármester, mind az önkormányzati képviselő választás eredményét.

Az egyik jelölt fellebbezése után viszont a területi választási bizottság (TVB), majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is azt fogalmazta meg, hogy erre nincs jogosultsága a HVB-nak, mert törvényi kötelessége megállapítani eredményt. Mivel a kifogás csak arra a kérdésre irányult, hogy miért nem nyilvánítottak eredményt, azt később nem is vizsgálták, hogy történt-e a választási csalás a megismételt választáson.

Nincs más ésszerű magyarázat a gyors gyarapodásra

Ez azért érdekes, mert pont a várföldi választással kapcsolatban mondta ki pár héttel korábban a Pécsi Ítélőtábla, hogy „az objektív számadatok” már

önmagukban felvetik a jogsértés gyanúját, hiszen a hirtelen és jelentős népességnövekedésnek, illetőleg a választópolgárok számában történt ötven százalékot meghaladó emelkedésnek a választási eredmények befolyásolásának szándékán kívül nincs egyéb ésszerű magyarázata.

Bár a választójog gyakorlásának nem feltétele az életvitelszerű helyben lakás, olvasható az indoklásban,

ha azonban mindez a választás eredményének befolyásolása céljából történik, az már jogellenes magatartás, egyebek mellett a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik.

A választás tisztasága, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás olyan alapelvek, folytatódik a szöveg, „melyek a választási eljárás minden szakaszára és minden résztvevőjére kötelező érvényűek, azok megsértése a demokratikus választás mint jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent.

A jogosultságok gyakorlása - jelen esetben állandó bejelentett lakóhely létesítése és a választójog gyakorlása - nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra - jelen esetben a választás eredményének befolyásolására.

Második körben már jogerőre emelkedett az eredmény, hiába szavaztak továbbra is többször annyian, mint ahányan ott laknak.

71 eljárás folyik választási csalás miatt

Ezzel párhuzamosan a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás és választási csalás miatt indított nyomozást Várföldén. A nyomozás részleteiről nem közöltek adatokat, de megkeresésünkre Pirger Tamás, a Zala Megyei Ügyészség szóvivője elmondta, hogy október elején három nagykanizsai hajléktalan embert jelentetett be egy férfi egy várföldi címre. „A választás napján cédulákat osztott ki közöttük arról, hogy kikre kell szavazni, a helyszínre szállította őket, szavaztak, majd ötezer forintot kaptak a hajléktalanok.” A férfit a választás rendje elleni bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként. 

Ezek közül jó néhány érinti a tömeges átjelentkezéseket, de hogy pontosan hány településen nőtt meg a választás előtti hetekben ugrásszerűen a választók száma, megbecsülni is nehéz lenne. Az adatokból viszont az jól látszik, hogy legtöbb rendőrségi eljárás Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indult.

Ez utóbbiban a választási eredmény ellen 14 olyan fellebbezés érkezett a megyei Területi Választási Bizottsághoz, amely a választás előtti napokban történt nagy számú lakcímbejelentésre hivatkozva kérte az eredmény törlését és új választás kiírását. Mégis, egyedül Nyéstán ismételték meg a választást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Hiába a fiktív lakók, nem befolyásolták az eredményt

Nyéstától alig pár kilométere fekszik Gagybátor, ahol az év elején még 126 ember élt hivatalosan, pár hónap múlva viszont rohamtempóban kezdett el nőni a bejelentések száma, a Szikszói Járási Hivatal pedig vizsgálatot indított. Októberig 19 esetben állapították meg a bejelentések jogszerűtlenségét.

A választási eredményt jogerősen megállapító Debreceni Ítélőtábla szerint viszont ezek a jogsértések nem befolyásolták a polgármester-választás eredményét. Mint azt a határozatban írják, „polgármesterjelöltekre leadott szavazatok közti különbség 28 darab szavazat volt, azaz az eredmény akkor sem változott volna meg, ha a fiktív lakcímekre bejelentett 19 fő mindegyike részt vett a választáson.”

Hozzátették, ha a fiktív lakcímek döntöttek volna a választás eredményéről Gagybátoron, „a választások tisztasága végett helye lehetett volna a választás eredménye megsemmisítésének és a választás megismétlése elrendelésének.”

Ez alapján viszont több településen is meg kellett volna ismételni a választást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A tíz legmagasabb részvételi arányú település közül hét helyen nőtt meg rejtélyes okok miatt a választópolgárok száma a választás előtti egy hónapban, és ebből hat településen dönthették el az eredményt az új beköltözők. Mégis, ezek közül mindössze két helyen fellebbeztek az eredmény ellen, és mindkettőt formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasította a területi választási bizottság. 

Mi is az a fiktív lakcím? 

Intellektuális közokirat-hamisításnak nevezik, amikor valaki szándékosan megtéveszti a hatóságot, és valótlan adat kerül be róla a hivatalos nyilvántartásba. 

Aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

– fogalmaz a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó része. 

Ha kiderül, hogy a lakcím nem valós, akkor megállapítják annak érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válása után fiktív jelzéssel szerepel az érvénytelen lakcímadat a nyilvántartásban mindaddig, amíg az ember be nem jelenti azt a valós lakcímét, ahol ténylegesen lakik.

Nem rendelkezik viszont arról pontosan a törvény, hogy milyen esetben kell a jegyzőnek vagy a járási hivatalnak ellenőriznie a lakcím valódiságát. Erről mindössze csak ez a tág megfogalmazás olvasható:

ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle alapján ellenőrzik.

Durva lenne, ha ellenőriznék, ott van-e a fogkeféd

„A magánszférába való durva beavatkozással járna, ha minden egyes alkalommal megnéznék, ott laksz-e a bejelentett címen” – állítja Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki szerint egyszerűen nem célozhatja a törvény a folyamatos ellenőrzést.

Vannak általános jogelvek, mint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. Ez azt jelenti, hogy adminisztratívan ugyan be tudsz jelentkezni egy címre, ha a tulajdonos hozzájárul, de ezeknél a választás befolyásolásához kapcsolódó eseteknél visszaélésszerű bejelentkezésről van szó, ami sérti ezt a jogelvet.

Szabó szerint amúgy is nehéz lenne bizonyítani, hogy valaki életvitelszerűen ott lakik-e a bejelentett címen. Vannak persze ismert példák az ellenőrzésre. 

Ha egy külföldi állampolgár családi kapcsolatra hivatkozva tartózkodási kártyát szeretne igényelni – mert mondjuk magyar házastársa van – akkor kimegy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság munkatársa, és ellenőrzi, hogy tényleg ott lakik-e. Megnézi például, hogy ott van-e fogkeféje a fürdőszobában, vagy megkérdezi, hogy tudja-e, milyen színű a takarója.

A TASZ jogásza szerint ez is egy durva beavatkozás, mivel azonban jóval kevesebb embert érint, nem foglalkozik vele a szélesebb társadalom. Amellett, hogy ezek a módszerek aránytalan beavatkozások a magánszférába, egyszerűen lehetetlen is lenne szerinte minden egyes lakcím-bejelentésnél, hogy egy ehhez hasonló teszten kelljen átmenni az embereknek.

Bármi szolgálhat bizonyítékul

Szerettük volna megtudni, hogy mégis miből áll a vizsgálat, amikor a jegyző vagy a járási hivatal megbizonyosodik a lakcím valódiságáról. Az elmúlt hetekben több megyei kormányhivatalt, jegyzőt és a Miniszterelnökséget is megkerestük kérdéseinkkel, de nem jutottunk előrébb, a legtöbb helyről még válasz se érkezett.  

Szunyogh István, Várfölde jegyzője se kívánt részleteket közölni a vizsgálat lezárultáig. Úgy fogalmazott, hogy a helyszíni szemle során azt nézi, van-e bármi nyoma annak, hogy az illető ott lakik a bejelentett címen. 

A Debreceni Ítélőtábla szerencsére ennél kicsit bővebben fogalmazott kérdésünkre. Azt írták, hogy bármilyen bizonyíték alapul szolgálhat annak bizonyítására, hogy valaki nem lakik életvitelszerűen a bejelentett lakcímén,

így egy ezt a körülményt érintő eljárásban akár a szomszédok tanúvallomásai, akár az érintettől származó, az életvitelszerű tartózkodást cáfoló okiratok vagy bármilyen más erre utaló bizonyítékok felhasználhatók.

Ez alapján viszont elképzelhető, hogy ha a szomszédok összefognak valaki ellen, el tudják azt érni, hogy fiktiválják a lakcímét. 

Egyszerű megkerülni a jegyzőt

Bár a járási hivatalnál jóval közvetlenebb kapcsolata van a jegyzőnek az adott település lakóihoz, nem ritka a választás előtti tömeges bejelentéseknél, hogy ők is csak az utolsó pillanatban szembesülnek a problémával. Mivel bárhol el lehet intézni a lakcímkártyát, a jegyző pedig nem kap folyamatos értesítést az egyes bejelentésekről, nem feltétlen veszi észre időben, hogy megtöbbszöröződött a lakosságszám.

Ez történt Pettenden is, ahol a jegyző elmondása szerint szándékosan megkerülték őt, és a környékbeli településeken jelentették be a szavazókat. Amikor szeptemberben ezt észrevette, feljelentést tett, a rendőrség pedig választási csalás miatt kezdett el nyomozni. 

Ha a jegyző tudomására jut a jogszerűtlen lakcímlétesítés, hivatalból eljárást kell indítania. Szabó szerint ugyanakkor nagyon nehéz bizonyítani, hogy a jegyzőnek mikor van tudomása a jogsértésről. Ezek az esetek tipikusan a 100-200 fős településeken történnek, ahol komolyabb szervezkedés nélkül el lehet dönteni a szavazást pár bejelentéssel. Az ilyen kisméretű falvakban viszont nincs önálló jegyző, hanem egy úgy nevezett körjegyző dolgozik, akihez 5-6 másik település is tartozik. 

Útmutató a rendőröknek és a jegyzőknek

A leírt jelenség, hogy a választás előtti hetekben ugrásszerűen megnő a lakosok száma egy településen, nem újdonság, az elmúlt választások után is rendre voltak ilyen balhék. Ennek ellenére eddig nem született olyan rendelet, amely ezt megelőzné vagy szabályozná.

A TASZ készít egy választási jelentést az önkormányzati választások tapasztalatai alapján, amelyben többek között azt javasolja a közigazgatást felügyelő Miniszterelnökségnek, hogy dolgozzon ki egy pontos útmutatót a jegyzőknek arról, hogy milyen esetekben és miként derítsék fel vagy akadályozzák meg a jogszerűtlen bejelentéseket. „Ha lenne egy ilyen útmutató” – magyarázza Szabó Attila – akkor már lehetne arra hivatkozni, hogy egy jegyző melyik ponton hibázott egy ilyen esetnél, ha hibázott egyáltalán.”

Az Országos Rendőr-főkapitányságnak is kidolgoznak javaslatokat. Szabó szerint ugyanis a nyéstai esethez hasonló ügyekben nem szerencsés csak közokirat-hamisítás miatt nyomozni, mert akkor inkább azt büntetik, aki bement az okmányirodába és valótlan címet jelentett be. Ha a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznának, azt kellene keresniük, hogy ki szervezte a tömeges bejelentéseket. Ugyanakkor a rendőrök jóval ritkábban találkoznak ez utóbbival, ezért nincs annyi tapasztalatuk a választási csalások felderítésében.

275 ezer forint volt a polgármesteri szék

Jól látszik a korábbi évekből is, hogy hiába indult több nyomozás a választások után, nagyon ritkán jutott el a vádemelésig. Ha el is jut az ügy az ítéletig, az ismert esetekben minden alkalommal megúszták pénzbüntetéssel a polgármesterek. Mivel egyik esetben se tiltották el őket a közügyek gyakorlásától, maradhattak hatalomban, legalább a következő választásokig.

Bödeházán 2010-ben háromszor ismételték meg a választást a tömeges bejelentések miatt, amivel máig ez a Zala megyei falu tartja a rekordot. A jegyző fiktiválási eljárása nem állapított meg törvénysértést, a rendőrség viszont közokirat-hamisítás miatt kezdett nyomozni. Az eljárás végén – majdnem egy évvel később – 275 ezer forint pénzbüntetést kellett fizetnie a megválasztott polgármesternek, miután 21 rokonának és ismerősének írta alá a lakcímbejelentő lapját a választás előtt. Négy közreműködőnek szintén pénzbüntetést kellett fizetnie, a 24 további vádlottat pedig két évre próbára bocsátotta a bíróság.

Kocsis Máté apja megrovást kapott

Ugyancsak közokirat-hamisítás miatt indult nyomozás Kocsis Máté édesapja, Kocsis Sándor ellen, aki a borsodi Abaújlakon volt korábban alpolgármester. Mint azt az Átlászó feltárta, a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban harminc emberrel gyarapodott az addig kilencvenfős falu, ebből öt embert a Kocsis-család házába jelentettek be. 

A gyanúsítottak a lap beszámolója szerint állítólag azzal védekeztek, hogy nem tudták, hogy bűncselekményt követnek el. Bár többen is úgy vallottak, hogy Abaújlakon készültek letelepedni, és vállalkozást indítani, a választások után a legtöbben kijelentkeztek az abaújlaki címekről. Kocsis Sándort megrovásban részesítették 2013-ban. Egy évvel később a polgármesteri székért indult el a választáson, de alulmaradt a települést azóta is vezető Pollák Istvánnal szemben, akit szintén bíróság elé állt a bejelentések miatt. 

A polgármesterek ismét megúszták pénzbüntetéssel

Idén augusztusban Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét ítélték el közokirat-hamisításért. Az Átlátszó cikke szerint 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez a 2014-es önkormányzati választások előtt.

A lap arról ír, hogy egyikük maga is aktívan aláírt szállásadói lapokat, másikuk szállásadókat beszélt rá az aláírásra. Míg maguk a polgármesterek megúszták pénzbüntetéssel a bűncselekményt, a szerb állampolgárok bejelentését intéző segítők másfél év börtönt kaptak, egy évre felfüggesztve.

(Borítókép: Megismételt választáson szavazó Nyéstán 2019. november 10-én. Fotó: Huszti István / Index)