Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

A Mazsihisz és az EMIH vezetője is elítélte Kósa Lajos zsidókra tett megjegyzését

2019.12.01. 15:13

A fideszes Kósa Lajos volt az egyik felszólaló a hétvégi Fidelitas-kongresszusnak. Kósa hosszan beszélt az ellenzék technikai koalíciójáról, a Mérce beszámolója szerint úgy fogalmazott, nyilasok a neoliberálisokra szavaztak, a globalisták összeálltak az antiglobalistákkal, a nemzeti radikálisok meg átszavaztak a balliberális oldalra. Majd azt mondta, a

"zsidók kénytelenek voltak – vagy lehet, hogy jól is esett nekik – a nyilast megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben."

Erre a kiszólásra pedig vasárnapra meg is érkeztek a reakciók: publicisztikát írt Gadó János, a Szombat munkatársa, Facebook-posztban tett fel kérdéseket Kósának Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, és visszautasította a fideszes politikus szavait Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija is. De közleményt adott ki a Tett és Védelem Alapítvány magyarországi zsidó civil szervezet is.

Otromba sértés

Gadó szerint amikor Kósa úgy fogalmaz, hogy a zsidóknak, általában a zsidóknak „jól esik” egy nyilasra szavazni, azzal azt üzeni, "a zsidók tehát nyilvánvalóan egészen perverz alakok."

Ennél otrombább sértést a Holokauszt után nehéz elképzelni. Hasonló ez ahhoz a szovjet gyártmányú propaganda-tételhez, amelyben Izraelt a náci Németországhoz, az izraeli katonákat az SS-ekhez hasonlítják

- írja, de előtte megjegyzi: "tegyük félre most azt a kérdést, hogy vajon hány zsidó szavazott Hajdú-Bihar megyében, hány maradt életben a vészkorszak után, hány maradt itthon a kommunista diktatúra és 1956 után, honnan tudja Kósa Lajos, kire szavaztak ők, sőt, honnan tudja egyáltalán, ki a zsidó a választópolgárok közül."

Felmondták a "zéró toleranciát"?

Heisler András, a Mazsihisz elnöke Facebookon három kérdést tett fel:

Három megválaszolatlan kérdés:

Kósa Lajos valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben Auschwitzba deportálták a zsidókat?

Tényleg nincs tisztában azzal, hogy a Hajdú-Bihar megyében élő maradékok maradékával, azaz néhány száz zsidóval nem lehet sem megnyerni, sem elveszíteni az önkormányzati választásokat? Vagy egész egyszerűen a meghirdetett „zéró tolerancia” került elég látványosan felmondásra?

- írta.

A magyar közélet erkölcstelenségét nem lehet a zsidókra terhelni

Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a Neokohn.hu-n írt hosszabb reakciót, amit azzal kezd, hogy Kósa mondata teszi aktuálissá a következő trivialitást:

Tudva levő, hogy Hajdú-Bihar megyében nincsenek zsidók. Nincsenek, mert 75 évvel ezelőtt pár nap leforgása alatt haláltáborokba vitték és legyilkolták őket. Tekintettel arra, hogy nincsenek így nem is tudhattak szavazni a legutóbbi, 2019 októberi helyhatósági választáson. Ez eddig legalább annyira triviális, mint amennyire szomorú.

Köves megjegyzi, nem gondolja, hogy Kósa Lajost antiszemitizmus vezérelné, "ugyanakkor azt igen, hogy egy jó szándékú közszereplő feladata nem lehet más, mint hogy a fogalmakat tisztázza, és nem hogy pont összemaszatolja azokat". Köves Slomó szerint "Kósa, arról a sokunk által kritizált és abszurd koalícióról beszélt nyeglén és átgondolatlanul, amelyben a baloldali-liberális pártok a szavazat optimalizáció elvtelen érdekétől vezérelve, összeálltak a nyíltan rasszista hitvallásra alapított Jobbikkal", ám az írás leadjében megjegyzi: "visszautasítom, hogy a magyar politikai közélet erkölcstelenségének terhét bárki is a zsidóságra terhelje át!".

A deportált zsidók emlékét sérti

Hivatalos közleményt adott ki a Tett és Védelem Alapítvány. azt írják:

A Tett és Védelem Alapítvány felhívja a magyar politika hivatásos szereplőinek figyelmét arra, hogy a holokauszt után 75 évvel csakis meggondoltan és kellő tapintattal nyilatkozzanak a zsidóságot érintő kérdésekről, és napi hatalmi küzdelmeikben ne használják eszközeként a zsidó közösséget!"

Azt írják, megdöbbenve olvasták a Fidesz-alelnök beszédét a megfogalmazás "több ponton is sértő a zsidó közösség számára, ráadásul pontatlan is, továbbá egészségtelen politikai konnotációkat tartalmaz." 

"A "zsidóság" Hajdú-Bihar megyében nem szavazhatott senkire, ugyanis éppen 75 évvel ezelőtt a német nácik és a magyar kollaboráns hatóságok haláltáborba deportálták őket. Emléküket sérti, hogy ilyen hangon beszélnek napjainkban a mártírokról" - írják, és hozzáteszik, azt a fajta ellenzéki összefogást, ami "az antiszemita és több alkalommal is a holokauszt emlékén gúnyolódó jobbikosokkal való közös politikai fellépést jelentette" az alapítvány is elítélte többször is, azonban a zsidó közösség nem azonosítható egyetlen politikai nézettel sem, egy sokszínű közösség.