Szeptember közepén született másodfokú döntés arról, hogy a Belügyminisztériumnak ki kell adnia a tavalyi parlamenti választás előtti lakcímnyilvántartási adatokat, amiket a TASZ és a Political Capital már a választások előtt megigényelt. Ezek kiadását a Belügyminisztérium megtagadta, végül másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a TASZ-nak, illetve annak egyik munkatársának adott igazat és kötelezte a Belügyminisztériumot az adatok átadására. Az erről szóló írásos döntést a minisztérium 2019. október 30-án kapta meg, írták a Népszava kérdésére.
A lap azt írja, a kiperelt információkat a Belügyminisztériumnak 15 napon belül közzé kellett volna tennie, és egy november közepi kérdésre reagálva a minisztérium is azt közölte, a jogerős ítélet szerint fognak eljárni. A Népszava úgy tudja, az adatok közzététele mostanáig sem történt meg, ami azt jelenti, hogy a „jogszabályok betartásáért, betartatásáért is felelős tárca több mint két hete törvénysértő állapotot tart fenn azzal, hogy nem teljesíti az ítéletben foglaltakat." A döntést a Belügyminisztérium a Kúrián támadja meg, ám a Kúria válaszában azt írta a lapnak: hozzájuk„felülvizsgálati kérelem vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem még nem érkezett."
Az adatok megismerése a TASZ szerint azért is fontos, mert ezekből lehetne következtetni arra, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as választások előtt. A TASZ szerint éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek.