Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Egy városnyi embert menthetett volna meg a magyar egészségügy

IMG 20191206 105927
2019.12.06. 17:06
Magyarországon több területen történtek lépések az egészségügy és a lakosság egészségi állapotának javítására, de a mutatók nagy részében még mindig az uniós átlag alatt vagyunk, derül ki az Európai Bizottság szakértői által készített országjelentésből. Ugyan egyre tovább élünk, de a magyarok várható élettartama még mindig 5 évvel az EU-átlag alatt van. Hiába állítjuk, hogy nálunk ingyenes az orvosi ellátás, ha a kiadások közel egyharmadát a lakosság saját zsebből fizeti. Hiába javult a magyar gazdaság teljesítménye, és nőtt az orvosok bére, az egészségügy alulfinanszírozott. Az ellátás még mindig erősen kórházközpontú, sokkal több beteget kellene kezelni a háziorvosi praxisokban és a szakrendelőkben. A magyarok korai halálozásának fő oka az egészségtelen életmód, de szűrésekkel és jobban szervezett egészségügyi ellátással egy közepes magyar város lakosságát, 46 ezer embert meg lehetett volna megmenteni.

A Millenárison, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székházában Federico Pratellesi szakreferens és Guillaume Dedet az OECD egészségpolitikai elemzője pénteken mutatta be az európai és a magyarországi egészségügy helyzetéről szóló jelentést. A magyarországi egészségügy profilja a hivatalos OECD-,  WHO- és egyéb adatbázisok alapján készült, ezt egészítették ki a szakértők összehasonlításokkal és elemzésekkel. Külön érdekesség, hogy épp előző nap szervezett a kormányközeli Nézőpont Intézet egy olyan konferenciát, amelyen elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni. A most bemutatott jelentés több esetben elismeri a magyar kormány lépéseit, de nem fest túl hízelgő képet a helyzetről.

Ha össze akarja hasonlítani, mire képes a többi országhoz képest a magyar egészségügy, nézze meg a lejjebb látható első grafikont. Ez azt mutatja, hány ember életét lehetett volna megmenteni 2016-ban a különböző európai országokban megelőzéssel és jobb egészségügyi ellátással. Mint látható, Magyarországon volt a 3. legmagasabb a megelőzhető halálozás, és az 5. legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással, írják a szerzők.

Az Országos Onkológiai Intézet éléről miniszterré lett Kásler Miklós gyakran beszél az általa elindított országos szűrőprogramokról, de a jelentés ezekről elég kritikusan szól. "Az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén", írják. Az emlő- és méhnyakrák szűrések aránya a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban, a Kásler Miklós által elindított vastagbélrákszűrési programról pedig az olvasható, hogy annak beindítását többször elhalasztották, a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok hiánya vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges HR-kapacitás hiány miatt. A program végül 2019-ben indult el, 2020-ban 2,4 millió 50-70 éves emberre terjesztik ki. Azt várják, hogy 3 év alatt 10 százalékkal csökkenti a vatagbéldaganatok miatti halálozást. 

Magyarországon egyébként 2000-hez képest jelentősen javult a várható a élettartam: míg akkor még a 72 éves kor volt várható, ez 2019-re 76 évre emelkedett. Az átlagosan várható magyar élettartam így is 5 évvel elmarad az EU átlagától. A részleteket megvizsgálva komoly különbségek láthatók. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, és az iskolázottság szerint is nagy eltérések vannak. A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak átlagban 12 évvel rövidebb ideig élnek, mint a legképzettebbek, a nőknél ez a különbség 6 év. De az sem mindegy, milyen állapotban élik meg az idős kort az emberek: a 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada számolt be legalább egy krónikus betegségről. Ez az arány 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. 

Talán egészségesebben kellene élni

Hajlamosak vagyunk Magyarországon sok mindent az egészségügynek tulajdonítani, de tudnunk kell: a korai halálozásért leginkább mi magunk vagyunk a felelősek.

Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható: egészségtelenül étkezünk, sokat dohányzunk, sok alkoholt iszunk és keveset mozgunk.

A felnőttek több mint negyede naponta dohányzik, de még durvább, hogy 2015-ben a 15–16 éves magyar kamaszok közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami szintén a legmagasabb arányok között van az EU-ban.

Ugyan a felnőttek körében csökkent az alkoholfogyasztás, az 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál: az egy főre jutó alkoholfogyasztás Magyarországon 11,1 litert volt, szemben az uniós 9,9 literrel. A jövőre nézve sem túl biztató a helyzet, ha egy 2015-ös felmérés szerint a 15–16 éves fiúk 43 százaléka, és a lányok 36 százaléka számolt be legalább egy olyan alkalomról, amikor az elmúlt hónapban sok alkoholt ivott.

Az elhízás és a túlsúly már a magyar gyermekek körében is jelentős probléma, a felnőttek 60 százaléka nem eszik naponta gyümölcsöt, 70 százalékuk nem eszik naponta zöldséget. 2017-ben a magyar felnőttek ötöde volt elhízott az EU-ban átlagosan megfigyelhető 15 százalékkal szemben. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy a magyar kormány ezen a téren több intézkedést tett: bevezette a népegészségügy termékadót, 2013-ban rendeletet fogadott el az élelmiszerekben lévő transz zsírsavak korlátozásáról, jelentősen korlátozta a hozzáférést a dohánytermékekhez, és emelte a cigaretta jövedéki adóját.

Ingyenes orvosi ellátás? 

Magyarországon még mindig úgy tartjuk, hogy az orvosi ellátás ingyenes, pontosabban a befizetett egészségbiztosítás után térítés nélkül vehető igénybe. A jelentés szerint azonban az ezért kapott ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, mint a legtöbb uniós országban. Az állam elsősorban a kórházi ellátást vagy a szakrendelőben végzett vizsgálatokat támogatja, de a gyógyszerekért, a gyógyászati segédeszközökért vagy a fogászati ellátásért már magának a betegnek is fizetnie kell.

Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak több mint kétharmadát fizeti az állam, 27 százalékát pedig a páciens. Ez utóbbi az uniós átlag (16%) majdnem duplája.

A zsebből fizetett hozzájárulás alatt nemcsak a hálapénzt kell érteni, hanem minden olyan gyógyszerért, gyógyászati segédeszközért, orvosi ellátásért kiadott pénzt, amit a beteg és nem a biztosító fizet. Ennek a közvetlen lakossági hozzájárulásnak majdnem a felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban. Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat - állapítja meg az uniós jelentés.  

Külön nem vizsgálták a hálapénz kérdését, de Federico Pratellesi egy kérdésre válaszolva azt mondta: a zsebből fizetett egészségügyi kiadásokban úgy bújik meg több más tétel mellett a hálapénz, mint egy ország GDP-jében a bűnözésből származó pénznek köszönhető gazdasági növekedés.

7
Fotó: OECD

Jött a pénz az EU-tól 

Magyarországon sok vidéki kórház és egészségügyi intézmény újult meg az elmúlt években. Ehhez a magyar kormány  tekintélyes támogatást kapott az EU strukturális és beruházási (ESB-) alapjaiból. A 2014–2020 közötti időszakban Magyarország 483 millió euró (kb. 160 milliárd forint) támogatást kap. Ez az összeg az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (253 millió euró), az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (215 millió euró) és az e-egészségügyi fejlesztések (15 millió euró) között oszlik meg. A korábbi, 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarország volt az ESB-alapok legnagyobb kedvezményezettje, amelyekből 1,3 milliárd eurót kapott. Összességében az ESB-alapok az összes egészségügyi kiadás 2,4 százalékát fedezik Magyarországon.

A jelentés készítői szerint ugyan Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen javult az elmúlt években, az egészségügyi kiadásokon ez egyáltalán nem látszik. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások nagyjából ugyanolyan ütemben emelkedtek 2010 óta, mint a GDP. Az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya így viszonylag állandó maradt: a 2010-es 7,5 százalék és a 2017-es 6,9 százalék között mozgott, és továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól. 

A jelentés készítői szerint a magyar egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügyet továbbra sem kezeli kiemelt prioritásként a kormány.

Az orvos itthon marad, ha megbecsülik

Az uniós jelentés készítői szerint Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után sok szakorvos és ápoló ment el külföldre dolgozni. Az OECD adatai szerint 2010 és 2016 között csaknem 5500 orvos hagyta el az országot. A folyamat megállítására a magyar kormány megemelte az egészségügyi szakemberek bérét, "ideértve a mentőtisztek példátlan, 19,4 százalékos béremelését 2018 májusában. Ennek eredményeként az egészségügyi szakemberek kiáramlása lelassult az elmúlt években, noha aktuális átlagbérük még mindig alacsony a legtöbb uniós országhoz képest" - olvasható a jelentésben. Ettől függetlenül a magyar egészségügyet alapvető orvos- és nővérhiány, illetve elöregedés jellemzi. Az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos  és kevesebb az ápoló.

9
Fotó: OECD

"Németországba mennek a magyar orvosok, Magyarországon ukrán orvosokkal pótolják a hiányt, de ki lesz orvos Ukrajnában ? - érzékeltette  Federico Pratellesi, hogy az orvoselvándorlás nemcsak Magyarországot, hanem az egész uniót, sőt Európát érintő probléma. Pratellesi megemlítette Szlovákia példáját, ahol magas ösztöndíjjal támogatják az egészségügyi szakma megszerzését, a jelöltek pedig cserébe vállalják, hogy hazájukban maradnak - ellenkező esetben vissza kell fizetniük a pénzt. Ilyen ösztöndíjak és "röghöz kötési" szerződések már Magyarországon is vannak, és Pretellesi szerint az új Európai Bizottságban is vannak tervek hasonló megoldások alkalmazására.

Még nagyobb probléma, hogy Magyarországon az orvosok eloszlása rendkívül egyenlőtlen. Ez komoly esélyegyenlőségi kérdés is, hiszen az egészségügyhöz és a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférésben területenként nagyon jelentős eltérések vannak. Mindez főként a hátrányos helyzetűeket és a szegényebb vidéki térségekben élőket sújtja. Ismert, hogy több száz háziorvosi praxis betöltetlen Magyarországon. Ezt a magyar kormány azzal igyekszik megoldani, hogy jelentős összegeket fordít az itt lévő rendelők felújítására, az orvosoknak pedig új szolgálati lakásokat építenek vagy újítanak fel. 

"Miért is menne egy fiatal orvos dolgozni olyan vidékre, ahol a feleségének nincs munka, a gyerekének nincs megfelelő iskola, és teljesen magára hagyva kell dolgoznia? " - tette fel maga is a kérdést Guillaume Dedet. Az OECD-szakértő szerint ezért lenne fontos a háziorvosi praxisközösségek erősítése (amelybe egyébként szintén belekezdett az Emmi). Nemcsak a pénz az egyetlen motiváló erő: ha az orvos megfelelő elismerést, jó munkakörülményeket kap, ahol egy szakmai közösség veszi körül, akkor vállalja az ilyen megbízásokat.

A jelentés szerint a magyar egészségügy továbbra is meglehetősen kórházközpontú, és a háziorvosi alapellátás nem játszik jelentős szerepet. Pedig a hatékonyabb háziorvosi rendszerrel még több kórházi kezelést el lehetne kerülni. "A közelmúltban kísérleti program indult csoportos praxisok kialakítására a hátrányos helyzetű vidéki térségekben, aminek eredményeként javult az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége és a célcsoport egészsége" - olvasható a jelentésben.

Az Emmi helyettes államtitkárát is érdekelte az előadás

A jelentés bemutatóján részt vett Szigeti Szabolcs, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkára is. Szigeti az Indexnek azt mondta: azért tartotta fontosnak elmenni a bemutatóra, hogy megismerje a külföldi szakértők álláspontját, illetve hogy később el tudja mélyíteni a szakmai együttműködést a szakértőkkel, és az ajánlásaik hasznosítható elemeiről további konzultációkat tudjanak folytatni. Szigeti azt mondta: a jelentés nem okozott nagy meglepetést számára, mert évről évre készülnek ilyenek különböző nemzetközi szervezetek részéről, de mindegyikben vannak érdekes új szempontok és megközelítések.

Szigeti az előadáson bemutatott jelentésből több olyan mutatót hiányolt, amelyek szerinte fontosak. Így például azt, hogy Magyarországon lényeges javulás tapasztalható az egészségben eltöltött életévek számában, és csökkent azok aránya is, akik saját bevallásuk szerint rossznak érzik az egészségi állapotukat - az egyébként magas színvonalú OECD egészségügyi adatgyűjtések szerint. Szigeti arra kérdezett rá az egyik előadónál, hogy vajon a magyarországi egészségügyi magánkiadások között miért a gyógyszerekre költött ráfordítások játsszák a meghatározó szerepet, és van-e javaslat a helyzet javítására. "Arra voltam kíváncsi, hogy az OECD szakértői szerint hogyan lehetne változtatni a gyógyszertámogatási rendszeren" - mondta a helyettes államtitkár az Indexnek. 

(Borítókép:  Federico Pratellesi az  Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság  szakreferense és  Guillaume Dedet az OECD egészségpolitikai elemzője - fotó: Joób Sándor / Index)