Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Megnehezítette az ellenzéki taktikázást a Fidesz

0F934429-60A6-412F-9690-6D5113007879
2019.12.10. 12:09

Megszavazta a frakcióalakítási szabályokat teljesen átíró házszabályi módosításokat az Országgyűlés kedden. A Fidesz–KDNP képviselői, köztük a két frakcióvezető által benyújtott módosítások így alapvetően befolyásolják az ellenzéki összefogás kereteit, és megnehezítik az ellenzéki taktikázást. A törvényt a Fidesz–KDNP, a német nemzetiségi képviselő és az egykori jobbikos, ma már független Volner János is megszavazta.

Erről azután szavaztak, miután többséggel a képviselők jogállásáról szóló módosító javaslatot is megszavazták, ami tovább szigorítaná a parlamenti rendet, illetve emelne a kiszabható büntetései tételeket a kifogásolhatóan viselkedő képviselőkkel szemben. 

A DK és az MSZP képviselői hátat fordítva tiltakoztak a módosítások ellen, szerintük ugyanis a Fidesz "egyoldalúan nyújtotta be" azokat, és az ellenzék megkérdezése nélkül döntenének erről. Ezután kivonultak az ülésteremből, és csak akkor mennek majd vissza, amikor a kulturális törvénycsomag-módosításról fognak vitázni.

A szavazás után a párbeszédes frakcióvezető, Szabó Tímea sajtótájékoztatón az MTI szerint azt mondta ,

A MÓDOSÍTÁSOK MIATT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULNAK, ÉS ARRA KÉRIK ŐKET, SEMMISÍTSÉK MEG AZOKAT. 

A párt szerint a törvénnyel csak az ellenzéki képviselőket akarják megfélemlíteni, és meg akarják tiltani nekik, hogy kritizálják a kormány működését. A Jobbik közleményben írta, hogy minden jogi eszközt bevetnek azért, hogy a módosítás ne lépjen hatályba februárban. Mint írják, számítanak az Alkotmánybíróságra, és Áder Jánosra is abban, hogy "észhez térítse" a kormánytagokat. 

A házszabályi módosításról szóló javaslatcsomag ugyanis, amely „Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról” címet viseli, három apró(nak tűnő) módosítást rejt magában. Eszerint a jövőben a következő változások lesznek.

1. Aki függetlenként nyert, nem csatlakozhat frakcióhoz

A javaslat szerint „a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat”. Az indokolás szerint a javaslat célja, hogy az Országgyűlésben mandátumot szerző képviselő megbízatását annak a pártnak a színeiben vagy függetlenként lássa el, ahogy azt a választópolgároktól elnyerte.

Vagyis ezzel a Fidesz azt akarja megakadályozni, hogy az ellenzékiek tömegesen függetlenként indulhassanak, majd utána – esetleg így mandátumot nyerve – megalakíthassák a parlamenti frakciójukat. Az önkormányzati választáson ugyanis több helyen előfordult, hogy az ellenzéki jelölt – amely pártok támogatását bírta – civilként vagy függetlenként szerepelt a szavazólapon.

A javaslat arról is gondoskodik, hogy egy függetlenné váló képviselő a későbbiekben se tudjon csatlakozni frakcióhoz. Jelenleg hat hónapnak kell eltelnie, amelyet egy független képviselőnek ki kell várnia. „Amennyiben a képviselő képviselőcsoportjából kilépett, vagy onnan kizárták, utóbb nem csatlakozhat más képviselőcsoporthoz. E rendelkezés egyaránt vonatkozik a választásokon függetlenként mandátumot szerzett, valamint a választásokon valamely párt jelöltjeként indult, de az ahhoz a párthoz tartozó képviselőcsoport megalakításában részt nem vevő képviselőre” – áll a javaslatban.

2. Nem lehet átnevezni a frakciókat

Az önkormányzati választáson láthattuk, hogy sok jelölt több jelölőszervezet színeiben vagy egy teljesen újonnan létrehozott szervezet színeiben indult. A parlamenti választáson ez nehézkessé válik, mert e javaslat szerint csak olyan néven alakulhat frakció, amely a választáson is indult.

„A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti párt nevével megegyezően nevezhető el. A közös képviselőcsoport elnevezése valamennyi részes párt nevét tartalmazza” – áll a javaslatban. Az indokolás pedig azt írja: „A választói akarat megjelenítése érdekében szerepel annak előírása, hogy a képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg.”

3. Nem válhatnak szét a frakciók

„A szabad mandátumgyakorlás garantálása mellett biztosítani szükséges, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok összetétele az elérhető legteljesebb mértékben leképezze a választásokon jelölő szervezetként indult pártok szerkezetét, erőviszonyait, és így – a képviselőcsoportok egymáshoz viszonyított arányával – tükrözze az Országgyűlésben a választópolgárok választásokon kifejezett akaratát” – áll az indokolásban.

A Fidesz tehát gondoskodik arról is, hogy ne váljanak szét frakciók. Vagyis ha például közös listája  van a Momentumnak, a DK-nak és a Jobbiknak, akkor feltétlenül közös frakcióban kell politizálniuk, e szabály szerint nem válhatnak szét. 

Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre parlamenti képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt

- indokolta múlt héten a módosítást az Atv.hu-nak a Fidesz-frakció sajtóosztálya. 

Ha persze győz az ellenzéki oldal, és megszerzi a parlamenti kétharmadot, kedvére átírhatja (visszaírhatja) a házszabályt, de a kétharmados győzelem nélkül ebben a struktúrában kell működnie.

(Borítókép: A DK képviselő hátat fordítva tiltakoztak a frakcióalakítási szabályokat teljesen átíró házszabályi módosítások ellen, majd kivonultak a teremből. Fotó: Huszti István / Index)