Timót, Xénia
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Kitiltás és egyéves fizetésmegvonás jár a problémás parlamenti képviselőknek

D  TT20191202010
2019.12.10. 12:04

Elfogadta az Országgyűlés a képviselők jogállásáról szóló módosító javaslatot. A módosítást fideszes képviselők jegyzik, és ezek tovább szigorítanák a parlamenti rendet, illetve emelnék a kiszabható büntetési tételeket a kifogásolhatóan viselkedő képviselőkkel szemben. A törvényt a Fidesz-KDNP, egy német nemzetiségi képviselő és az egykori jobbikos Volner János is megszavazta.

A DK és az MSZP KÉPVISELŐI HÁTAT FORDÍTVA TILTAKOZTAK A MÓDOSÍTÁSOK ELLEN, SZERINTÜK UGYANIS A FIDESZ "EGYOLDALÚAN NYÚJTOTTA BE" AZOKAT, ÉS AZ ELLENZÉK MEGKÉRDEZÉSE NÉLKÜL DÖNTENÉNEK ERRŐL. EZUTÁN KIVONULTAK AZ ÜLÉSTEREMBŐL, ÉS CSAK AKKOR MENNEK MAJD VISSZA, AMIKOR A KULTURÁLIS TÖRVÉNYCSOMAG-MÓDOSÍTÁSRÓL FOGNAK VITÁZNI.

A szavazás után a párbeszédes frakcióvezető, Szabó Tímea sajtótájékoztatón az MTI szerint azt mondta, 

A MÓDOSÍTÁSOK MIATT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULNAK, ÉS ARRA KÉRIK ŐKET, SEMMISÍTSÉK MEG AZOKAT. 

A párt szerint a törvénnyel csak az ellenzéki képviselőket akarják megfélemlíteni, és meg akarják tiltani nekik, hogy kritizálják a kormány működését.  A Jobbik közleményben írta, hogy minden jogi eszközt bevetnek azért, hogy a módosítás ne lépjen hatályba februárban. Mint írják, számítanak az Alkotmánybíróságra, és Áder Jánosra is abban, hogy "észhez térítse" a kormánytagokat. 

Az elfogadott törvény alapján a házelnök akár 6 hónapnyi fizetést is elvonhat a képviselőktől, amennyiben a képviselő vagy fizikai erőszakot alkalmaz, vagy

a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza. 

A házelnök a fizikai erőszaknál akár 60 naptári napra, azaz két hónapra is kitilthatja a képviselőt a parlamentből,

DE 30 NAPRA AZT A KÉPVISELŐT IS KITILTHATJA, AKI AZ ÜLÉS, A VITA VAGY A SZAVAZÁS MENETÉT AKADÁLYOZZA.

Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el, áll a javaslatban. A kitiltás a törvény értelmében a Parlament és a Képviselői Irodaház épületére is vonatkozik.

Mivel az épületből kitiltott képviselő fizikailag nem gyakorolhatja szavazati jogát, azt egy másik képviselőnek adhatná át.

„TITKOS SZAVAZÁS ESETÉN A KITILTOTT KÉPVISELŐ A SZAVAZÁS IDŐTARTAMA ALATT A HÁZELNÖK ÁLTAL KIJELÖLT HELYISÉGBEN GYAKOROLHATJA A SZAVAZATI JOGÁT”

– áll a módosítóban.

A tiszteletdíj-csökkentésnél van egy duplázó is a törvényben. Amennyiben ugyanis a fentiekben leírt fizikai erőszakot követ el egy képviselő, vagy „a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza”, majd az ülést levezető elnök vagy házelnök által elrendelt kitiltásnak nem tesz eleget, és

A KÉPVISELŐ NEM HAGYJA EL AZ ÜLÉSTERMET, AKKOR A TISZTELETDÍJ-CSÖKKENTÉS FELSŐ HATÁRA A KÉTSZERESÉRE EMELKEDIK, TEHÁT AKÁR 12 HAVI, EGYÉVNYI FIZETÉS IS UGORHAT.

A törvényben a jegyzőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak. A jegyzői megbízatás megszűnhet, amennyiben 

adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

A jegyzőkre vonatkozóan az is szerepel a törvényjavaslatban, hogy „az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése érdekében” az ülést vezető elnök bármelyik, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt felkérhet, hogy közreműködjön a rend helyreállításában. Ha a felkért jegyző az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, felmenthető jegyzői megbízatása alól.

A törvényjavaslatban azt is megszavazták, hogy 

megszüntetik az országgyűlési képviselők azon jogát, hogy előzetes egyeztetés nélkül is beléphessenek a közintézményekbe, így aztán csak előre egyeztetett módon kérhetnek tájékoztatást a közigazgatási szervektől és a közintézményektől.  

Így például a köztévé épületében sem bukkanhatnak csak fel úgy. 

Az ellenzék egy november végi vitában bírálta, hogy a házelnök szerintük önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben.

(Borítókép:  Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 2-án. - fotó:  Kovács Attila / MTI)