Kötetlen munkaidővel nehezítik a szakképző tanárok túlórázását

November 19-én fogadta el a parlament az új szakképzési törvényt, amit több szakmai és civil szervezet is erősen bírált, többek között azért, mert ebben meghatározzák, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok többé nem bírnak közalkalmazotti státusszal, hanem foglalkoztatásukra a munka törvénykönyvét kell majd alkalmazni. A Népszava hozzájutott a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezetéhez, ami további nehezítéseket tartalmaz a szakképzésben dolgozó tanárok számára: eszerint a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe.

A kötetlen munkaidőbe sorolják ezután az órákra, foglalkozásokra való felkészülést, a dolgozatjavítást, a számonkérés egyéb formáit, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvételt is, így, írja a Népszava, sokkal nehezebb lesz a ténylegesen elvégzett tanári munka nyilvántartása, és nehezebb lesz díjazást kapni a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért. Ha a szakképző tanárnak egy távollévő kollégáját kell helyettesítenie vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatokat kell ellátnia, azt önként vállalt túlmunkának minősítenék. 

A tervezet alapján a jövőben kiszervezhetik a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységeket, ezeket külsős vállalkozók, cégek is elvégezhetnék. A pedagógusok továbbképzési kötelezettségeiről is ír a dokumentum: az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre a tanárokat. A teljesítésnél csak azokat a képzési programokat veszik figyelembe, amiket a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyott. Aki ezeken nem vesz részt vagy nem teljesíti őket sikerrel, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.

A tervezetben nem esik szó sem béremelésről, sem béralku lehetőségéről, sem másról. Noha Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár szerint a munka törvénykönyve sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít, mint a közalkalmazotti státusz, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez nem feltétlenül igaz. Hiszen míg előbbinél a munkáltató szabadon dönthet a felmondásról, addig a közalkalmazotti jogviszonyt csak szigorú törvényi feltételek betartásával lehet megszüntetni. A  változtatással rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, és a jubileumi jutalom sem garantált, írja a lap.