A kormány a Budakeszi úton lévő Ybl-villát adja ingyen használatra a Türk Tanács budapesti irodájának, számolt be az RTL Híradója.
A villa több mint százötven éves, háromszintes, nyolcszáz négyzetméteres. Az épületet még 2016-ban vásárolta meg a kormány a benne lévő műtárgyakkal együtt közel 1,4 milliárd forintért.
A most elfogadott törvény szerint
a Türk Tanács irodájának teljes működését és minden költségét, beleértve a fenntartást, az alkalmazottak bérét a magyar kormány, vagyis a magyar adófizetők állják. Emellett teljes adómentességet is kapnak az iroda vagyonára és eszközeire.
Az ingatlanadóra nem kapnak csak mentességet, de azt is a magyar kormány fizeti, állítja a Híradó.
Az épületbe pedig az igazgató engedélye nélkül egyetlen magyar hatóság sem léphet be, csak ha tűzeset vagy katasztrófa áll fenn. Minden adatuk, eszközük, vagyonuk mentesül a házkutatás, lefoglalás, vagy más bírói, igazságszolgáltatási eljárás alól.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium minderről azt mondta a Híradónak,
a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármelyik másik nemzetközi szervrezet magyarországi központja.
A törvényről szóló vitában az ellenzék azzal érvelt, az iroda és annak alkalmazottai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A Jobbik szerint mindez
kísértetiesen hasonlít a Nemzetközi Beruházási Bankról, vagyis az orosz kémbank budapesti székhelyéről szóló törvényhez.
Tavaly lett Magyarország megfigyelő tagja az úgynevezett Türk Tanácsnak, amelynek idén szeptemberben képviselete is nyílt Budapesten. Szijjártó Péter külügyminiszter még januárban fogadta hivatalában Bagdad Amrejevet, a Türk Tanács főtitkárát, és már akkor jelezte a külügyminiszter Magyarország készségét arra, hogy a Türk Tanács európai képviseletét Budapesten hozzák létre. A Türk Tanács tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán, Üzbegisztán.
2018-ban Orbán a magyar nyelv türk rokonságáról beszélt , 2019-ben már genetikai rokonságról, mondván a magyarokban is bőven van kipcsak vér . Az itthon kunokként ismert kipcsakokról itt olvashat bővebben, a magyar-türk kapcsolatok globálissá váló jellegéről pedig itt írtunk bővebben.