Csak közérdekű adatigénylésre adta ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azokat a mérési adatokat, amelyekből világosan kiderül: két alkalommal is százszoros nagyságrendben mértek a határértéket meghaladó szintet a jelenleg még Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, de az államnak megvételre felajánlott visontai Mátrai Erőmű több pontján még novemberben – írta a Népszava. A lap a Greenpeace-vel egy időben nyújtott be az adatigénylést a Katasztrófavédelemnek.
A Heves megyei katasztrófavédelem november során több közleményben nyugtatta a lakosságot, azt hangsúlyozva hogy a rejtélyes gáz erőteljes szagú ugyan, de „emberre nem veszélyes”.
A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a mérésekre hivatkozva azt állította a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó erőmű körüli szennyezés kapcsán, hogy egyszeri eseményről volt szó, semmilyen határérték-túllépést nem mérnek a hatóságok, rémhírek jelennek meg a sajtóban – közölte Gulyás, aki szerint 2017-ben még veszteséges volt az erőmű, majd pedig nyereségessé vált. A helyszíni riportunkat itt lehet elolvasni.
Az Átlátszó azonban később publikált egy birtokába került belső közleményt, melyből további részletek derülnek ki a szennyezésről. Eszerint a szennyezés forrása az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai víz, amely az erőmű melletti víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd onnan egy szivattyúházon keresztül a füstgáz kéntelenítő berendezésbe kerül. A szennyezést először a pótvízmedence épületében érzékelték, de később szétterjedt a létesítményben,
A MUNKAVÁLLALÓK BŰZRŐL, TOROK- ÉS SZEMIRRITÁCIÓRÓL, FEJFÁJÁSRÓL, ÉS FÉMTÁRGYAIK ELSZÍNEZŐDÉSÉRŐL SZÁMOLTAK BE.
A Mátrai Erőmű Zrt. saját gázelemző berendezései kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját mutatták ki.
Jelenleg is külső szakértők bevonásával folyik annak vizsgálata, hogy ezek a gázok pontosan hogyan keletkeztek. Ahhoz, hogy érhető legyen, milyen értékeket mértek, fontos tisztázni a kiindulási alapot, vagyis azt az egységet, amihez viszonyítják az adatokat – írta a Népszava. Ez az úgynevezett MAK-érték ami a német Maximale Arbeitsplatz-Konzentration, vagyis a legnagyobb megengedett munkahelyi koncentráció rövidítése. Ez azt a maximum értéket jelenti gázok, gőzök és egyéb anyagok esetében, amely munkahelyi környezetben – átlagos, 40 órás munkahéttel, és napi 8 órás műszakkal számolva – a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot. A koncentrációs szint rövid távú megnövekedése a MAK értéken belül nem okoz szükségszerűen mérgezést például egy szennyező anyag szivárgását követően, ha azonban a koncentráció a MAK érték 5-10-szerese, akkor a hosszú időn át tartó jelenlét a mérgezés akut jeleit okozhatja – idézte a lap a katasztrófavédelem tájékoztatóját.
(Borítókép: Bődey János / Index)