Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Kövér: Hadházy és Tordai a demokrácia salakja

2019.12.21. 14:30

Az, amit ma kultúrharcként látunk, nem más, mint a posztkommunista – mára liberálissá vedlett – értelmiségi csoportok és kineveltjeik kompromisszumot, sőt könyörületet sem ismerő, egzisztenciális érdekek mentén folytatott utóvédharca a Kádár-rendszerben megszerzett és a rendszerváltozás első két évtizedében gondosan őrzött hegemónia megtartásáért

– mondta Kövér László a Magyag Hírlapnak adott, A gyűlölet nem pálya címmel közölt interjúban. Az Országgyűlés fideszes elnöke ugyanakkor a kormányoldal kultúrtörvényével kapcsolatosan megfogalmazott kritikákra, a parlamenti ellenzékre, vagy éppen a klímaharcos Greta Thunbergre, és a mellett tüntető magyar fiatalokra olyan kijelentéseket tett, mint hogy:

  • „Hadházy Ákos zoológiai besorolása szerint Hadházy Ákos. Nincsen párja széles e világon.”
  • Tordai Bencére, a Párbeszéd politikusára és a független Hadházyra utalva pedig azt mondta: „Ők a demokrácia salakja.”
  • „Őszintén szólva, elegem van abból a diktatúrából, amit állítólag mi tartunk fenn, mégis mi húzzuk a rövidebbet. Egyébként a főpolgármester most úgy viselkedik, mint egy pubertáskorban lévő kiskutya, amelyik látványosan körbejelöli a területét.”
  • Thunbergről, valamint a klímaváltozás és „genderjogok” miatt tüntető magyar fiatalokról Kövérnek egy József Attila-idézet jutott eszébe, miszerint "Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat."
  • "Életkori sajátosság, hogy ha valaki fiatalként elégedetlen a környezetével, azt gyorsan és radikálisan akarja megváltoztatni. Ha ez nem így lenne, a Fidesz sem jött volna létre. Úgyhogy azt üzenem nekik: van mi ellen lázadni! Az a liberális korszellem tette ugyanis tönkre a világot, amelynek jegyében manapság tüntikéznek. (...)Éppen azok ellen kellene lázadnia az ifjúságnak, akik ma politikai ágyútölteléknek akarják használni őket, akik kihasználják természetes vágyaikat, és hisztériává, romboló erővé akarják formálni jogos aggodalmaikat és szorongásai­kat."

Az éppen nem gyűlölködő Kövér szerint a Hadházyban és Tordaiban, az ellenzék hangadóiban már nincs meg az, ami a régi szocialista pártban is megvolt még:

Tudom, kiváltom ezzel Horn Gyula fiának ismételt rosszallását, de attól még, hogy életében hazaárulónak neveztük a volt miniszterelnököt, bizonyos szintig akkor is tiszteltük: volt valaki.

A házelnök arra próbált epés hasonlataival rámutatni, hogy az ellenzék (és Brüsszel, és soros György) szerinte gyűlöli a Fideszt, és ezért még összefogni is hajlandók voltak, pedig ez az összefogás őt arra emlékezteti, mint amikor '45-ben nyilasok léptek be a Kommunista Pártba, hogy ott gyűlölködhessenek tovább, a pártban lévő zsidó vezetők pedig ezt szó nélkül tűrték, csak azért, hogy az akkori polgári erőket fasisztázhassák.

Az október 13-i önkormányzati választáson ugyanakkor Kövér szerint győzött a Fidesz, még annak ellenére is, hogy elveszítették Budapestet és 10 megyei jogú várost. Ennek ugyanakkor mintha némileg ellentmondana, hogy Kövér szerint október 13-án:

érett be a társadalom egy jelentős részé­ben az ellenzék által kilenc éve folytatott háborús hisztériakeltés gyümölcse.

Az interjúban egyébként a Borkai-ügy esetleges hatásait is felveti a kérdező, ugyanakkor Kövér abban erkölcsi aggályt nem fogalmazott meg, inkább bagatellizálja annak Fideszre és a választásra gyakorolt hatását, hozzátéve persze, hogy:

Kétségtelen, a mozgósítás szempontjából jelentős utolsó néhány napban a botrány rá tudott erősíteni az ellenzék jól felépített gyűlöletkampányára.

Persze a házelnöknek nemcsak az ellenzékkel kapcsolatosan vannak kritikái:

Utoljára 2002-ben gondoltuk, hogy önmagában a jó kormányzás elegendő a győzelemhez. Életre szóló lecke volt. Ezért folyamatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a politikánkat le tudjuk fordítani az emberek nyelvére, s ezt folytatni kell. Továbbá a velünk egy értéket valló közösségekkel, intézményekkel, például az egyházakkal együtt meg kell próbálnunk olyan közhangulatot, légkört kialakítani, hogy az emberek érezzék, a futballból vett szlogennel szólva: a gyűlölet nem pálya. Ebben az oktatásnak és a médiának is óriási felelőssége van.