Az Ön böngészője nem támogatja a HTML5 audio-t.
2019 biztos sok mindenről emlékezetes lesz, az egyik ilyen pedig biztos az lesz, hogy ez az az év, amikor, úgy tűnik, a klímaváltozás kérdése és a közelgő klímakatasztrófától való rettegés betört a közgondolkodásba, a közbeszédbe és a politikába. Az évet Greta Thunberg és a klímavédelemért sztrájkoló diákok dominálták, a zöld pártok taroltak az Európai Parlamenti választásokon, az amerikai politikába is betört a zöld kérdés a demokrata párt Green New Deal javaslatáról szóló vitákkal, több országban és városban - legutóbb például Budapesten - hirdették ki a klímavészhelyzetet, a nagy multik pedig azon versengenek egymással, hogy melyikük mondja el meggyőzőbben, mennyire komolyan veszi a klímaváltozás és környezetszennyezés problémáját.
De mi volt ennyire különleges a 2018-ban induló, 2019-ben pedig az egész világot meghódító klímamozgalom és milyen újdonságot hozott az évtizedek óta aktív zöld mozgalmakhoz képest? Meddig tartható fenn a mozgalom aktivitása azután, hogy - ahogy a madridi klímacsúcs gyakorlatilag kudarcba fulladt tárgyalásain is látszik - az eredeti célját egyelőre nem sikerült elérnie, vagyis nem tudta cselekvésre bírni a világ politikai vezetőit. mennyire volt eredményes a mozgalom Magyarországon, és mit kezd mindezzel a magyar jobboldal? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mező János Bálinttal, a Greenpeace Magyarország igazgatójával és Mikecz Dániellel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont - Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely zöldmozgalmat és klímaaktivizmust kutató munkatársával, a kormánykritikusnak számító Republikon Intézet kutatójával.