Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng
Belföld

Önkormányzati választás 2019

Az önkormányzati választáson mindenki arról dönt, hogy a saját települését ki vezesse, a szűkebb lakóhelyének milyen képviselete legyen. Itt nem a parlamenti képviselőről, kormányról, pláne Orbán Viktorról szavazunk, hanem polgármesterről, egyéni képviselőről, illetve Budapesten főpolgármesterről, a vidék nagy részén pedig megyei képviselőkről is.

Egy szavazás van, de több szavazólapot kapunk. Mindjárt mondjuk részletesebben, de a lényeg: mindenki minden szavazólapon egy ikszet tehet, egy jelölt mellett teheti le a voksát. Csak egy kivétel van: a 10 ezer fős vagy annál kisebb települések önkormányzati képviselőinek választásakor annyi képviselőjelöltre lehet szavazni, ahány fős a testület.

Október 13-án vasárnap, ezúttal is reggel 6 órától este 19 óráig tartanak nyitva a szavazókörök.

Minden olyan magyar állampolgár szavazhat, akinek van magyarországi lakcíme. És ugyancsak szavazhat az az EU-s állampolgár, aki magyar lakcímre van bejelentve. Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. Tehát a magyarországi lakcím a döntő, a határon túl élő és oda bejelentett magyar állampolgárok most nem szavazhatnak. Se levélben, sem máshogy.

Mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat - jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt augusztusban.

Itt megkeresheti, ha nem találja az értesítőt.

Ha valaki nem a lakóhelyén, hanem a bejelentett tartózkodási helyén akar szavazni, oda előzetesen átjelentkezhet, és akkor a tartózkodási helyén választhat az ott lévő jelöltek közül. (Tehát például egy debreceni állandó lakcímmel rendelkező választó, aki budapest 11. kerületi tartózkodási helyre van bejelentve, átjelentkezhet az újbudai jelöltekre szavazni.) Mindezt október 9-éig lehet megtenni.

Fontos, hogy másfajta átjelentkezés nincs: tehát csak a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerinti szavazókörben lehet ikszelni. Debreceni szavazólapot biztosan nem kap senki Budapesten. Külföldi voksolás és levélszavazás sincsen.

Ez most kissé bonyolult lesz, mert eltérő számú szavazólapot kapunk aszerint, hogy milyen jellegű településen élünk. Nézzük sorban.

Budapesti kerület lakó:

  • főpolgármesterre
  • kerületi polgármesterre,
  • egyéni választókerületi képviselőre szavazhat.

Ez utóbbi képviselő lesz a kerületi képviselő-testület tagja a polgármesterrel együtt. Míg a polgármester a fővárosi közgyűlés tagja is lesz a főpolgármesterrel együtt.

Megyei jogú városban lakó:

  • polgármesterre
  • egyéni választókerületi képviselőre szavazhat.

23 megyei jogú város van (valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve és öt további város: Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron), amelyben két szavazólapot kapnak a választók. Ezekben a városokban nem lehet szavazni a megyei közgyűlési listára.

Egyéb településen élők:

  • polgármesterre
  • egyéni képviselőre
  • megyei közgyűlési listára.

Egy faluban vagy nem megyei jogú városban lakó szavazó voksolhat a megyei listára. Itt jellemzően pártok indulnak, és ha átlépik az öt százalékot (a kettő vagy több jelölőszervezet esetén a 10, illetve 15 százalékot), akkor képviselőt küldhetnek a megyei közgyűlésekbe. A településeken polgármestert és helyi képviselőket is választanak: a 10 ezer fő alatti településeken viszont nem egyéni választókerületeket alakítanak ki, hanem listáról választhatnak a szavazók.

Öt évre. Éppen legutóbb változott a szabályozás, korábban ugyanis 4 évre választották őket.

A Nemzeti Választási Iroda honlapján, a valasztas.hu oldalon érdemes megnézni.

Nincs kampánycsend, azonban nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épület bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható.

Az önkormányzati választásokkal egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzati választást. Itt a 13 nemzetiség (a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) képviselőit lehet megválasztani. De csak azok szavaznak, akik jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe.

Látványos különbség, hogy a szavazás során a választónak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat egy zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve.