A magyar és az ének-zene körüli viták miatt akadt el az új alaptanterv

Az oktatás világában mindenki csak kapkodja a fejét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatok hallatán. Az új szabályozást eredetileg 2019 szeptemberében akarták bevezetni, de tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag átdolgozása miatt erre nem kerülhet sok. Ezek után lepett meg sokakat, hogy  idén decemberben Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatók.

Információink szerint a Gulyás által mondottak nem vágtak egybe a kormányülésen elhangzottakkal, ott ugyanis épp a 2020-ban tervezett jelentős változásokról volt szó. Gulyás nyilatkozatára azonnal ráugrott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mondván ha nem lesz új NAT, akkor a kukába megy a több éven át zajló szakértői munka, amely talán képes lett volna valamennyire megújítani a magyar oktatást, itt van tehát az ideje annak, hogy lemondjon az emberi erőforrások minisztere és az oktatásért felelős államtitkár.

Erre válaszul jött aztán ki az Emmi közleménye, ami szerint igenis lesz új NAT, és az jelentős változásokat fog hozni. A tárca közleménye szerint a kormány már el is fogadta a NAT-tal kapcsolatos koncepcionális módosításokat, amelyek 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek. 

Szakmai viták zajlanak 

Forrásaink szerint azon lehet vitatkozni, hogy mit értünk új NAT-on és mit jelentősen módosított Nemzeti alaptanterven. Bizonyos tantárgyaknál nem lesznek mélyreható változások, de ahogy egyik informátorunk fogalmazott: "már az is sokat fog jelenteni, ha a 2-3 évvel ezelőtt tervezett dolgoknak csak egy része valósul meg". 

Információink szerint az ezzel kapcsolatos első rendeletek már januárban megjelenhetnek. Az oktatás világában minden változás csak felmenő rendszerben képzelhető el. Változás az első osztályban, illetve az ötödik vagy a kilencedik évfolyamon várható. Információink szerint a legtöbb tantárgynál már az új tananyag tagolását, óraszámait és időbeosztását leíró kerettantervek is készen állnak.

Forrásaink szerint két tantárgy esetében volt és van még vita: a magyar és irodalom és meglepő módon az ének-zene tantárgynál. Részleteket egyik esetben sem árultak el informátoraink. Az ének-zene tantárgyról csak annyit tudtunk meg, hogy ott "nem éppen korszerű irányba mentek a dolgok". A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében forrásaink annyit érzékeltetettek, hogy ott már nem ideológiai viták zajlanak "nemzeti" vagy "nem nemzeti" szerzőkről és kötelező olvasmányokról, inkább az anyag mennyiségéről és tagolásáról szóló szakmai kérdéseket kell tisztázni. 

A NAT bevezetését azonban nemcsak ezek a viták késleltetik. Az anyag már régen kikerült a szakmai körök kezéből, egyik forrásunk szerint most már átláthatatlan politikai, hatalmi harcok folynak a NAT kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériumában és környékén. 

Haladó szemlélet, újragondolt tananyag 

A Nemzeti alaptanterv a hazai iskolai oktatás alapdokumentuma. Ebben írják le, milyen tudásanyagot kell elsajátítani az ország minden egyes iskolájában. Függetlenül attól, hogy a gyerek állami, egyházi, vagy alapítványi iskolába jár, a diákoknak azonos tudásanyaggal kell elérkezniük a különböző iskolai fokozatokig (4., 6., 9., 12 évfolyam). Így tudnak váltani az egyes iskolatípusok között, így jutnak el az érettségiig. A NAT egyben azt is megmutatja: mit gondol egy ország és annak oktatási rendszere a XXI. század kihívásairól, a modern tudásról, saját kultúrájáról, a fiatalok jövőjéről.

Az új NAT kidolgozása 2017-ben kezdődött meg Csépe Valéria pszichológus, agykutató professzor vezetésével, aki a tananyag mélyreható, sőt radikális átalakítását ígérte. Az akadémikus az Indexnek 2017-ben adott interjújában arról beszélt: alaposan meg akarják ritkítani, és át akarják strukturálni a tananyagot, mert a gyerekeknek túl sok felesleges dolgot kell megtanulniuk az iskolában, vagy sok ismeretet nem az életkori sajátosságaiknak megfelelő korban próbálnak megtanítani nekik.

Csépe elismerten haladó pedagógiai szemléletet képviselt. A professzor asszony egy tavalyi előadását például a Pink Floyd Another Brick In The Wall című számával indította, ami a frusztrált, a tudást a gyerekek fejébe verő és a gyereket megalázó tanárokról szól. Csépe az előadáson azt mondta: az iskolának nem a pedagógusról kellene szólnia, hanem a diákról és az ismeretszerzésről. Az új Nat kidolgozásakor ezért diák- és oktatásközpontú iskolát képzeltek el, amihez természetesen elengedhetetlen szükség van az elhivatott pedagógusokra.

Csépe sokat beszélt arról, hogy az elszigetelt lexikális ismeretek bemagoltatása helyett sokkal célravezetőbb az élményszerű tanulás. A diákok az osztályteremben egy szál lufival játszva könnyebben és maradandóban megértenek és megtanulnak  alapvető fizikai összefüggéseket, mintha azt a tanár magyarázná nekik. Csépe szerint kevesebb frontális oktatásra, több csoport- és projektmunkára lenne szükség az iskolákban. Át kell lépni a tantárgyak merev határait is. Mivel a gyerekek a valóságban sem tantárgyakkal, hanem jelenségekkel találkoznak, célszerűbb az oktatás során ebből az irányból közelíteni: a vízről tanulva például egyszerre ismerhetik meg annak fizikai, kémiai, földrajzi, környezetvédelmi vagy éppen kulturális vonatkozásait, és az összefüggések jobban megragadnak a fejükben.

Csépe fontosnak tartja, hogy a gyerekek "kütyüaffinitására" építve  XXI. századi osztálytermekben igenis engedjék használni a diákoknak a mobiltelefonokat, tableteket, hiszen ezek az okoseszközök az ismeretszerzést és a tanulást is képesek segíteni. Csépe Valériától származik az a bátor mondat is, hogy ha a mai gyerekeket olvasásra akarjuk szoktatni, akkor ehhez az alsó tagozatban célravezetőbb Jókai helyett a Harry Pottert a kezükbe adni. 

Nem volt elég nemzeti

A nemzetközi trendeket és az OECD ajánlásait követő új Nat-ot tantárgyi munkacsoportok dolgozták ki, amelyekben közel száz pedagógiai szakértő, pszichológus és gyakorló tanár vett részt. Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport 2018 szeptemberében hozta nyilvánosságra az új Nat első változatát. A tervezethez bárki hozzászólhatott, a készítők azt ígérték, az értelmes kritikák egy részét beépítik a végleges változatba.

A politika már ekkor sem volt annyira lelkes az új Nat-tól. A  kormányszóvivő rögtön jelezte is, hogy ez az anyag ebben a formában biztosan nem fog a kormány el kerülni, mert nem találják elég nemzetinek a magyarra és a történelemre vonatkozó részeket, és a természettudományos tartalmak is átdolgozásra szorulnak.  

2019 januárjában ezért Kásler Miklós miniszter Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezte ki a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata lett az anyag átdolgozása, és a kerettantervek előkészítése.

Az átdolgozáshoz a minisztérium új szakértőket kért fel, ebből lett a következő botrány. Idén nyáron a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó hatfős kutatócsoport testületileg mondott fel, miután kiderült számukra, hogy a tantervkészítésbe a korábban szélsőjobboldali nézeteit hangoztató és antiszemita írókat magasztaló Takaró Mihály irodalomtörténészt is bevonták. 

A szakértők nem tudtak azonosulni azzal, hogy Takaró Esterházy Pétert kultúrarombolónak tartotta, korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró György emberi mivoltát, Petri Györgyről azt mondta, hogy valószínűleg a pokolra került, és felfogása szerint  a kommunista időszak elhazudta és a perifériára szorította a századelő és a két világháború közötti évek nemzeti-konzervatív szerzőit, miközben a nyugatosokat indokolatlanul preferálta.  

(Borítókép: Komka Péter / MTI)