Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

2019 lett a legmelegebb év Magyarországon

DMOHA20170622011
2020.01.08. 13:40

A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel. 

Az első 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami a globális melegedés mértékét is meghaladja némileg. 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,87 fokkal múlja felül - írják. 

Meleg február

A tavalyi év a szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt. Februárban 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, többször napi melegrekordok dőltek.

Márciusban is szokatlanul meleg volt, az 5. legmelegebb 1901 óta, emellett rendkívül száraz is, az 1981-2010-es normál érték harmadát sem érte el a havi csapadékösszeg országos átlagban. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájait sújtotta aszály.

Csak májusban volt hidegebb a sokéves átlagnál 2019-ben, 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd az ország fölé húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején hidegrekordok dőltek. 2019 májusában a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több mint duplája hullott, így a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május volt 1901 óta.

Rendkívül meleg nyár heves viharokkal

A nyár rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, majd a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt.

Tavaly kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június közepén harmadfokú hőségriadót, ami 4 napig volt érvényben, majd augusztus 10. és 12. között másodfokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot mértek. Gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb zivataros esemény június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus elején alakult ki. Több helyen jegyeztek 100 millimétert meghaladó felhőszakadást, a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

2019-ben 7 olyan nap fordult elő, amikor az ország valamely pontján 100 millimétert meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaik. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 milliméter volt 2019-ben.

Rekord meleg ősz, inkább tavasz

A tavalyi ősz rekord meleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott.

A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, elsején országszerte 30 fok feletti hőmérsékletekkel. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk. Október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor többször megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérsékleti rekordok. A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos mennyiség másfélszerese enyhített.

2019 decembere is több mint 3 fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól ismét országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé 50 milliméter fölötti napi mennyiségekkel.

Globális melegedés

2019 magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt fontos az éghajlati állapot folyamatos nyomon követése. A valószínűsíthető változások ismeretében csökkenthető az a fenyegetettség, amit az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen - emelték ki.

(Borítókép: Hűsölők a margitszigeti szökőkútnál. Fotó: Mohai Balázs / MTI)