Elemér
0 °C
10 °C

Eltolná magától, pedig hozzá kötődik az egész

2020-01-09T121220Z 453611364 RC2CCE9HRBII RTRMADP 3 HUNGARY-ORBA
2020.01.11. 13:20
Évindító sajtótájékoztatóján a miniszterelnök azt mondta, hogy nem írt alá olyan papírt, ami érdemben hozzájárult a Kesma létezéséhez, szerinte a fideszes médiaholdinggal nincs dolga a közhatalomnak, nem akar egy lapot sem minősíteni, de ahol felütik a fejét a fake news-ok, ott megszólal. Ebben a cikkben kontextusba helyezzük Orbán médiás gondolatait.

Orbán Viktor politikájának egyik meghatározó eleme a médiatér alakítása, így nem meglepő, hogy 2020-as évindító sajtótájékoztatóján is több kérdésben is előkerült a média helyzete. A kormányfő csütörtökön először kérdésünkre tartott hosszabb előadást a témában; arra voltunk kíváncsiak, hogy elégedett-e a kormánypárti sajtót tömörítő Közép-európai Sajtó-és Médiaalapítvánnyal (Kesma), az általa is szignált tömörülés hozta-e az elvárt eredményeket.

"Én semmit sem írtam alá, ami a Kesma létezéséhez érdemben hozzájárult volna. Ez egy magánalapítvány. Huszonként olyan döntése volt a kormánynak, amit én írtam alá a korábbi időszakban, amikor egy-egy egyesülés versenypolitikai szempontból minősítést érdemelt, illetve a kormánynak nyilatkoznia kellett, hogy egyébként nemzetgazdaságilag bizonyos gazdasági szereplők egyesülését kockázatosnak látja vagy nem, kívánatosnak vagy nem és így tovább. Huszonkét döntésből az egyik erre vonatkozott, amikor azt láttuk, hogy nem látunk ilyen kockázatot, sőt, nemzetgazdasági érdek van amellett, hogy egyesülések jöjjenek létre. De ez nem létrehozó aktus" - mondta Orbán.

Egy fontos aláírás

2018. decemberben a miniszterelnök írta alá azt a dokumentumot, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a jobboldali sajtó összefonódását. Ezzel a lépéssel kikerülték, hogy a Médiatanács vagy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálhassa az itthon (és egyébként külföldön is) példátlan, több száz sajtótermék részvételével zajló fúziót.

Bár nem valószínű, hogy a színfideszes Médiatanácsnak problémája lett volna a fideszes médiumok összekarolásával, a GVH-nak nehéz lett volna megindokolnia, hogy miért van rendben az ügylet. Pláne ahhoz képest, hogy másfél évvel korábban még annyit sem engedett, hogy az RTL Klub tulajdonosa 30 százalékos részesedést vásároljon a Centrál Médiacsoport online divíziójában. A kormánytól független médiaszereplők ügyletét annak idején egyébként a Médiatanács is kifogásolta.

Tehát papíron, jogi értelemben Orbán aláírása valóban nem volt létrehozó aktus, ugyanakkor erre volt szükség ahhoz, hogy minimális esélye sem legyen annak, hogy bármilyen hatóság vagy szervezet beleköthessen vagy megakassza az Orbán szerint nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást.

Persze, a miniszterelnök azt mondta, neki nem volt köze a Kesma létrehozásához, de vajon mennyire életszerű, hogy a holdudvarához kötődő gazdasági szereplők egyszer csak mind úgy döntenek egy számára prioritást élvező területen, hogy önként és dalolva összedobják megszerzett médiumaikat A Nagy Közös Ügy érdekében? Semennyire.

Orbán emberei mindenhol

Hogy mennyire független a jobboldali sajtó Orbántól, arra elég felidézni, hogy miután összevesztek Simicska Lajossal, maga a kormányfő jelentette be Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában, hogy gyerünk, kedves kormánypárti pénzemberek, csináljatok kormánypárti nyilvánosságot, mert anélkül nem megy a politika. "Tehát én bíztatok mindenkit, hogy tegyenek ebbe energiát, személyeset meg pénzügyit is" - hangzott az említett 2015-ös interjú kulcsmondata.

2015-től három éven keresztül eszeveszett tempóban zajlott a Fidesz köreinek térhódítása a médiában. Megjelent a piacon Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Habony Árpád, Schmidt Mária és Matolcsy Ádám, plusz átnyergelt Heinrich Pecina, kilóra bőven megvolt a kormánypárt sajtója, a 2018-as választás után azonban arról érkeztek hírek, hogy Orbán elégedetlen a kormánypárti médiával, a szabadságáról visszatérve pedig rendet fog tenni.

Nem sokkal később az Orbán bizalmi embereinek közreműködésével (Bajkai István, Liszkay Gábor) felálló Kesma meg is kapta a jobboldali sajtót, hogy néhány nap múlva Orbán közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse az összeolvadást.

Egy független alapítvány pillanatai

"Szeretném eltolni magamtól az egész kérdést, ez egy magánalapítvány. Következésképpen a magánalapítványnak a működését nem a közhatalomnak kell értékelnie, hanem a kurátoroknak" - folytatta válaszát Orbán a 2020-as évindítón.

Hogy mennyire független a közhatalomtól a Kesma, talán jól érzékelteti Varga István, a kuratórium korábbi elnökének esete. Varga több interjúban is kritizálta a kormánypárti sajtót, majd egyenesen kijelentette, hogy ha jó cikket akar olvasni, a kormánnyal kritikus médiumokat nyitja fel.

Nyilván a közhatalomtól teljesen függetlenül, az utolsó nyilatkozatának estéjén Varga felhívta az MTI-t, és nyilvános harakirit elkövetve, indoklás nélkül lemondott. Másnap Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője levélben kért bocsánatot a megsértett kormánypárti sajtómunkásoktól.

Amikor elszaporodtak a fake newsok

"Egy-egy konkrét ügyben, ha úgy látom, hogy unfair dolog történt, vagy például fake newsok szaporodtak el, akkor ott lehet, hogy ezt szóvá teszem, de összességében nem kívánok egyetlen médiaszereplőt sem minősíteni" - mondta Orbán még mindig arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett a Kesma teljesítményével.

Arra, hogy nem kíván egyetlen médiaszereplőt sem minősíteni, nem nehéz felidézni, hogy a kormányfő az utóbbi években több orgánumot (többek között az Indexet is) fake news-gyárnak minősített, miközben amikor Liszkay megvette a nyomtatott Napi Gazdaságot, arról beszélt, hogy barátja egy irányadó lapot próbál létrehozni, ami a kormányfő szerint "szép törekvés". 

Orbán egyértelműen állást foglalt akkor is, amikor a Magyar Idők első számával, az újraindított Magyar Nemzettel vagy éppen a nyomtatott Mandiner első darabjával fotózkodott; ők tartoznak az úgynevezett baráti médiumok közé, míg a kormányfő fejében élő kategóriaként (minősítésként) él, hogy van ellenséges sajtó is. 

Az állítás másik részére kevés példát találni, Orbán leginkább egy-egy neki feltett kérdést szokott elhessegetni azzal, hogy kacsának vagy bulvártémának minősíti. Pedig nem kell messzire menni, ha a fake newsok elszaporodását keressük; a 2018-as választások előtt a jobboldali sajtó politikai fegyverként használta a minden valóságalapot nélkülöző hazugságok terjesztését, a kormányfő azonban nem emelt hangot a gyakorlat ellen.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Reuters)