Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Meredek ötlettel mentették meg a kisváros gimnáziumát

DSC 3853
2020.01.12. 10:08

„A sulinkban legjobban talán ezt a modern környezetet szeretem. Sokkal jobb a hangulatom attól, hogy ilyen szép az iskola” – magyarázza nekem Szabó Bence Pál, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola végzős diákja. Bár furcsának tűnhet, hogy miért épp ezt emeli ki egy tizenéves a saját gimije kapcsán, mire ideért a beszélgetésünk, már javarészt végigjártuk az iskola három különböző épületét, és menet közben én magam is azon gondolkoztam:

nem tudom, hogy jártam-e már korábban ennyire megnyerő terekkel operáló középiskolában.

Pedig a saját gimimmel kapcsolatban nyilván elfogult emlékeket őrzök, és pont a Mi vidékünk sorozatban látogattam meg nemrég a veszprémi Lovassyt is, ami szintén nem nézett ki rosszul. (Sőt, volt az ország egyik legjobb gimnáziumának szekrénysorokkal szegélyezett aulájában valami, ami kifejezetten a filmekből ismert menő amerikai gimikre emlékeztetett.)

Abban mindenesetre nem csak én értek egyet Bencével, hogy a letisztult, tágas és világos terek jó hangulatot adnak a Baksaynak. A végzős srácon kívül még a kilencedikes Szabó Virág Laura és a tizenegyedikbe járó Bálint Kata vezetett engem körbe az iskolában, és a lányok is kiemelték azt, hogy a szép épületekben egyszerűen jó tanulni.

Mégsem azért érdekes most nekem a kunszentmiklósi református gimi, mert van egy szépen felújított régi épülete, ami már az 1930-as évek óta az iskoláé, és két másik, szinte vadonatúj, amiben egy csomó izgalmas tér van. Azért jöttünk el Kunszentmiklósra, mert a ma már Baksay Sándor Gimnáziumként ismert iskola volt az első vidéki gimnázium, amely újraindíthatta a nyolcosztályos tagozatát épp a rendszerváltás idején.

Megmenteni egy kisvárosi gimit

Az 1679-ben alapított kunszentmiklósi gimnázium eredetileg református intézmény volt, de ezt is, mint szinte minden mást,  államosították az előző rendszerben. Sőt, 1948-ban a nyolcosztályos képzési forma helyett átállították négyévesre. A nyolcvanas évek végére pedig már eléggé a padlón volt az iskola. Balogh Mihály, a gimi akkori tanári karának magyar-, latin- és könyvtárszakos tagja, aki a nyolcosztályos tagozat elindításának egyik motorja, azt mondja:

ekkoriban kis vidéki gimnáziumként, Bács-megye peremén labdába sem rúghatott a megye sztárgimnáziumai mellett.

Évről évre egyre kevesebben jelentkeztek, így egyre kevesebb diákból válogathattak, csökkent a színvonal és attól tartottak hogy előbb-utóbb végleg be kell majd zárni az iskolát. A cél ezért az iskola megmentése, fenntartása és felemelése lett.

Nekünk ez volt az érdekünk, hiszen a serclit meg a tíz deka párizsit, azt ott kerestük meg

- magyarázza Balogh, akiből később a nyolcosztályos tagozat első osztályfőnöke lett. 

Csankovszki János, a kunszentmiklósi gimnázium akkori igazgatója 1987 környékén tudta meg, hogy a Németh László (akkori nevén Kilián) Gimnáziumban egy "régi-új" képzési formának, a nyolcosztályos gimnáziumnak a felélesztésén dolgoznak. Innen jött az ötlet, hogy ezzel Kunszentmiklóson is megpróbálkozhatnának.

Ez akkor egy nagyon meredek megmentési kísérletnek tűnt

- meséli Gyenes Magdolna, a Baksay jelenlegi igazgatóhelyettese, aki épp a nyolcosztályos tagozat indulása előtt került a gimnázium tanárai közé.

Kellettek ehhez az új szelek

A meredek terv azonban működött. Csankovszki János Balogh Mihállyal és Warga Lászlónéval együtt nemcsak kijárta az engedélyt, de sikerrel el is indította Kunszentmiklóson az első nyolcosztályos tagozatot 1990-ben. A küszködő gimnáziumot az új tagozat elindítása pedig ismét népszerűvé tette. Olyannyira, hogy rögtön az első évben több mint kétszeres volt a túljelentkezés pedig ekkor még sem a szülők, sem a diákok nem tudhatták, hogy mi fán terem ez az egész.

Amikor Balogh tanár urat kérdezem arról, minek volt köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, azt mondja, az általános rendszerváltó hangulat biztosan szerepet játszott ebben:

Kellett a friss szél, kellett a friss levegő, pártállástól és világnézettől függetlenül mindenki érezte, hogy be van itt fülledve minden minden.

Balogh arról is mesél, hogy akkori kollégáival mindent megtettek azért, hogy a lehető legtöbb családhoz eljusson a nyolcosztályos gimi híre. Bejárták például az összes vonzáskörzetben található falu általános iskoláját. 

Az is hamar elkezdett terjedi, hogy a nyolcosztályosba járók két idegen nyelvet is tanulhatnak majd, és azok egyike sem az orosz lesz.

Az első nyolcosztályos tagozaton érettségiző öregdiák, Ranga Tamás szerint ez volt ez egyik fő motiváció, ami miatt ez az addig ismeretlen nyolcosztályos képzési forma egyből hihetetlenül vonzónak tűnt.

Playbackelő osztályfőnök

Bár a Baksay a Németh László nyomkövetője volt, azaz innen kapta meg a tantervet, amelyet a helyi adottságokhoz igazítottak, sok mindent menet közben kellett kialakítani és megtanulni. Az első osztály indításakor nem volt még tankönyv arra a tananyagelosztásra, ami nem kétszer (egyszer 5-8., másodszor 9-12. osztály között)  tanít meg mindent, amit az érettségire tudni kell, hanem nyolc év alatt, lassabb tempóban, alapozó évekkel indítva.

Balogh Mihály
Balogh Mihály
Fotó: mke.info.hu

De kihívást jelentett az is, hogy az addig javarészt idősebb tizenévesekkel és már-már felnőttekkel dolgozó tanárok mit tudnak kezdeni az alig 10-11 éves tehetséges kisdiákokkal. Banális kérdésnek tűnhet, de ekkoriban korántsem számított annak, hogy akkor most az elsőt épp csak megkezdő gyerekkel magázódni kell-e, mert gimnazisták, vagy lehet-e őket tegezni.

Szakmailag, pedagógus professzióban nem voltunk kiképezve ennek a korosztálynak a tanítására. Ezt a magunk bőrén kellett menet közben úgy, ahogy megtanulni

- magyarázza Balogh Mihály.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

Azért az első kis gimis osztály osztályfőnökeként Balogh valószínűleg hamar belejöhetett ebbe a szerepbe, hiszen amikor a kedvenc emlékeit elevenítette fel, szóba került például a hatodikos farsang. Az osztályteremben tartották a bulit, ahonnan Balogh tanár úr pedig egyszer csak elvonult a terem melletti kis szertárba. Egy kozmetikus segítségével elmaszkírozták és úgy tért vissza, hogy a 4 No Blondes egyik számára playbackelt egy olyan szakadt gitárral a kezében, aminek a húrjai már csak lógtak.

Ezen a gyerekek betegre röhögték magukat

- meséli még most is nevetve.

Nem az a cél, hogy az ország legerősebb gimije legyen

A nyolcosztályos tagozat beindítása nemcsak népszerűvé,  de sikeressé is tette a kunszentmiklósi gimnáziumot, ami két évvel később visszakerült a Református Egyházhoz. Ebből az iskolából a nyolcvanas években egyetemre nem nagyon, inkább csak főiskolára jutott be az érettségizők durván egyharmada, rosszabb években egynegyede. Balogh viszont úgy emlékszik vissza, hogy az ő elsőként érettségiző osztályából csak azok nem tanultak tovább, akik nem akartak. 

Pedig az, hogy Kunszentmiklósról egy végzős osztályból 30 gyerek tovább tanult, akkora szó volt, hogy korábban, egyenesen képtelenségnek számított volna.

Amikor az iskola jelenlegi igazgatója, Szolnoki Attila és igazgatóhelyettese, Gyenes tanárnő mesél nekem a nyolcosztályos tagozat örökségérők, kiderül, hogy a Baksayban még ma is a környékbeli értelmiség kinevelését tartják az iskola legfontosabb feladatának.

Szerintem az nagyon nagy dolog, hogy egy kis településen, nagy városok gyűrűjében ilyen eredményeink vannak. Mi a környéket iskolázzuk be, itt próbálunk meg kis tehetségműhelyként működni

- mondja az igazgató, aki szerint nem lehetne reális cél, hogy az ország legjobb tíz iskolája között legyenek számon tartva. Gyenes tanárnő arról is beszél: fontos, hogy a környékbeli családoknak ne kelljen messzire küldeni, adott esetbe kollégiumba adni a gyerekeiket ahhoz, hogy felkészüljenek az általuk választott pályára. 

"Ha csak kettő olyan gyerekünk van egy évfolyamon, akik orvosira készülnek, akkor is elindítjuk értük a faktot, hiszen 60 kilométeres nem nagyon találunk másik gimnáziumot. Nem küldhetjük el őket, hogy máshol készüljenek fel a felvételire" - magyarázza az igazgatóhelyettes.

A diákokból menet közben tanárok (is) lesznek

Abban Gyenes és Szolnoki is egyetért, hogy az első nyolcosztályos gimnáziumi tagozat elindítása óta eltelt harminc évben sok minden megváltozott és ez nem feltétlenül könnyítette meg az iskola életét.

Amíg az első évfolyamokra a Baksay a saját felvételirendszere alapján válogathatta a diákokat, ma már központi írásbelit kötelező tartani. Az igazgató azt is elmondja, az oktatás színvonalra kihatással van, hogy nem kifejezetten pozitív irányba változott az elmúlt 30 évben az az előképzettség, amellyel a Baksayba megérkeznek negyedik után a gyerekek.

Folytonosságot teremt ugyanakkor az iskola történetében a nyolc éves képzési formának köszönhetően az a szoros kapocs, ami ilyen hosszú idő alatt kialakult a diákokban egymás és az iskolájuk iránt - állítja nemcsak az igazgató és helyettese, de a jelenlegi diákok, Kata, Virág és Bence is. A srácok, miután körbejártuk az egész iskolát, azt mondják nekem:

nyolc év alatt olyan barátságok köttetnek, amik egy egész életre meghatározók lehetnek.

Talán az sem véletlen, hogy az első néhány nyolcosztályos tagozaton érettségiző dákok közül már többen visszatértek és az alma materban tanítanak maguk is.

Hiába nagy iskola a Baksay, nem lehet túl nagy ahhoz, hogy a tanárok ne ismerjék az összes diákot. Sőt, azok, akik elég régóta vannak a tantestületben, a legtöbb gyereknek már a szüleit is tanították - magyarázza Gyenes. Ma már az sem kérdés, hogy lehet-e tegezni az ötödikben gimnáziumot kezdőket, az igazgatóhelyettes szerint ugyanis a diákok tiszteletteljes tegezése is a családiasság része.