Palkovics szerint javult a magyar egyetemek nemzetközi presztízse - a rangsorolás mást mutat

A minisztérium és a Semmelweis Egyetem reakciója

Cikkünk megjelenése után a következő kiegészítést küldte az Indexnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Főosztálya:

 A magyar egyetemek az elmúlt 10 évben egyre jobban teljesítenek, az egyetemek egyre versenyképesebb diplomát adnak, melynek köszönhetően mára gyakorlatilag megszűnt a diplomás munkanélküliség. A magyar egyetemek a külföldi hallgatók számára is egyre népszerűbbek, ezt mutatja, hogy az elmúlt 4 évben másfélszeresére nőtt a külföldi hallgatók száma. (2015-ben mintegy 23 ezer bejövő külföldi hallgatót regisztráltunk, ez a szám 2018-ra meghaladta a 35 ezer főt.) Lényegesen javult tehát a magyar egyetemek hazai és nemzetközi presztízse.

Az egyes rangsorok egyszerűen áttekinthető módot kínálnak az egyetemek kiválóságának összehasonlítására. A sorrend azonban a kiválasztott értékelési szempontoktól és azok súlyozásától függ.

A lehetséges szempontoknak megfelelően sokféle rangsor létezik. Nem követnek egységes módszertant, ezért azokat csakis célhoz kötötten, tervezett és vállalt feladataik, „küldetésük” alapján kell és lehet értékelni.

A Times Higher Education (THE) World University Rankings 2020-ban csaknem 1400 egyetemet foglal magában 92 országban, ami az eddigi legnagyobb és legkülönbözőbb szempontokat magában foglaló egyetemi rangsor. A rangsor 13 gondosan kalibrált teljesítménymutatón alapul, amelyek mérik az intézmények teljesítményét az oktatás, a kutatás, a tudás átadása és a nemzetközi kilátások szempontjából.

– A THE 2020-as globális egyetemi rangsorán a Semmelweis Egyetem a 457. helyre került, ezzel 34 helyet lépett előre, és az egyetem azon 30 intézmény között van, amely összesített eredményeiben a legtöbbet lépett előre. A rangsorba új belépőként a Szent István Egyetem is felkerült.
– A THE fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába 2019-ben bekerült az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Ráadásul ebben a rangsorban a magyar egyetemek közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el: a 401-500. helyen végzett. Az ELTE ezzel javított a helyezésén, tavaly ugyanis az 501-600. helyet sikerült megszereznie. A Szegedi Tudományegyetem szintén eggyel előrébb lépett a 2019-es 601-800. helyről az 501-600. helyre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem a 601-800. helyen szerepel a rangsorban – a BME megtartotta a tavalyi helyét, a Debreceni Egyetem viszont egy helyezést ugrott előre 2019-hez képest. A Pécsi Tudományegyetem először került be a listába, a 801+ kategóriában.
– A THE orvos- és egészségtudományi kategóriában idén is a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést a hazai intézmények közül: tavalyhoz képest 61 helyet lépett előre, így ezen a területen a világ 318. legjobb egyetemének számít.

Az Európai Bizottság pedig 2019. június 26-án tette közzé azon nyertes európai felsőoktatási intézmények listáját, akik elsőként kapcsolódhatnak be az „európai egyetemek” pilot projektébe.

A beérkezett 54 pályázat közül 17 európai egyetemi hálózatot választott ki a független oktatási szakértőkből álló testület, amelyekben 24 uniós tagállam és Norvégia 114 felsőoktatási intézménye vesz részt. A kiválasztott 17 egyetemi hálózatba öt magyar felsőoktatási intézmény is bekerült (ELTE, PTE, SZTE, MKE, KEE), ami nemcsak a kelet- és közép-európai régiót tekintve, hanem összeurópai szinten is kiváló eredménynek számít.

A Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatósága szintén kiegészítést küldött az Indexnek, amelyben a minisztériumhoz hasonlóan ők is azt írják, „Fontos leszögezni, hogy több elismert, különböző szempontokat figyelembe vevő nemzetközi felsőoktatási rangsor létezik, melyek elemzése összetett feladat, azok elemzését az ezekben jártas kutatók és szakemberek végzik. A hivatkozott blogger által egyedül vizsgált ARWU Shanghai rangsor, amelyet a szerkesztőségek szakmai kritika nélkül vettek át, nem kiegyensúlyozott széles szakmai szempontrendszert vizsgáló rangsor. Egyes túlsúlyozott elemek apró változása jelentős elmozdulást eredményezhet a listán.” Levelük szerint más rangsorok „az ARWU listánál szélesebb körű indikátorhalmaz alapján hasonlítják össze az egyetemeket”, ezek közül az egyik legfontosabb szerintük is a THE World University (WUR) rangsor, amelyről a minisztérium is írt.

Hozzáteszik, egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi rangsorokban a szakegyetemi listák, melyek az adott szakterületen belüli teljesítményt értékelik, sokkal pontosabb összehasonlítást lehetővé téve. „A Semmelweis Egyetem több szakrangsoron is jó eredményt ért el, többek között  a QS orvosi tudományterületi listáján a 308. helyen szerepel, a US News legfrissebb rangsorában szív- és érrendszerrel foglalkozó tudományterületen 112. helyezést érte el” – írják.