Gerzson
-3 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Kásler háta mögött készült egy másik NAT

D  VG20190901012
2020.01.17. 07:25
A kormány december 18-án ugyan elfogadta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepcióját, de bizonyos fórumokon egy másik változat terjed, ami sok zavart okoz. Ezt az Emmi köznevelési államtitkársága ollózta össze egy 2012-es változatból és az új NAT-ból. Úgy tudjuk, a „másik NAT” létezése Kásler Miklós minisztert is meglepte, az emiatt kialakult feszültség is késlelteti az anyag közzétételét.

Frissítés: Az Emmi MTI-nek adott közleményben reagált a cikkre, az álhírgyártás érdekes példájának tartva az írásban lévő állításokat, bár ezek közül tételesen egyet sem cáfolt. A közleményt a cikk végén olvashatja.

Tavaly decemberben jó nagy volt a kavarodás a készülő Nemzeti alaptanterv (NAT) körül. Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, nem lesz új NAT, csak több ponton módosítják a tantervet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emiatt bírálta a kormányt, és követelte Kásler lemondását, mire az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy olyan közleményt adott ki, hogy igenis lesz új NAT, ami jelentős változásokat fog hozni 2020. szeptember 1-jétől. 

Az Emmi dörgedelmes közleménye ugyan úgy fogalmazott, hogy „újabb politikai támadást indított az ellenzék és az ellenzék által előretolt PDSZ-elnök”, de információink szerint az Emmiben is tisztában voltak azzal, hogy a probléma náluk, a minisztériumon belül van. 

Ekkor derült ki ugyanis, hogy két NAT-verzió létezik. Az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon.

Nem volt elég nemzeti?

A történet onnan indul, hogy 2017-ben Csépe Valéria akadémikus, pszichológusprofesszor egy közel száz pedagógiai szakértőből, pszichológusból és gyakorló tanárból álló csapat bevonásával kezdett el kidolgozni egy új alaptantervet. Az első tervezetet 2018 szeptemberében hozták nyilvánosságra, az anyaghoz mindenki hozzászólhatott. 

Erről azonban Gulyás Gergely kormányszóvivő már a megjelenés napján bejelentette, hogy csak tervezetről van szó, nem szabad konkrétumnak venni semmilyen elemét, és abban a formában biztosan nem lép életbe, ahogy megkapták. Maruzsa Zoltán, az Emmi akkori köznevelésért felelős helyettes államtitkára ezután azzal állt elő, hogy a minisztériumban jelentős mértékben átdolgozzák az anyagot. Ekkor került rá például az a plecsni a NAT első változatára, hogy „nem elég nemzeti” a magyar és a történelem tantárgyak anyaga, és a természettudományos tárgyak tanítását is újra kell gondolni.

2019 elején Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökét nevezték ki a NAT koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak. Az ő feladata volt a szükséges módosítások összehangolása és a NAT gyakorlati megvalósítását biztosító kerettantervek elkészítésének szakértői felügyelete. Bár ekkor is lehetett olvasni arról, hogy az átdolgozáskor erősíteni akarják a nemzeti vonalat, és hangsúlyosabbá tennék a konzervatív magyar írókat, forrásaink szerint a tanterven dolgozók egyáltalán nem ilyeneken vitatkoztak, hanem nagyon is szakmai kérdéseken. 

Ez a folyamat már zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott tavaly. Miután nincs nyilvános és kommunikálható szöveges változat, mindenki a saját érdekei szerint szivárogtathat ki különböző verziókat. 

Egyik forrásunk úgy fogalmazott: a belső viták alapja nem elsősorban az, hogy mennyire legyen „nemzeti” vagy „konzervatív” a tananyag.  A szakma nagy része azt várja az új NAT-tól, hogy alapvetően megváltoztassa a magyar oktatás tartalmi és módszertani szemléletét. A XXI. századi iskolának használható tudást és nem kizárólag lexikális ismereteket kell fejlesztenie. Sokkal fontosabb lenne, hogy a diákok – kevesebb tananyag mellett – a tanulás közben sajátítsanak el olyan alapvető készségeket, amelyeket későbbi életükben is hasznosítani tudnak: tudjanak szöveget írni és értelmezni, tanuljanak meg tanulni, problémákat megoldani, képesek legyenek projekteket megtervezni és megvalósítani, vagy a munkában együttműködni egymással. 

Egy összeollózott  anyag kezdett el terjedni

A kormány 2019-ben tehát átdolgozta a Csépe Valériáék által leadott tervezetet, de az új verzió is képviseli információnk szerint az ebben lefektetett modern alapelveket: a kevesebb tananyagot jobban, érthetőbben, maradandóbban, élményszerűbben átadó irányzatot. A kormány végül ezt a változatot tárgyalta meg és fogadta el december 18-án, információink szerint ezt Kásler Miklós és környezete is ekként értelmezte.

Nem sokkal ezután azonban elkezdett körözni egy olyan alaptanterv-verzió, amely nem a kormány által elfogadott koncepciót tükrözte. Információink szerint ez a változat az Emmiben, a Maruzsa Zoltán által vezetett köznevelésért felelős államtitkárságon készült. Maruzsa Zoltán egy a 2012-es NAT-ból és a tervezett új Nat-ból összeollózott változatot küldött ki december 23-i határidővel, címe szerint „társadalmi egyeztetésre”, de valójában csak egy szűk belső körnek. Ebből szivároghattak ki részletek a kormánypárti sajtónak, például az, hogy az új NAT-ban hangsúlyosabban lesznek jelen a konzervatív magyar írók, így Wass Albert és Herczeg Ferenc, megszűnnek tárgyak és az ismeretek más órák tananyagába olvadnak, de újak is jönnek létre, a heti maximális óraszám pedig nem csökken jelentősen. 

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (j) Tőczik Zsolt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója (k) és Maruzsa Zoltán az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára (b) a Kello üllői raktárában 2019. augusztus 1-jén.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (j) Tőczik Zsolt a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) ügyvezető igazgatója (k) és Maruzsa Zoltán az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára (b) a Kello üllői raktárában 2019. augusztus 1-jén.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Információink szerint Kásler Miklós is csak januárban szerzett tudomást köznevelési államtitkárságának a kormányzati szándékkal össze nem egyeztethető akciójáról, ami nem kis feszültséget okoz jelenleg is a rendszerben.

A NAT körüli presztízsharcok hátterében az áll, hogy az alaptanterv kidolgozása valójában nem a köznevelési államtitkárság közvetlen irányítása alatt zajlik, amit Maruzsa Zoltán információink szerint kezdettől fogva nehezményezett. Csépe Valériát 2017-ben az akkor még az Emmi oktatási államtitkáraként dolgozó Palkovics László kérte fel a meghívásos pályázat vezetésére. A NAT-ot kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport a minisztériumtól függetlenül végezte a munkáját. Palkovics 2018-ban innovációs miniszter lett, majd sorra kerültek át a tárcájához területek az Emmiből, így a szakképzés és a teljes felsőoktatás felügyelete, amit az önálló oktatási miniszteri ambíciókat dédelgető Maruzsa nem nézett jó szemmel.   

A két NAT létezésére utal, hogy a Hvg.hu is azt írta: a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) néhány nappal karácsony előtt rendkívül szűk határidőre egy olyan változatot kapott meg véleményezésre, amelynek bevezetőjéből például teljes egészében hiányzik az anno Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető. Ez rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait. Az NPK szerint a tervezett rendeletmódosítás nem tükrözi az eredeti 2018-as verzió eredményeit. 

Hogy teljes legyen a bizonytalanság, az Emmi január 7-i közleménye viszont egy olyan NAT-ról ír, amely enyhíteni fogja a diákok terhelését, csökkenti a tananyagot, amelyben a természettudományos tantárgyak komplexebb megközelítést kapnak, a minősítő értékelés helyett pedig a fejlesztő értékelésre helyezik a hangsúlyt, és a szülőkkel való partnerséget is szorosabbra fűznék. Kérdés, hogy a Bermuda-háromszögből végül előkerül-e a társadalmilag és szakmailag is egyeztetett Nemzeti alaptanterv. 

A Nemzeti Pedagóguskar közleménye a NAT „egyik” változatáról

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szerint a magyar pedagógusközösség egységesen azt várja az új NAT-tól, hogy szemléletváltás következzen be a magyar pedagógiai kultúrában, olvasható a szervezet közleményében. Az első 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet az NPK széleskörű egyeztetési folyamat nyomán véleményezte, s azt alapvetően jónak, előremutatónak tartotta. Az NPK szakmai bázisára építve konstruktív együttműködés alakult ki a NAT szerkesztőivel, melynek nyomán a kerettantervi egyeztetési folyamatban 2019 őszén is biztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz.

A 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás azonban ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi. A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve.A tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek. Az NPK mint szakmai szervezet kéri, hogy a NAT-módosítás ezen koncepciója ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában. Helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.

Az Emmi pénteki közleménye: „Az Index mai cikke a baloldali média újabb álhírgyártásának ékes példája. A kormány a Nemzeti Alaptanterv (NAT) átfogó módosításáról döntött, amiről legkésőbb a jövő héten a nyilvánosságot is tájékoztatjuk. Erről az EMMI közleményben, Gulyás Gergely miniszter pedig a december 19-i Kormányinfón is tájékoztatta a sajtót, amikor bejelentette, hogy a kormány nem új NAT-ot, hanem a jelenlegi átfogó módosítását fogja elfogadni. Ez történt meg most.”

(Borítókép:  Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a nemzeti tanévnyitón a sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolában 2019. szeptember 1-jén. - fotó:  Varga György / MTI)