Géza
6 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Helyes döntés nem bemenni egy zűrös helyszínre, mondják mentősök

HUSZ4114
2020.01.28. 17:51 Módosítva: 2020.01.28. 20:08

Nagyon helyesen járt el a mentésirányító, amikor a bejelentésből ő úgy ítélte meg, hogy párhuzamosan a rendőröket is riasztania kell ahhoz, hogy a bajtársak a feladatukat biztonságosan láthassák el

– nyilatkozta Dr. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke az Indexnek a csenyétei esettel kapcsolatban. Kusper ugyanis úgy tudja, hogy már a mentésirányítót is folyamatosan támadták a mentőt hívók, akiket az újraélesztésbe is nehéz volt bevonni telefonon keresztül.

Ahogy arról az Index korábban beszámolt, Csenyétén szombaton lett rosszul egy 49 éves férfi, leállt a légzése, és a szívverését sem tudták kitapintani. A mentők telefonon keresztül segítették az újraélesztést, közben Krasznokvajdáról és Encsről is elindítottak egy-egy mentőautót. A helyiek szerint viszont túl lassan érkezett a segítség, ezért egyre többen és egyre ingerültebben hívták újra a 112-t. A fenyegetések miatt a mentőket arra utasították, hogy csak a rendőrökkel együtt menjenek be a településre, ahol csaknem 200 ember gyűlt össze. De mire a rendőrök megérkeztek, a férfi meghalt.

Ennek kapcsán kereste meg az Index a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségét és több névtelenül nyilatkozó mentőst is. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire gyakori az, hogy veszélyesnek tűnik egy riasztás, illetve arra, hogy hivatalosan mi a teendő ilyen esetekben. 

Az első és legfontosabb dolog az a biztonságos helyszín megteremtése.

Ez egy kötelező és mindent felülíró szabály, ugyanis a biztonságos helyszín a mentősök munkájának az alapfeltétele – magyarázta Kusper. Annak érzékeltetésére, hogy miért a mentősök biztonsága az első, az MOMSZ elnöke egy olyan példát használt, ami mindenkinek ismerős lehet, aki ült már repülőn:

A stewardess, mielőtt felszáll a gép, elmagyarázza, hogy ha leesik az oxigénmaszk, akkor nem a gyerekre vagy a hozzátartozókra kell először feltenni, hanem magadra, hogy te ezután segíteni tudj azoknak, akiknek erre szüksége van. Itt is pontosan ugyanerről van szó. Először biztosítanunk kell a mentők számára azt, hogy ők ténylegesen tudjanak segíteni.

Vagyis a protokoll valóban azt írja elő a mentősök számára, hogy nem kezdhetik meg a munkát, amíg nem találják biztonságosnak a helyszínt.

Nem kirívó a csenyétei eset

Egyáltalán nem számít kirívónak a hétvégi csenyétei eset abból a szempontból, hogy a mentősöknek rendőri kíséretre volt szüksége. Erről nemcsak a MOMSZ elnöke, hanem több aktív mentős is beszélt az Indexnek. Már csak a droggal és alkohollal kapcsolatos segélykérések miatt is mindennaposnak számít, hogy rendőri segítséget kell kérni a mentős tapasztalatai szerint.  

Kusper azt mondta, az is gyakran előfordul, hogy fenyegető segélyhívásokat kapnak a mentősök. Sokszor már maga az irányítás is részesül a verbális fenyegetésben, nem csak a helyszínre kivonuló mentősök. 

Ha az ember betegen látja egy közeli hozzátartozóját, és nem tud rajta segíteni, természetes emberi reakció a pánik. De a pánik alatt is muszáj, hogy gondolkozzunk mindannyian, hiszen csak akkor fogunk tudni segíteni a hozzátartozónknak

– mondta Kusper.

Vannak feketelistás címek?

Az MOMSZ elnöke nem tud arról, hogy a mentősöket képeznék arra, hogyan mérjék fel azt, hogy milyen fokú egy adott szituációban a mentősök fenyegetettsége, de ezt nem is tartja feltétlenül szükségesnek. Kusper szerint ugyanis, ha az embert többen is elkezdik fenyegetni, akkor automatikusak kialakul benne egy védelmi rendszer.

Egy-egy szituáció veszélyességének felmérése Kusper elmondása és az Indexnek nyilatkozó mentősök tapasztalatai alapján két szinten is a mentősök egyéni belátására van bízva:

  • A mentésirányító már a betelefonálás alapján is úgy ítélheti meg, hogy a helyszín nem biztonságos, ilyenkor eleve úgy küldi ki a kivonuló egységet, hogy rendőri biztosítást is kér.
  • A helyszínre érkező mentősök is dönthetnek úgy, hogy nem mennek be egy beteghez, hanem rendőri segítséget kérnek, és várnak a rendőrök kiérkezéséig.

Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen nem hivatalos feketelista, azaz vannak-e olyan címek, amik mondjuk korábbi rossz tapasztalatok alapján eleve veszélyesnek minősülnek, eltérően válaszoltak az általunk megkérdezett mentősök.

Senki nem mondja ki, de mentősként vidéken egy pánikoló cigány családhoz nem fogsz bemenni

– mondta névtelenül az Indexnek egy mentős. Hozzátette, hogy Budapesten például, ha a Hős utcából érkezik riasztás, már az utca elején meg kell állni, megvárni a rendőröket, de van, hogy ott még a rendőri kíséret sem elég ahhoz, hogy biztonságos helyszínen tudjanak dolgozni.

Volt ugyanakkor olyan vidéki mentős is, aki azt mondta, bár a problémás helyszíneket, címeket általában akaratlanul is megjegyzik a mentősök, náluk nincs feketelista. Már csak azért se, mert vele is előfordult, hogy egy korábban problémás helyszínre újra riasztották, de az ott lakók megismerték, és ezért másodjára már nem volt szükség ugyanott rendőrre. Ez a mentős arról is beszélt, hogy a saját régiójában nem kifejezetten gyakori, hogy olyan helyszínre kell kimenni, ami elsőre veszélyesnek tűnik, és ha korábban volt is valahol rossz tapasztalat, azt a címet is inkább csak „fenntartásokkal” kezelik, hogy gyorsan tudjanak reagálni, ha ismét rendőrre lenne szükség.

Állampolgári felelősség a mentősöket segíteni

Azt az összes Indexnek nyilatkozó mentős megerősítette, hogy alapszabály, hogy a mentős legyen biztonságban. Azt mondják, felelőtlen hősködés lenne ugyanis, ha a saját épségüket vagy akár életüket tennék kocára. Nemcsak azért, mert őket is várják haza, de azért is, mert ha bajuk esik, a következő riasztáshoz sem tudnak kimenni. Ha már bent vannak egy helyszínen, ahol valaki fenyegetően viselkedik, akkor is azonnal eljöhetnek. Sőt, a mentősöknek van egy pánikgombjuk is épp azért, hogy amennyire csak lehet, biztonságban érezhessék magukat. 

A tapasztaltabb mentősök és mentésirányítók egyébként már apróbb jelekből, akár a telefonhívásba behallatszó háttérzajokból is hamar érzékelhetik, ha egy riasztás helyszínén balhé van, vagy más okból veszélyes lehet a mentés. Többen azt is hangsúlyozták, jobb, ha eleve úgy indul el egy rizikósnak tűnő helyszínre a mentő, hogy egyből kérnek rendőri kíséretet is, hiszen minél hamarabb érkezik a rendőri segítség, annál kevesebbet kell várnia a betegnek a mentősökre. (Csenyétére még úgy is közel fél óra volt, mire kiértek a rendőrök, hogy a mentésirányító kérte a rendőri segítséget.)

Az MOMSZ elnöke szerint állampolgári felelősség, hogy az emberek felkészüljenek bizonyos vészhelyzetekre, illetve váratlan szituációkban is megtegyenek mindent azért, hogy úrra legyenek a pánikon, és segítsék a mentők munkáját. Abban az Indexnek nyilatkozó mentősök is mind egyetértettek, hogy sok estben lenne fontos, hogy a mentőért telefonálók tudják, hogy mit kell tenni.

Az ő válaszaik alapján fontos, hogy ha mentőt hívunk:

  • higgadtan telefonáljunk,
  • ugyanahhoz az esethez ne riasszuk a mentőket több különböző számról,
  • segítsünk útba igazítani a mentősöket, ha lehet, menjünk eléjük, hogy minél könnyebben odataláljanak a beteghez,
  • segítsünk megnyugtatni azokat a hozzátartozókat a helyszínen, akik a pániktól olyan állapotba kerülnek, ami hátráltatja a mentősök munkáját,
  • ha van, kössük meg, vagy vigyük másik helyiségbe a kutyát, akkor is, ha amúgy barátságos, mert a mentősök számára veszélyforrást jelent.