Géza
6 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Faix Csaba lett a budapesti városarculati cég vezetője

2020.01.29. 10:23
Új cégvezetők kinevezése, a Lánchíd felújításának ügye, szobor a háborúkban megerőszakolt nőknek, íjászközpont helyett erdő - ezek voltak a fővárosi közgyűlés szerdai ülésének főbb témái.

Új cégvezetők kinevezésével kezdődött szerdán a fővárosi közgyűlés ülése:

  • a Budapest Film Zrt. új igazgatója Liszka Tamás lesz, havi bruttó 800 ezer forintért;
  • a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetője Borbélyné Balogh Zsuzsanna (külön díjazás nélkül);
  • a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. vezetője Faix Csaba (volt TV2-s riporter, majd kommunikációs szakember, a Prezi nemzetközi kommunikációs vezetője), bruttó havi 700 ezer forintért - Faix Csaba egyébként egy 2016-os videónk fontos szereplője, amiben a 2006-os, őszödi beszéd utáni eseményeket mesélték el a szereplők tíz év távlatából – Faix Csaba mint a tüntetéseken dolgozó riporter;
  • a Budapest Sportszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig Józsa Aliz bruttó havi 650 ezer forintért.  
Faix Csaba
Faix Csaba
Fotó: promptmedia

Az ellenzéki fideszes képviselők azt feszegették a kinevezésekkel kapcsolatban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester miért nem volt elégedett a korábbi cégvezetőkkel, akiket lecserélt, és hogy kik az új emberek, nem ismerik őket. Karácsony pár mondatban bemutatta az új vezetőket, és elmondta, hogy részben azért kellettek, mert volt, ahol a korábbi vezető lemondott tisztségéről.

Ezt követően a fővárosi közgyűlés belső szabályait, az szmsz-t módosító javaslatról vitáztak a képviselők. Karácsony Gergely elmondta, hogy demokratikusabb, az ellenzéki jogokat kiterjesztő szabályozás volt a cél. Bevezetik a napirend előtti felszólalást, interpellálható lesz a főpolgármester, újra lesznek frakciók, bővül a bizottságok ellenőrző jogköre.

Láng Zsolt, a fideszes képviselők vezérszónoka ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a konkrétumok még nem tükrözik a szép szavakat. Például a leendő frakcióknak még helyük sincs, márciusig fel se tudnak állni. Kifogásolta, hogy frakciónként csak egy képviselő szólalhat fel, a függetlenek közül is csak egy élhet egyszerre az új lehetőségekkel, ami kevés. Összegzése szerint a javaslat számtalan pici csúsztatást tartalmaz, ami azt eredményezi, hogy egészében nem demokratikus a változás.

Az szmsz módosítását hosszas vita után, és több módosító javaslattal elfogadták.

Új közbeszerzési eljárás a Lánchíd felújítására

Új közbeszerzést ír ki a fővárosi önkormányzat a Lánchíd felújítására, várhatóan az Alagút nélkül, kevesebb műszaki átalakítással, legalábbis megvizsgálják ennek lehetőségét - döntött a fővárosi közgyűlés. A komplex rekonstrukcióra nincs elég pénz, a hiányzó összeget pedig se a kormány, se a főváros nem akarja vagy tudja pótolni.

Karácsony Gergely főpolgármester bevezetője szerint a jelenlegi helyzet szerint a hídfelújításra nincs elég pénz, még úgy se, ha az Alagút felújítását elhagyják. 

Mint arról beszámoltunk, a főváros 17,3 milliárd forintot tett félre a hídfelújításra, amit az állam 6 milliárd forintos támogatással fejelt meg. Kiírták a közbeszerzést a Lánchíd, a hozzá tartozó pesti villamos-közúti aluljáró és az Alagút rekonstrukciójára. Összesen négy cég tett ajánlatot. Áraik a Lánchídra és a hozzá tartozó aluljáróra nettó 24,6-27,9 milliárd forint között szóródtak, az Alagútra pedig külön még nettó 9,9 és 11,2 milliárd között. Ebből látszik, hogy a rendelkezésre álló (ráadásul bruttó) 23,3 milliárd forint még a Lánchídra és aluljárójára sem elég, ami minimum nettó 24,6 milliárd forintba kerülne.

Ezért az előterjesztés szerint a felújítást felülvizsgálják: megnézik, hogy lehet szétszedni, külön, részenként elvégeztetni, átcsoportosítani összegeket rá, egyeztetve a kormánnyal.

A közgyűlési vitában Hassay Zsófia (Fidesz) felvetette, hogy a Lánchíd és az Alagút felújítását nem szabadna kettéválasztani. Ezzel a városvezető koalíció képviselői is egyetértettek, azt szorgalmazva, hogy a kormánynak a hatmilliárd forintnál több pénzt kellene adnia az országos jelképnek számító Lánchídra, mert a fővárosiak szja-bevételéből jutni kellene erre. A fideszes képviselők ezt visszautasították, mondván, ha van a fővárosnak pénze, pédául többlet helyiadóbevétele, akkor azt költsék a fontos dolgokra, mint a Lánchíd felújítása. 

Karácsony Gergely végszavában közölte, hogy a Lánchíd felújítása nem halasztható. Ha a fővárosnak nincs rá többletpénze, és a kormány se akar több pénzt adni rá, akkor meg kell vizsgálni a lehetőséget, hogy külön legyen felújítva a Lánchíd és az Alagút.

A közgyűlés végül elfogadta az előterjesztést.

Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mai tweetjében kifejezte: „a kormány 6 milliárd Ft-ot ígért Tarlósnak a Lánchídra, tartjuk. A Városháza lépjen fel a túlárazás ellen,érjen el jobb árat a közbeszerzésen! A 6Mrd akkor sem csökken. Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!”

Szobrot kapnak Budapesten a háborúkban megerőszakolt nők

Egy új, nagyszabású szoborról döntött a fővárosi közgyűlés. A képviselők elfogadták, hogy elkezdődjön a Háborúkban megerőszakolt nők emlékműve felállításának szakmai előkészítése, valamint a szoborkoncepció emlékezettörténeti konzultációsorozata. Lesz szakmai (történelmi és művészeti), illetve társadalmi konzultáció a helyszínről és a művészeti koncepcióról.

Döntöttek a képviselők arról is, hogy 27 budapesti ipari épület (ebből tíz a Ganz negyedben) és tíz, főleg belvárosi, terepszint alatti illemhely helyi védettséget kapjon. 

Új utcanevekről is szavaztak: a III. kerületi 17005/59 hrsz. névtelen közterület Dr. Schultheisz Frigyes sétány, a szintén III. kerületi 65538 hrsz. névtelen közterület Somogyi József köz, a X. kerületi Gyógyszergyári utca egy része (39210/90 és 39210/184 hrsz.) Orbán István utca, és a XII. kerületi Pihenő út (10886/31 hrsz.) pedig Korányi Frigyes út lehet szerdától.

Nem lesz íjászközpont az újpesti erdő helyén

Nem támogatta a fővárosi közgyűlés, hogy Újpesten szabadtéri íjász pályákat, gyakorló- és versenypályát alakítson ki a Magyar Íjász Szövetség, mert a terület erdő funkcióját meg kívánja tartani. Új megvalósíthatósági tanulmány készül a Római-parti árvízvédelemről is.

Az íjászszövetség a Megyeri út mentén, a Homoktövis utca - Óceánárok utca között elterülő, 224848 négyzetméter területű, „erdő” megnevezésű területen, egy 20800 négyzetméteres ingatlanon tervezett volna európai szintű íjász központot. A IV. kerület azonban már korábban úgy döntött, hogy inkább azt szeretné, hogy erdő maradjon a területen. Sőt, támogatja az itteni Farkaserdő és a mellette fekvő vizes élőhely természetvédelmi területté nyilvánítását.

A fővárosi közgyűlés a kerületi álláspontot erősítette meg, hozzátéve, hogy a magas természeti értékkel bíró, illetve a biológiai sokféleség megőrzésében nagy szerepet játszó területek védetté nyilvánítása Budapest megmaradt természetközeli élőhelyeinek megőrzése érdekében mindenképpen indokolt. A Farkaserdő védetté nyilvánításának szakmai indokoltsága ismert, a főpolgármesteri hivatal is védelemre érdemes területként tartja számon. A terület Budapesten egyedülálló élőhelyegyüttesnek minősül, az egykori nagy kiterjedésű természetes élőhelyek nyílt és zárt homoki gyepek foltjait őrzi, valamint az erdőterület mellett fekvő vizes élőhelyen az országos szinten is védelemre érdemes télisás (Cladium mariscus) legnagyobb budapesti állománya található.

Döntöttek  a képviselők arról is, hogy új megvalósíthatósági tanulmány készüljön a Római parti védműre, ami magában foglalja a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű fejlesztését is. Erről nemrég Bardóczi Sándor főkertész-főtájépítész  azt nyilatkozta lapunknak , hogy a part menti mobilgát helyett várhatóan inkább mobil toldat lesz valószínűleg a megerősített Nánási úti gáton, a mostani nyúlgát helyén.

Elfogadták a fővárosi forrásmegosztást

Egyhangú szavazással elfogadta a közgyűlés a forrásmegosztásról szóló rendeletet. A forrásmegosztás lényege, hogy a fővárosi önkormányzatnak, valamint a 23 kerületi önkormányzatnak az idegenforgalmiadó-, és az iparűzésiadó-bevétel adja bevételeinek túlnyomó részét – amin meg kell osztozniuk. 

2020-ban a kerületi önkormányzatokat összesen 145,5 milliárd Ft, míg a fővárosi önkormányzatot 171,1 milliárd Ft illeti meg. A tavalyi bevételekhez képest tíz százalékkal több pénzt lehet elosztani.