Edina
0 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Több mint 7 ezer szülő küzd azért, hogy a gyereke még az óvodában maradhasson

2020.01.30. 15:22 Módosítva: 2020.01.30. 17:59

Pénteken éjfélig adhatják postára a kérelmet azoknak az idén 6. életévüket betöltő gyerekeknek a szülei, akik még nem akarják beíratni iskolába a gyereküket. Január elseje óta erről már nem az óvoda és a szülő, hanem az Oktatási Hivatal dönt. 

Nagyon fontos, hogy a szülői kérelmet csak abban az esetben veszik figyelembe, ha a postai bélyegzőn a feladás dátuma januári, tehát legkésőbb január 31-i. A kérelemhez az Oktatási Hivatal honlapján lehet kitölteni, majd kinyomtatni az űrlapot. A kérelemnek az alapvető adatok mellett tartalmaznia kell, hogy a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja a halasztást, és fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös neki további egy évig az óvodában maradni.  

Azoknak a szülőknek vagy a gyámoknak nem kell kérelmet benyújtaniuk, akiknek az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságától van olyan  2020. január 31. előtt kiállított szakvéleménye, amely szerint a gyermek további egy évig maradhat az óvodában. 

Az új eljárást komoly bírálatok érték. Nagyon fontos döntésről van szó, ugyanis ha egy gyerek éretlenül kerül iskolába, folyamatos kudarcélmények érhetik az iskolában, figyelmeztetett a Szülői Hang Közösség nevű civil szervezet. A hazai iskolai körülmények többnyire nem alkalmasak a differenciálásra, így az oktatás minősége nemcsak számukra, hanem a többi gyermek számára is romlik. A Szülői Hang szerint a kormányzat ehhez a fontos döntéshez nem adott időben megfelelő tájékoztatást a szülőknek.

Az Oktatási Hivatal viszont azt állítja: ezzel az eljárással az indokolatlan iskola alóli felmentéseket szeretnék megszüntetni. Sok gyereknek nem tesz jót, ha ok nélkül még egy évet marad az óvodában, de az is előfordult, hogy az óvodák a fennmaradásukhoz szükséges gyereklétszám érdekében tartották vissza a gyerekeket. A Szülői Hang szerint ugyanakkor a problémát az óvodákban nem a túl sok ott tartott gyerek, hanem az aggasztóan nagy óvodapedagógushiány okozza. 

Az Oktatási Hivatal január 28-i közlése szerint eddig országosan 7220 beadvány érkezett a hivatalhoz, és több mint 2 ezer esetben már döntés is született. Az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt a beadványokról, amennyiben a szülő által megküldött dokumentumok alapján ez lehetséges. Ha 8 napon belül nem hozható döntés, az Oktatási Hivatal teljes eljárásban, vagyis legfeljebb 60 napon belül dönt a kérelemről. Az Oktatási Hivatal az esetek mintegy kétharmadában szakértőként rendeli ki a pedagógiai szakszolgálatokat, és a szakvéleményük alapján hoz döntést.

Az Oktatási Hivatal Szél Bernadett kérésére részletes adatokat közölt, amelyeket a független országgyűlési képviselő közzé is tett Facebook-oldalán:

  • 2086 halasztási kérelmet elfogadtak, ez a beadott kérelmek 31,1 százaléka.
  • 4284 esetben szakértőt rendelnek ki, az ő véleményük alapján születik majd döntés (ez a kérelmek 63,8 százaléka),
  • 252 esetben utasították vissza a kérelmet, volt 2 eljárást megszüntető végzés és 12 elutasító döntés. Ez a kérelmek 0,18 százaléka. Szél Bernadett magyarázata szerint olyan formai okok miatt is utasíthattak el kérelmet, hogy például a nagyszülő adta be a papírokat, miközben erre csak a szülő vagy a gyám jogosult.  

Bizonytalanság volt abban, hogy az Oktatási Hivatalban milyen szempontok alapján döntik el egy gyerekről, hogy ő alkalmas vagy sem az iskolakezdésre. Szél Bernadett kérdésére azt a választ kapta, hogy nincs felállított szempontrendszer, az esetek nem tipizálhatóak, minden esetet egyedileg vizsgálnak meg. 

Az eljárásban elsőre igencsak visszatetszőnek tűnt, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál végzett iskolaérettségi vizsgálat eredményét a szülő nem tudhatja meg. A szakszolgálatnak közvetlenül az Oktatási Hivatalhoz kell elküldenie a szakmai véleményt, majd az OH az értesíti a szülőt arról, hogy a gyerek maradhat-e az oviban vagy sem. 

Többen attól tartottak, hogy a szülőnek így a döntésig semmilyen információja nem lesz gyermeke iskolára való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, és a fellebbezéshez sem lesz semmi a kezében. Erre Szél Bernadett is rákérdezett, és azt a választ kapta, hogy a szakszolgálatok a vizsgálat után szóban adhatnak tájékoztatást, majd amikor elkészült az OH-nak küldendő írásos szakvélemény, a szülők minden további nélkül kikérhetik azt a szakszolgálattól írásban. Az Oktatási Hivatal elvileg a szakszolgálat véleményével szemben is iskolára alkalmasnak nyilváníthat egy gyereket, de Szél Bernadettnek azt válaszolták, hogy egy esetben sem fordult elő, hogy az elnök más döntést hozott volna, mint amit a szakszolgálatok javasoltak.

Szülői csoportokban az eddig megjelent adatok alapján elkészültek az első számítások. Tavalyig a gyermekek körülbelül harmada maradt még egy évet óvodában az óvónők javaslatára. Idén januárban várhatóan kb. 8 ezer szülő ad be kérelmet az iskolakezdés halasztására, az pedig Szél Bernadett adatkéréséből tudható, hogy tavaly ősszel kb. 12 ezer gyerek iskolakezdéséről készült szakvélemény (feltehetően azzal a céllal, hogy még ne menjenek iskolába).

Tavaly 30-35 ezer között mozgott azoknak a gyerekeknek a száma, akik még egy évet maradtak az iskolában, a jelenlegi számok alapján idén már csak kb. 15-20 ezren lesznek. Ebből az következik, hogy kb. 15 ezerrel emelkedhet az első osztályosok száma (ezek a számok egyelőre csak becslésnek tekinthetők). Mindez jelentősen átrendezheti az óvodák és iskolák működését. Az óvodákban jelentősen csökkenhet a gyerekek száma, az iskolákban pedig kérdés, lesz-e elég hely az újonnan érkezőknek.