Amália
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Orbán elkezdett bezöldülni

11111
2020.01.30. 07:34
A kormánypárti holdudvar hónapok óta nyomta, hogy a Fidesz feküdjön rá aktívabban a klímavédelemre, ne engedje át a terepet a baloldalnak. Az önkormányzati választások után látszanak jelei a Fidesz kirügyezésének, de hogy mindez csak kommunikációs mágia, vagy tényleg előtérbe kerülnek a zöld szempontok az eddig a környezetvédelmet leépítő kormányban, az a jövő zenéje. A kettős beszéd mindenesetre továbbra is jelen van.

2019-ben a nyugati trendeknek megfelelően a magyarországi közbeszédbe is egyre intenzívebben begyűrűzött a klímaváltozás. A téma hatására többször is sok ezer fiatal vonult utcára; a baloldali pártok igyekeztek központi kérdéssé tenni a klímaváltozás elleni küzdelmet, a Fidesz és a kormány ugyanakkor minél kevesebbet próbált beszélni róla.

Orbán több okból sem akarta, hogy a klímaváltozás vezető topik legyen Magyarországon. A miniszterelnök szerint a klímavédelem/környezetvédelem gátja az iparosításnak, és pártpolitikailag sem lehet benne olyan törést képezni, hogy az emberek nagy része egyetértsen a Fidesszel, de az ellenzéki pártok ne azonosuljanak.

Orbán klímastratégiájáról azt írtuk tavaly, hogy kettős játékot folytat. Ha kérdezik, elmondja, hogy fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, miközben a kormánypárt beszélő fejei elmondják a Fidesz-sajtóban, hogy hiteltelen a baloldal klímanarratívája. Eközben már meglévő projektekre ráfogják (pl. Paks 2), hogy azok a zöld ügyet szolgálják, Áder pedig rendszeresen megszólal kapcsolódó kérdésekben, így saját táborukban legalábbis az a benyomás alakulhat ki, hogy a kormány valóban foglalkozik a klímaváltozással.

Konzervatív klímavédelmet akarnak

A kettős játék a kormányzaton belül is feszültséget keltett, a pártból és holdudvarából pedig egyre gyakrabban jelentek meg olyan vélemények, hogy intenzívebben kellene foglalkozni a kérdéssel, különben baj lehet. Ezekben a vitákban Orbánék politikájáról kifejezetten kritikus észrevételek is belefértek a jobboldali sajtóban:

A jelenlegi jobboldali kurzus egyáltalán nem viselkedik természetvédő módon, mert számos esetben a természeti értékek védelmét feláldozza a különféle beruházások oltárán (...) Nem nehéz ezek után felismerni, hogy a »környezetvédelem” a családbarát politika alapja is, mert egészséges környezetet, fenntartható életet szeretne teremteni a jelen és a jövő generációinak.

Olyan vélemények is rendszeresen előkerültek, hogy a környezet megóvása a konzervativizmus és a kereszténység alapeszméje, ezért nem szabad átengedni a témát Magyarországon a baloldalnak, ahogy tették ezt Nyugat-Európában a jobboldali pártok.

Nyáron már több helyről lehetett hallani, hogy a Fidesz rá fog feküdni a témára, de csak az önkormányzati választások után. Október 13-a után többféle narratíva is megjelent a kormánysajtóban arról, hogy miért veszített fontos pozíciókat a Fidesz, illetve hogy mit kellene csinálni, hogy ne szaladjanak bele egy még komolyabb pofonba 2022-ben. Visszatérő megállapítás volt, hogy aktívabb kormányzati kiállásra van szükség a klímaváltozással kapcsolatban.

Nemzeti és keresztény választ kell találni például a zöld gondolatra: nem elfogadva a globális agymosást, ki kell jelenteni, hogy a nemzeti oldal is fontosnak tartja a teremtett világ megóvását, és ezért normális környezetvédelmi politikának helye van

– fogalmazott például Fricz Tamás, a Békemenet egyik alapítója.

Igény volna rá

Az önkormányzati választások után egy hónappal nem látszott még lényegi elmozdulás a kormányzat korábbi hozzáállásához képest. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) úgy indított társadalmi konzultációt a klímaváltozásról, hogy az semmilyen hírverést nem kapott, még egy MTI-közleményt sem adtak ki, csak a lehető legalacsonyabb elvárást teljesítve kitették 909 követővel rendelkező Facebook-oldalukra az online kérdőívet.

A kitöltési határidő előtt néhány nappal a független sajtóban megjelenő konzultációból komoly felháborodás kerekedett; nemcsak az ellenzéki pártok ugrottak rá, de az is megmutatkozott, hogy az embereknek van igényük arra, hogy elmondják véleményüket a kormánynak.

Pár nap alatt közel 200 ezren töltötték ki a konzultációt, aminek a mértéke különösen azzal együtt jelentős, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt – amely a családok védelméről szólt – úgy töltötték ki 1,2 millióan, hogy közel két hónap állt rendelkezésre, a kormány pedig milliárdokat költött el a reklámozására.

Beszédes volt az ITM reakciója is, amikor az ellenzék számonkérte, hogy a klímás kérdőív miért nem kapott nagyobb publicitást. A tárca közleményében Brüsszelre mutogatott, és azzal védekezett, hogy ez nem egy nemzeti konzultáció, csak egy uniós kötelezettség. Utóbbi igaz volt, de mint ahogy akkor is megírtuk, ahol valóban kíváncsiak voltak a lakosság véleményére, ott eurómilliókat költöttek el ugyanerre a kötelező párbeszédre.

Pár hónap alatt 180 fokos fordulat

A szőnyeg alá söpört klímakonzultáció mellett annak is volt jele, hogy az önkormányzati választások után változóban van a Fidesz klímás álláspontja. December közepén például Magyarország is elfogadta a 2050-es klímasemlegességről szóló kompromisszumos megállapodást, holott még ekkor sem látszott, honnan lesz pénz az abban vállalt célok teljesítéséhez.

A háttérben hallottunk olyan magyarázatot, hogy Orbán most a belföldi politikai nyomásnak engedett. Az apparátus már júniusban is el akarta fogadni az EU-s megállapodást, de a kormányfő elsősorban a lengyel kormány kérésére csatlakozott a vétóhoz. Azóta változott a helyzet Magyarországon: pár nap alatt 200 ezren töltötték ki a klímakonzultációt, tömegtüntetések voltak, a Fidesz számára kedvezőtlen önkormányzati választási eredmények után pedig a kormánypárti közbeszéd állandó toposzává vált, hogy a Fidesz elveszíti a fiatalokat. 

Emellett annak is köze lehetett a decemberi megállapodáshoz, hogy Orbánék rájöttek, Magyarországnak nem kifejezetten nehéz a 2050-es klímacél teljesítése, a dekarbonizációnak nincsenek például közvetlen politikai áldozatai (mint például a bányásztömegek Lengyelországnak), akiknek a munkahelyeit közvetlenül veszélyezteti a gazdaság zöldítése. 

A vétó utáni enyhülésre praktikus magyarázat továbbá, hogy lehetett tudni, az Európai Bizottság készül arra, hogy komoly pénzeket különítsen el a klímacélok megvalósítására. Egy hónappal a klímasemlegességről szóló kompromisszumos megoldás elfogadása után a Bizottság bejelentette: ezermilliárd eurót fordít a klímacélok megvalósítására, százmilliárd pedig kifejezetten csak a hátrányos helyzetű régióknak megy. Ennek részletei erősen kérdésesek még, de a korábbiakhoz képest ambiciózusabb célkitűzéseket megfogalmazó állásfoglalást az Európai Parlamentben minden magyar képviselő, így a fideszesek is megszavazták.

A kormánypárti EP-képviselőket azért érdemes külön is kiemelni, mert klímaügyben korábban azzal kerültek reflektorfénybe, hogy nem szavazták meg az EP-ben az egyszer használatos műanyagok betiltását, de a párizsi klímakonferencia előtt azt sem támogatták, hogy az EU 2030-ig 50 százalékos kibocsátáscsökkentést érjen el.

Az is a kormánypárti álláspont finomodására utalt, hogy december közepén a Fidelitas tisztújító kongresszusán a leköszönő elnök arról beszélt, hogy a fiatalok azt várják a jobboldaltól, hogy mondja el, mit tesz a fogyasztással is összefüggő környezeti önpusztítás ellen.

Új sorvezető

Ennél komolyabb változásra utalt Orbán 2020. januári kormányinfója. Jelzésértékű volt, hogy a kormányfő eddig csak akkor beszélt a klímaváltozásról, ha az ellenzék megkérdezte a parlamentben, hogy miért nem csinál semmit, most viszont azzal indított, hogy a kormányülésen „hosszú-hosszú, többórás tárgyalás után megtárgyaltuk és megfogalmaztuk a nemzeti energia- és klímastratégiát”.

Orbán az előadásában beszélt arról, hogy nem szükségszerű, hogy bármiféle összeomlás következzen be a Kárpát-medencében; az összeomlás felvillantása jelentheti azt, hogy komoly dologgal állunk szemben, amitől meg kell védeni az országot, de utalhatott arra is, hogy amit a baloldal mond a kérdésben, az csupán „klímahiszti”. 

A Kárpát-medence egy alkalmas hely arra, hogy a legkonzervatívabb, tehát a számunkra legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is képesek legyünk fönntartani a magyarok közös életét a Kárpát-medencében. Ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz szépen, nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk.

Pár mondattal később a kormányfő még egyszer elismételte, hogy szépen, nyugodtan és tervszerűen kell alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezt az alkalmazkodást pedig a következő években meg kell kezdeni. Nagyon úgy néz ki, hogy pillanatnyilag ez lesz a Fidesz klímatémában alkalmazott kulcsmondata/sorvezetője, a nyugodt alkalmazkodás, szembeállítva a baloldal azonnali cselekvésről és klímavészhelyzetről szóló narratívájával szemben. Vagy ahogy az új kormányszóvivő is kommunikálta a napokban: „Nem csak beszélünk, teszünk a természet védelméért.”

Az is jelzésértékű, hogy a kormány nyilvánosságra hozott több száz oldalnyi dokumentumot, amelyre a következő évtizedek energia- és klímastratégiáját alapozzák (a tervekről itt írtunk részletesen). Úgy tűnik, hogy a kormány (valamint a klímaváltozás és keresztény tanítás közötti kapcsolatot hangsúlyozó KDNP is) erőteljesebben meg szeretné megmutatni, hogy mit állít a klímaváltozásról. 

Az ellentmondásos kommunikáció ugyanakkor nem szűnt meg. Schmidt Mária fideszes történész december végén azon nevetgélt Bayer Zsolttal a kormánypárti Hír TV műsorában, hogy nem érti, mit jelent klímasemlegesnek lenni, majd jött Orbán, aki az év eleji sajtótájékoztatóján kijelentette: „Magyarországot 2050-re klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni.”

Az majd a következő hónapokban dől el, hogy a klímaváltozással szkeptikus vagy az ellene tenni akaró irány lesz-e meghatározóbb a Fidesz részéről, mindenesetre most úgy tűnik: a kormánypárt az eddigiekhez képest nagyobb fordulatszámmal fogja pörgetni a témát. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.