Álmos
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Nem először rúgnak bele a romákba Orbánék

unnamed (1)
2020.02.03. 15:04
Orbán szerint a bíróság belegázolt a magyarok igazságérzetébe, és hetek óta makacsul azt hajtogatja, hogy nem fizetik ki a kártérítést a gyöngyöspatai iskola diákjainak. A kormány idén ismét elővette a cigánykártyát, nem először. Korábban nevezték a romákat bűnözőknek, vértfertőzőknek, iszlamista célpontoknak, most az ingyenélők stigmát kapták meg a gyöngyöspataiak. Összeszedtük, milyen, a cigányságot sértő nyilatkozatokat tett Orbán és más kormánypárti politikusok az elmúlt években.

A magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből. (...) De van egy határ, amit a magyar sosem fog átlépni, vagy sosem érzi úgy, hogy azt szabad átlépni. Ez pedig az a határ, ha pénzt adunk a semmiért

– mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban január közepén a gyöngyöspatai roma diákok kártérítéséről. A jogerős bírósági ítélet ellenére a miniszterelnök a január 9-i nemzetközi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy sértené a magyarok igazságérzetét, ha kifizetnék a 99 millió forintos kártérítést a romáknak, akiket évekig társaiktól elkülönítve, külön emeleten oktattak a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. 

Nincs ingyenpénz

A kormánypárti politikusok és a kormányhoz közeli média azóta össztűz alá vették a gyöngyöspatai romákat és a jogaikat képviselő, „Soros-szervezetnek” titulált Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt.

Valójában pedig arról van szó, hogy a kormány felülírná a jogerős bírósági döntést, és meg akarja mondani, hogy milyen módon éljenek a gyöngyöspatai romák a számukra megítélt pénzbeli kártérítéssel.

Tehát szolgáltatást adunk nekik, és nem pedig a kezükbe odaadjuk a pénzt. Amit még egyszer mondom, sose fognak a magyarok elfogadni

– fogalmazta meg a miniszterelnök a kormány ajánlatát, mely szerint a pénz helyett oktatást biztosítanának a romáknak. 

Feljelentették Orbánt

Nagy felháborodást keltettek Orbán szavai, Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület vezetője becsületsértés és hivatali visszaélés miatt feljelentette a miniszterelnököt.  

A jogvédő szerint Orbán összemosta a gyöngyöspatai romák ügyét a börtönkártérítési perekkel azáltal, hogy egymás után – lényegében egymással összefüggésben beszélt róluk – mint két társadalmi igazságtalanságról. Szerinte ezzel ismét ráerősített a miniszterelnök a cigánybűnözés toposzára, ami bő tíz éve brutális gyilkosságokhoz vezetett. 

Horváth arról is beszélt, hogy Orbán nem először tett „kirekesztő és gyűlöletkeltő” kijelentést a cigány közösséggel szemben, szerinte a miniszterelnök mostani nyilatkozata jól illeszkedik korábbi megnyilvánulásai sorába, amikor például a romákat a menekültekkel hozta párhuzamba. 

Összeszedtünk ezek közül párat Setét Jenő roma jogvédő, az Idetartozunk Egyesület vezetőjének segítségével. 

Nő a cigány bűnelkövetők aránya

Ugorjunk először vissza 2009-be. Még az MSZP volt kormányon, amikor február 9-én hajnalban meggyilkolták Marian Cozmát, a veszprémi kézilabdacsapat román játékosát. Az elkövetők között többen romák voltak, ami felszította a közbeszédben ekkortájt amúgy is jelenlévő cigányellenességet.

Erre a vonatra a kormányzásra készülő Fidesz is felszállt, a párt elnöksége rögtön kiadott egy közleményt, amiben elsősorban a szocialista kormányt és a közbiztonság állapotát támadják, de ezen keresztül a cigányságnak is odaszúrnak egyet. 

Ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik

– írták, majd Orbán később egy külön nyilatkozatban is megerősítette, hogy szerinte érzékelhető mértékben növekszik a cigány származású bűnelkövetők aránya. „Aki erről nem beszél, az becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, s ezzel csak súlyosbítja a bajt” – fogalmazott a pártelnök.

Orbán leteremtette a cigányozó Vonát

Bár szándékosan nem mondták ki, erősen utaltak a cigánybűnözés kifejezésre, amit ekkor a Jobbik tűzött a zászlajára. Egy év múlva viszont pont Orbán volt az, aki leteremtette a parlamentben Vona Gábort, a Jobbik akkori elnökét, és kijelentette, hogy nincs cigánybűnözés Magyarországon. 

Orbán az Origo tudósítása szerint azt mondta, ő nem híve a valóság letagadásának, de az emberi méltóságát mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos tulajdonságokkal rendelkező emberek többen vannak, de azt nem, hogy valaki bűnöző lenne azért, mert bizonyos tulajdonságokkal született" – jelentette ki. 

A szeretetteljes szegregációban bízik Balog

Évekig aztán viszonylag ritkán került elő a romák ügye, de volt pár nyilatkozat, ami borzolta a közhangulatot. Az egyik Balog Zoltán, az Emmi egykori miniszteréhez fűződik, aki 2011-ben azt fejtegette a roma holokauszt emléknapján, hogy valójában nem volt roma deportálás Magyarországon.

Magyarországról semmiféle cigány, roma deportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték, és ezért valóban Magyarország is érintett.

A későbbi romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos 2013-ban pedig letette a voksát az iskolai szegregáció mellett. Azt mondta, bízik a szeretetteli, de szegregált felzárkóztató oktatásban. Szerinte csak szeretetre, megfelelő pedagógusokra és jó módszerekre van szükség a felzárkóztatáshoz. 

Az ügy külön érdekessége, hogy ezt pont abban a perben mondta Balog, amit a most támadott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított a nyíregyházi Huszár-telepen tapasztalt szegregált oktatás miatt. 

Jeszenszky szerint a vérfertőzés bevett szokás a romáknál

Jeszenszky Gézának is sokáig kellett magyarázkodnia, amikor 2012-ben nyilvánosságra került egy angol nyelvű egyetemi jegyzete, amelyből évekig a Budapesti Corvinus Egyetemen tanított.

Azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással 

– írta a korábbi külügyminiszter, az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete, aki 2010 után norvégiai és izlandi nagykövet is volt. 

„Még egy elfogult roma jogvédő sem találhat semmi kifogásolnivalót a téma bemutatásában, könyvemet magyar és külföldi diákok százai használták és találták hasznosnak” – magyarázta később Jeszenszky, aki szerint „józan ésszel e feltételezésben semmi sértőt nem lehet találni, rasszizmust emlegetni pedig felháborító rágalom”.

Corvinus és a Külügyminisztérium is elhatárolódott tőle, Jeszenszky pedig bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott. 

Radikalizálódó romáktól félt Trócsányi

2015-ben jött a menekültválság, és ettől kezdve rendre a menekültekkel összefüggésben hozták szóba a romákat a Fidesz politikusai. Bár nem a romákat célozták, nyilatkozataikkal mégis azt üzenték, hogy a magyarság fogalmába nem tartozik bele a cigányság.

Orbán ugyan többször is Európa rejtett erőforrásának nevezte a romákat a fokozódó munkaerőhiányban, Trócsányi László viszont azzal érvelt a menekültek befogadása ellen, hogy épp elég munka van a romákkal, nem kell nekünk még több feladat.  

Az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról

– mondta a korábbi igazságügyi miniszter. Miután több ellenzéki párt is a lemondását követelte, közleményt adott ki, amelyben felháborítónak nevezte és a leghatározottabban visszautasította a rasszizmus vádját. Arról beszélt, hogy szerinte a diszkrimináció és a szegregáció ellen küzdeni kell, ami csak széles körű társadalmi összefogással valósítható meg. „Ezt az összefogást veszélyezteti, ha egyes pártok csak azért, mert a magyarországi roma közösség felemelésének ügyét fontosabbnak érzem, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, alaptalanul rasszizmust kiáltanak” – fogalmazott.

Pár hónappal később viszont ismét elővette a témát, és már radikalizálódott romákat vizionált egy nemzetközi konferencián. Arról beszélt, hogy a 12 milliós európai roma közösség az iszlamista radikálisok célpontja lehet, mert nélkülözésben élnek, és

mint ilyenek, sokkal inkább ki vannak téve a radikális eszméknek.

Orbán: Valakik eldöntötték helyettünk, hogy romákkal kell együtt élni

Orbán Viktor 2015 szeptemberében ismét a menekültekkel hozta párhuzamba a romákat, azonban már nem erőforrásként beszélt róluk, hanem egy kényszerű örökségről, amivel együtt kell élniük a magyaroknak. A külképviseleti vezetők értekezletén azt fejtegette, hogy nem jó ötlet kvóták alapján szétosztani a menekülteket Európában. „(...) nekünk is az adottságunk, hogy függetlenül, hogy ki mit gondol róla, hogy szereti-e a túrós csuszát, vagy nem,

Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik valahol valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk.

Ez a mi helyzetünk, ez egy adottság, ezt senki nem kifogásolhatja se így, se úgy, nekünk kell ezzel együtt élnünk, de mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel” -– mondta, majd arról beszélt, hogy ha Magyarország se szól bele más országok ügyeibe, mások se mondja meg Magyarországnak, hogy befogadjon-e menekülteket. „Mert ha a magyarok úgy döntenek, hogy köszönik szépen, úgy jó, ahogy van, akkor senkinek nincs joga azt mondani, hogy változzatok meg” – fogalmazott a miniszterelnök. 

A beszéden felháborodva kilépett a Fideszből Ács roma polgármestere, Lakatos Béla, aki visszautasította, hogy Orbán a menekültügyet a romaügyhöz hasonlította, és a romákat országon kívüliként, egyfajta kényszerű feladatként kezelte.

Miskolcon tudják, mi az a bevándorlás

A 2018-as országgyűlési választások előtt aztán megint elővette a hasonlatot Orbán, Miskolcon kampányolva beszélt a Miskolcra költöző vidéki romákról

Én nem akarok erről hosszan beszélni, mert szerintem Miskolcon nem kell erről sokat beszélni, ugyanis Miskolcon az emberek tudják, hogy mi az a bevándorlás. Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak. Látták, mi lett belőle.(...) Pedig ezek az emberek, akik ide bejöttek, Magyarország területéről jöttek be

– mondta a miniszterelnök, és később Gulyás Gergely is megerősítette, hogy Orbán az Avas-lakótelepre költözőkről beszélt. A Gyurcsány-kormány szociális lakástámogatási programjára, a Fészakrakóra utalt, amelynek kiskapuit kihasználva csaló ügyvédek az állami támogatást lefölözve mintegy 170 családot költöztettek az Avas-lakótelep olcsó panellakásaiba. A falvakból érkező, túlnyomórészt roma, telepi vagy falusi mélyszegény családok érkezését óriási ellenállás övezte Miskolcon.

Lázár: 600 év alatt nem sikerült az integráció

A migráns-menekült témára lecsapott Lázár János is, aki arról beszélt a 2018-as választás előtt, hogy ha a romákat nem tudtuk eddig integrálni, mit kezdenénk a menekültekkel. 

600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? 600 év múlva sem jutunk egyről a kettőre

– fogalmazott Lázár, szavait pedig jó néhány felháborodott nyilatkozat és tüntetés követte. 

Ilyen előzmények után jutottunk el 2020-ba, amikor a Fidesz ismét előhúzza a cigánykártyát. A fenti esetekből kitűnik, hogy korábban nem mentek tovább egy-egy szórványos nyilatkozatnál, az a következő hetek kérdése, hogy most mennyire próbálják meg ezzel tematizálni a közbeszédet.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bődey János / Index)