Gerzson
-3 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Kritikus szakaszon állt le a gátépítés Óbudán

02A2588
2020.02.04. 14:54
Több mint két hónapja levonult a kivitelező az Aranyhegyi-patak melletti gátépítési munkaterületről. Civil szervezetek nemrég tudták meg, hogy a munkaleállást egy tervezési hiba okozta: nem számoltak azzal, hogy jelentős régészeti leletekbe ütköznek. A csillaghegyi öblözet leggyengébb szakaszán most áll a munka, új közbeszerzést kell kiírni, ami csúszást és költségnövekedést okoz.

A III. kerületi Vonat utca szóban forgó része egy sáros, félreeső földút. Egyik oldalról magánszeméttelepnek használt bokros-gazos ingatlanok, a másik oldalról az Aranyhegyi-patak és mögötte az esztergomi vasútvonal töltése szegélyezi. Az utca sarát novemberig munkagépek dagasztották, amik árvízvédelmi betonfalat emeltek a patak mellé. A gátfal harmada készült el, a munkagépek azonban hirtelen eltűntek. A munka leállása egy idő után szemet szúrt a környékbeli civileknek. 

Az Aranyhegyi-patak a legnagyobb budai vízfolyás. A Pilisből ered több forrásból, Óbudán az Aranyhegyi-árokban csörgedezve folyik bele a Dunába. Árvízkor a Duna visszaduzzasztja, jelentősen megemeli a szintjét, ezért a Tarlós István korábbi főpolgármester által elindított óbudai árvízvédelmi rendszer egyik fő eleme. Az Aranyhegyi-árok mellett a másik három a Barát-patak torkolatában védmű építése, a pünkösdfürdői töltés magasítása, a római-parti árvízvédelem kiépítése – ez utóbbi elem végső formájáról még nem született döntés.

Az Aquincum-Mocsáros Egyesület a napokban közösségi oldalán tette közzé a megfejtést: az Aranyhegyi-árok munkaterületén olyan régészeti leleteket találtak, amelyek miatt új terveket kell készíteni, az eddigi résfalas technológiával nem folytatható az építkezés. Az egyesület leírta, hogy már a tervezéskor jelezték, környezetvédelmi hatástanulmány lenne szükséges, és felhívták a figyelmet a római kori leletekre is, de csak izgága civileknek nézték őket.

Pár nappal később, múlt hét végén a Maradjanak fák a Rómain csoport újabb információkat tett közzé. Facebook-bejegyzésük szerint tervezési-engedélyezési hiba miatt állt le a Csillaghegyi öblözet leggyengébb szakaszának, az Aranyhegyi-ároknak az árvízvédelmi fejlesztése az Aranyhegyi pataknál, az előzetes kötelező régészeti egyeztetés ugyanis elmaradt.

A régészeti leletek megóvására alkalmas kivitelezői javaslat (patakmeder szigetelés) viszont annyira eltér az eredeti tervtől, hogy kivitelezői szerződést kellett bontani. Mint írják, ez azt jelenti, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme a legkritikusabb ponton továbbra is védtelen marad.

A kivitelezési szerződést 2019 januárban kötötték, ez az örökség most egyszerűen ránk borult.

– mondta lapunknak Dorosz Dávid, városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, elismerve, hogy a helyzet nem túl jó. Mint mondta, a folytatáshoz olyan szintű technológiai változtatás kell, amit a közbeszerzési törvény a meglevő kivitelezői szerződésen belül nem tesz lehetővé. A kivitelezést ezért az ókori városszövet, régészeti emlékek pusztulását megakadályozandó, alapjaiban újra kell gondolni és új közbeszerzést kell a folytatásra kiírni. Ez jelentős csúszást jelent, és mint Dorosz Dávid elmondta, meg kell vizsgálni, hogy az addig tartó átmeneti időben mit lehet tenni a kritikus szakasz védelmében.

Többen meglehetősen furcsának tartják, hogy a gátépítés során nem vagy alig számítottak régészeti leletekre. Az Aranyhegyi-árokban pár száz méterrel arrébb, tavaly szeptember közepén bukkantak a régészek értékes római kori leletekre.

Ennek összefoglalásában Hajdu Barbara, a Budapesti Történeti Múzeum régésze leírta: az Aquincumtól nyugatra, az Aranyhegyi-patak mentén elhelyezkedő temető volt a polgárváros legkorábbi temetkező helye, amely a Kr. u. 1. század második felétől kezdődően a 3. századig lehetett intenzív használatban, de szórványosan megjelennek későbbi, 4. századi sírok is. A terület sűrű beépítettsége miatt a temető teljes kiterjedését a mai napig nem lehet megállapítani, viszont az aktuális beruházásokhoz kötődő megelőző feltárások révén egyre nagyobb részleteit sikerül megismerni.

Frissítés:

Szeneczey Balázs korábbi főpolgármester-helyettes elmondta: az aranyhegyi beruházást kétféle tervezés előzte meg. Az előzetes, úgynevezett engedélyes tervezés, amit a Csatornázási Művek készíttetett el, és ezt követően a kiviteli tervezés, amit a kiviteli pályázaton nyertes kivitelező, a Swietelsky Kft. készített el. Az engedélyes tervek alapján kiadott vízjogi létesítési engedély tartalmazta, hogy a beruházással érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatóak. A kiviteli tervekre viszont a régészeti szakfelügyelet már nem adott örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást.  Szeneczey úgy tájékoztatott, hogy a kivitelező egy olyan műszaki megoldást javasolt a folytatásra, ami alapján folytatható a munka, másrészt a technológia olcsóbb, tehát nem okoz költségnövekedést. Ha a városvezetés gyorsan jár el, akkor 1- 1,5 év alatt befejezhető a hiányzó rész.

Lapunk megkereste a tervező TÉR-TEAM Kft.-t, ahol elmondták, hogy a cég az (előzetes) engedélyes terveket készítette. Ezalatt elkészült a jogszabályban előírt előzetes régészeti dokumentáció, ismertté vált a régészeti érdekeltségű terület kiterjedése, valamint az örökségvédelmi hatóságtól kapott előírások és a kivitelezés előtt elvégzendő feladatok köre, amik a kivitelező számára előírt követelményként beépültek a tender dokumentációba. A kivitelező más tervezőt bízott meg a kiviteli tervek készítésével. 

Keressük a kivitelező Swietelsky Kft.-t is az ügyben.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index