Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Megyer-hegyi via ferrata: gúzsba kötötték vagy fejlesztették a híres tengerszemet?

4
2020.02.05. 11:11
A Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem kiemelt látogatottságú kirándulóhely, Magyarország egyik legszebb természeti csodájának számít. Ezt a vonzerőt akarta fokozni a város azzal, hogy manapság növekvő népszerűségű via ferrata pályát épít a helyszínre. A pálya látványa sokkolt több kirándulót, a nemzeti park is kifogást emelt. Végül kompromisszum született.

A Megyer-hegyi tengerszem Sárospatakról közelíthető meg egy 7 kilométeres sétával, kijelölt turistaúton, de sokan felautóznak egészen a közelébe a 37-es útról a Kisgát-dűlőn. A helyszínt 2011-ben egy internetes szavazáson megválasztották Magyarország legszebb természeti helyszínének, azóta népszerűsége egyre növekszik, mint azt számtalan túrablog-bejegyzés tanúsítja

Már a 15. században felfedezték, hogy a Megyer-hegy kemény kovasavas kőzete kiválóan alkalmas malomkőnek, ezért egészen 1907-ig bányászták, főleg kézi munkával. A bányaudvar magas, meredek, sima falai között ezután a csapadékvízből egy tengerszemszerű, sokszor fekete vizűnek látszó tó alakult ki. A tó és környéke 1997-ben természetvédelmi terület lett.

Az egyre több látogató arra sarkallta a sárospataki önkormányzatot, hogy fejlessze az egyre nagyobb hírnévre szert tevő kirándulóhelyet. A látogatók ebből először a bányaudvar falán tekergő két via ferrata úttal és a hozzá tartozó kötélhíddal találkoztak tavaly augusztusban. Az egyik helyi közösségi oldalon például ilyen reakció született:

Mai bringázásom a Tengerszemre úgy indult, mint mindig... már vagy 30 éve. Aztán amikor felértem... megláttam, amit korábban elképzelhetetlennek tartottam! A Tengerszem falai összefúrva, acélsodronyokkal megfojtva a természetet!

Többen tiltakoztak, és nem sokkal később az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak (ANPI) is gondja támadt a via ferratával: az elmaradt kivitelezési egyeztetésre hivatkozva a megyei kormányhivatal hatósági osztályával leállíttatta a majdnem kész kivitelezést, és elrendelte a pálya érintett részének lebontását, ezen a területen az eredeti állapot visszaállítását. Mint a tavaly október 30-i határozatban írták, azért, mert az építtető „eltért a természetvédelmi engedélyben foglalt előírástól, így a kivitelezés megkezdésekor és alatt nem volt biztosított a terület tájképi értékeinek védelme, a megvalósult állapot pedig a védett természeti terület tájképében kedvezőtlen állapotot idézett elő”.

A beruházó sárospataki önkormányzat fellebbezett a hatósági határozat ellen, azt állítva, hogy ők jelezték a nemzeti parknak a munkák megkezdését, de a nemzeti park nem reagált, „hallgatott”, amit ők „a jelenlegi joggyakorlatnak megfelelően értelmezhető beleegyezésként” fogtak fel. A fellebbezés szerint a kivitelező nem tért el az engedélyes tervektől, és ha a pályát az ANPI által előírt módon bontják vissza, akkor a fennmaradó rész használhatatlanná válik, a pálya ellehetetlenül, ráadásul az elnyert pályázati támogatás egy részének elszámolása is nehézségekbe ütközhet.

Ezért a város a fellebbezés benyújtásával párhuzamosan egyeztetést, helyszíni bejárásokat kezdeményezett az ANPI-val, amiken tisztázták a kifogásokat, összevetették a célokat, majd megállapodást kötöttek.

Erdős Tamás, az Innovo-Patak Sárospataki Városfejlesztő Nonprofit Kft. projektvezetője elmondta: a megállapodás lényege, hogy a város az esztétikai kifogások miatt a vitatott pályaszakaszt mintegy 100 méterrel lerövidíti, az ANPI pedig elfogadja, hogy másik, kevésbé látható nyomvonalon a kisebb nehézségi fokú, jobb oldali pályaszakasz is megépüljön. Ez az egyetlen megoldás ahhoz, hogy a pálya élvezeti, használati értéke is megmaradjon, a vállalt pályázati kötelezettség is teljesíthető legyen, és a felmerült esztétikai kifogásokat is megnyugtatóan kezeljék, tette hozzá.

A projektvezető reményei szerint a folyamatban lévő közigazgatási eljárás mielőbb lezárul, a módosított, kompromisszumos nyomvonalat pedig a hatóság elfogadja. Így a teljes kivitelezés május 15-ig befejeződhet, és ha minden jól halad, már ugyanabban a hónapban használni lehet az ország leghosszabb és legizgalmasabb via ferrata pályáját és a körülöttük kialakított hagyományos mászófalakat. (Akit a Megyer-hegyi fejlesztés részletesebben érdekel, a hivatalos honlapon itt megnézheti.)

A via ferrata Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában rendkívül népszerű hobbi. A hegymászásnak egy könnyített formája, amikor kötél helyett a sziklafalba beépített drótkötelek, létrák segítik a mászást. Magyarországon 2013-ban, a cseszneki Kőmosó-szurdokban építették meg az első pályát, ami hamar nagyon népszerű lett, ezt követte a tatabányai Turul-szobor alatti pályarendszer, majd a Cuha-szurdok. A leghosszabb magyarországi via ferrata a Bucsek Henrik út a Cuha-szurdokban, amit ismeretlenek a múlt héten megrongáltak.

Az első via ferrata pályát mi is kipróbáltuk az átadás után:

Elvesztett ferrataszüzesség Csesznek alatt

 (Borítókép: VASALTUTAK)