Kertész Imre benne lesz a kerettantervben, ígéri a miniszteri biztos

Kertész Imrét valóban nem említi név szerint a Nemzeti alaptanterv, de az egyetlen magyar Nobel-díjas író a hamarosan megjelenő kerettantervekben szerepelni fog, mondta Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a Hír Tv-nek. Hajnal szerint nagy baj, hogy a nemzeti alaptanterv politikai viták kereszttüzébe került, kivált a magyar és történelem tantárgyra vonatkozó része.

A kritikákra reagálva a miniszteri biztos azt mondta: Wass Albert is helyet kapott benne, de nem igaz, hogy Örkény István vagy Móricz Zsigmond háttérbe szorulna. Nem igazak azok az állítások sem, hogy a diákoknak teljesíthetetlenül sok kötelező olvasmánya lesz. A gimnáziumban a megjelent állításokkal ellentétben nem 59, csak 20 kötelező szöveget kell olvasniuk a diákoknak, míg az általános iskolában csak 9-et és nem 30-at, ahogy az egyes helyeken megjelent.

Bírálatot kapott a Történelemtanárok Egylete részéről, hogy az új tantárgyként megjelenő állampolgári ismeretekben túl dominánsan lesznek jelen a honvédelmi ismeretek. Hajnal Gabriella erre azt mondta: ez a tantárgy a pénzügyi, vállalkozási ismeretekről, önkormányzatiságról, fogyasztóvédelemről szól. A tantárgynál a NAT 60-80 tanulási eredményt határoz meg, amelyek közül mindössze 3-at tesznek ki a honvédelmi ismeretek és a nemzeti identitásra vonatkozó részek.

A tévé február 3-i adásában a miniszteri biztos azt mondta: számítottak a támadásokra, tudták, hogy nem lehet mindenkinek jót tenni az alaptanterv átalakításával. Az egyik legfontosabb szempont az volt a Nemzeti alaptanterv módosításakor, hogy mérsékeljék a diákok terhelését, de az órák számát radikálisan nem lehetett csökkenteni. Amikor tavaly őszre elkészült a NAT első, Csépe Valéria vezetésével készült változata és nyilvános társadalmi vitára bocsátották, akkor 800-1000 hozzászólás érkezett hozzá. Mindenki azt szerette volna, hogy a saját tantárgyából ne hagyjanak ki dolgokat vagy újabb elemek is kerüljenek bele a tantervbe. Ha minden javaslatot megfogadtak volna, újabb tantárgyakat alkottak volna, akkor a gyerekeknek egy héten 60-65 órája lett volna, mondta a miniszteri biztos. Egy elsősnek most 26-27 órája van egy héten, szeptembertől azonban már csak 22, maximum 24 órája lehet majd (a 11-12. évfolyamon a maximum óraszáma 34 lehet).

A NAT szerint - elvileg - az óraszám 20 százalékát a tanárok szabadon fordíthatják felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Hajnal Gabriella azt mondta: a NAT-ban előírt tananyagnál figyelembe vették az eltérő összetételű iskolák eltérő tanulási sebességét is. Lesznek olyan iskolák, mondta, ahol az óraszám 100 százalékában lesz megtanulható az anyag a felzárkóztatások miatt, egy gyorsabban haladó elit gimnáziumban viszont már akár az órakeret 50 százalékában is, így a fennmaradó időben a tanár határozhatja meg a tehetséggondozási irányokat, és azt, hogy milyen tananyagokat emel be pluszban.

A NAT-ban Hajnal állítása szerint a hamarosan megjelenő kerettantervekben minden tantárgynál kimondottan nagyon nagy szerepet fognak kapni az olyan új pedagógiai módszerek, mint a projekthét, a témahetek, a páros órai munka, vagy az egyéni tanulási utak. A digitális ismeretek oktatása is rendkívül fontos, mert azt látják, hogy a Lego-robotok, drónok, számítógépek a hátrányos helyzetű térségekben élő diákok számára is vonzóvá teszik az iskolát és a tanulást.

A miniszteri biztos azt mondta: a NAT 2018 őszén megjelent, Csépe Valéria-féle első változatától néhány pontban tér el a végleges verzió. "Sokan próbáltak meg minket összeveszíteni", mondta Hajnal Gabriella, de az Emmi szakértői és a Csépe Valéria által létrehozott Oktatás 2030 Kutatócsoport tagjai között tavaly egész évben végig közös munka folyt. Az eredményről Hajnal Gabriella azt mondta: "Tökéleteset nem lehet létrehozni. Nem is mondjuk azt, hogy tökéletes, csak azt, hogy elég jó."