Zalán
2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

András kénytelen végignézni, hogy a szomszédja illegálisan építkezik a közös telkükre

DSC 7997
2020.02.11. 17:16

Beleröhög az építtető az arcomba, hogy legfeljebb megbírságolják, de úgyse bontatnak le sehol semmit

- mondta az Indexnek András, aki egyike egy harmadik kerületi telek öt tulajdonosának. A közös tulajdonú telken összesen két épület található, az egyikben élnek Andrásék, a másik egy ikerház. Az ikerház egyik fele tulajdonost cserélt, és az új tulaj 2018 nyarán elkezdte kibővíteni a saját ingatlanját a többi tulajdonos hozzájárulása (hivatalos terminológia szerint tudomásulvétele) nélkül. 2020 januárjában kívülről úgy tűnik, lassan már be is fejezik a munkálatokat,

annak ellenére, hogy az építésfelügyelet az építkezést papíron már egy éve leállíttatta.

Már azt sem volt egyszerű elérnie Andrásnak, hogy az építéshatóság leállíttassa a szabálytalanul megkezdett építkezést. Amikor először a hatósághoz fordult, az első fokon eljáró hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatalának I. kerületi Építésfelügyeleti Osztálya) azt állította: ha egy épület építtetője résztulajdonos, nincs szüksége a többi tulajdonos hozzájárulására. Ekkor azt javasolták Andrásnak, hogy forduljon a bírósághoz és polgári peres eljárásban intézze az ügyét, amelyben az elsőfok álláspontja szerint  "közigazgatási döntéshozatalnak nincs helye".

András ugyanakkor nem értett egyet az I. kerületi építésfelügyelet jogértelmezésével. Mint mondja, egyszerűen nem tartotta életszerűnek azt, hogy ha valaki egy építési telek 20 százalékának tulajdonosa egy olyan helyen, ahol a beépíthetőség is épp 20 százalék, akkor ha elég gyorsan kezd építkezni, akkor akár "tele" is építheti a telket.

Ezután a másik tulajdonos ugyanis már csak krumplit termeszthetne a telek beépítetlen maradékán

- magyarázta az érthetőség kedvvért. Aztán ezzel az indoklással - pontosabban ennek az indoklásnak a jogi megfelelőjével - másodfokon a Főváros Kormányhivatalánál sikeresen meg is támadta az eredeti határozatot. A fővárosi kormányhivatal építésügyi osztálya tavaly januárban kötelezte az I. kerületi építésfelügyeletet az építkezés felfüggesztetésére, ennek eredményeképpen tavaly január végén az építésfelügyelet határozata szerint azonnal le kellett volna állnia az építkezésnek.

Az építéshatóság akkor azt is kimondta, hogy addig nem folytatható az építkezés, amíg az építkező tulajdonos mellett a többi tulajdonos nem nyilatkozik arról, hogy az építkezés megkezdését tudomásul veszi.

Az építkezés András elmondása szerint azonban ettől egyáltalán nem állt le.

Sőt, lassan inkább elkészülni látszik az a bővítés, aminek a jogszabályok szerint neki sem lehetett volna kezdeni. András megmutatta nekünk azokat a képeket, amiket még tavaly januárban, az építkezést felfüggesztő határozat megszületése után készített. Azokon úgy látszik, egy éve még csak téglafalak álltak ott, ahol ma már vakolt falak vannak, a ma látható tetőráépítésnek pedig még nyoma sem volt.

András most attól tart, igaza lesz a telektulajdonos társának, aki szerinte arra bazírozik, hogy ha már kész lesz az építkezés, úgysem bontatják el az engedély nélkül épült részeket, legfeljebb fizet majd némi büntetést.

Hiába van határozat, ha nincs, aki végrehajtsa

Mivel az I. kerületi építésfelügyelet eleve csak a másodfok határozata miatt függesztette fel András szomszédjának és tulajdonostársának az építkezését, András úgy érzi ez a hivatal neheztel rá. 

Szerintem úgy vannak vele, hogy már csak azért se jönnek ki ezt most ellenőrizni.

Ennek ellenére András kitartó, másfél éve telefonál, levelezik, beadványokat ír és hivatalról hivatalra jár, mert nem érti: hogyan folytathatódat az az építkezés, amit egyszer már hivatalosan felfüggesztettek, és nem érti azt sem, hogy ez ellen miért nem intézkedik senki. Amióta tavaly januárban megszületett az építkezés felfüggesztéséről a határozat András:

  • jelezte az I. kerületi építésfelügyeletnek, hogy nem állt le az építkezés, és igyekezett folyamatosan dokumentálni, hogy épp hogy néz ki a szomszéd épület,
  • írásban és személyesen is megkereste az I. kerületi építésfelügyelet osztályvezetőjét,
  • az osztályvezető felettesét, a hivatalvezetőt is kereste levélben és telefonon is,
  • levelet írt a hivatalvezető feletteseként megjelölt kormánybiztosnak,
  • birtokvédelmi kérelmet adott be a jegyzőhöz,
  • és kérte az akkor még félkész épületrész bontását is.

Ennek ellenére az építkezés jelenleg is zajlik - állítja András, aki értetlenül áll azelőtt, hogy miért neki kell "építésjogi szakértővé" avanzsálnia. Azt is elgondolkoztatónak tartja, hogy mennyi lehet a szabálytalan építkezés, ha akkor sem ellenőriz a hatóság és akkor sem bontat, ha valaki rengeteg energiát fordít arra, hogy felhívja egy szabálytalanságra a hatóságok figyelmét.

A budai telek társtulajdonosa 2020 januárjában, másfél éves sikertelen ügyintézési kísérletei után már nem hisz abban, hogy az építésfelügyelet vagy a jegyző meg fogja oldani ezt a problémát. Ezért most már bírósághoz fordul segítségért a szomszéddal és a hivatallal szemben is.

Ami szabálytalan, az nem úszhatja meg bírsággal

András esetével kapcsolatban megkerestük Jámbor Attila ügyvédet, az Építésijog.hu szakportál szerkesztőjét, aki azt mondta, a több tulajdonosú telkek esetében sajnos nem elég egyértelmű a jogi szabályozás. 2013 óta ugyanis az építéshatóság teljesen kivonult a polgári jogi feltételek tisztázásából. Ez azt jelenti, hogy 

2013 ÓTA AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKNAK NEM FELTÉTELE AZ INGATLAN TULAJDONOStársaiNAK NYILATKOZATA,

azt viszont nem jelenti, hogy a tulajdonostársak beleegyezése nélkül is lehet építeni, mert az építkezés megkezdéséhez már szükség van a tulajdonosok tudomásulvételi nyilatkozataira.

Bár az elmúlt hat évben többször módosították a tulajdonosi nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseket, Jámbor szerint mégsem elég egyértelműen fogalmaz a jogszabály azzal kapcsolatban, hogy több tulajdonos esetén minden társtulajdonostól szükséges-e a nyilatkozat beszerzése. A hatóságok többsége ennek ellenére – főként a legutóbbi, októberi jogszabályváltozást követően – már az összes tulajdonos nyilatkozatát megköveteli.

Az ügyvéd ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha határozat született az építkezés felfüggesztéséről, akkor az építésfelügyelet köteles lenne ellenőrizni, hogy valóban leállt-e az építkezés. Ha pedig az ellenőrzés kideríti, hogy ez nem történt meg, akkor bírságot kellene kiszabni, egészen addig, ameddig az építkezés folyik. Itt belép az ügybe egy újabb hatóság, mivel a végrehajtás - és így a bírságolás - jelenleg az adóhatóság feladata.

AZT, HOGY AZ ÉPÍTKEZÉS LEÁLlT-E, AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁG (AZAZ A JÁRÁSI HIVATAL) ÉS AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG (AZAZ A KERÜLETI JEGYZŐ) IS ÉSZLELHETI.

Mit lehet akkor tenni, ha az építkezés folytatását egyik hatóság sem észleli? 

  1. A szakértő ilyen esetben azt tanácsolja, hogy először keresse meg mindkét érintett hatóságot a társtulajdonos (esetünkben András).
  2. Ha pedig ezek után sem történik rövid időn belül semmi, akkor érdemes Jámbor szerint a Kormányhivatalhoz és a Miniszterelnökséghez mint felügyeleti szervekhez fordulni. (Ahogy az cikkből korábban már kiderült:  András ezeket a lehetőségeket javarészt sikertelenül járta végig.)
  3. Ha a fentiek ellenére sem történik változás az ügyben, akkor közigazgatási peres eljárás is kezdeményezhető az építésfelügyelettel szemben a mulasztása miatt.

Nem teljesen alaptalan András félelme, amikor attól tart, hiába szabálytalan az építkezés, ha egyszer befejezik, akkor a hatóság már nem fogja elbontatni a kész bővítést. Jámbor ugyanis elmondta:

Ha az épület az építésügyi-műszaki követelményeknek megfelel, akkor az építésügyi hatóság nem bontatja el. Ha szabályos az épület, akkor csak polgári peres eljárásban lehet azt bizonyítani, hogy rosszhiszemű volt az építtető, és a tulajdonostársnak jelentős érdeksérelme keletkezett az építkezésből.

A polgári peres eljárás kimenetele kétséges, hiszen szubjektív szempontok alapján dönt majd a bíróság - magyarázta Jámbor. Szerinte az építtető egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a gyors felépítés előnyös a számára, hiszen miután a hatóság már leállíttatta az építkezést, nehéz azt bizonyítani, hogy a munkálatok jóhiszeműen folytak.

Az Építésijog.hu szakértője arról is beszélt, hogy 2016. május óta kizárólag a szabályos épületek kaphatnak fennmaradási engedélyt. Ha egy már megépült épület szabálytalan és nem is lehet szabályossá tenni, akkor csak a bontás lehetséges. 

András esetében ezt úgy kell érteni, hogy ha az épület sérti az országos vagy helyi építésügyi jogszabályokat és nem is tehető szabályossá, akkor András tulajdonostársa hiába építkezik most, előbb-utóbb bontania kell majd.

Mivel az ilyen eljárások kifutása több év, ezért tévesen még mindig az a kép él az építtetők, kivitelezők fejében, hogy nincs nagy gond, ha nem szabályos az épület, legfeljebb kifizetik az építésügyi bírságot

- magyarázta Jámbor, pedig a bírság lehetőségével valójában már nem lehet kalkulálni szabálytalan épületeknél.

András esetével kapcsolatban szerettük volna megtudni az ügyben eljáró hatóság álláspontját is, azonban az I. Kerületi Hivatal Építésfelügyeleti Osztálya a kérdéseinkre egyelőre nem reagált.

(Borítókép: A hatóság által leállított, mégis folyamatban lévő építkezés. Fotó: Bődey János / Index)