Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Miért nincs még kukában az a szó, hogy szuverenitás?

DSC 4339
2020.02.12. 20:58
Nemzeti szuverenitás és Európa címmel folytatódott idén az Eötvös Csoport üléssorozata. A kettő kapcsolatáról kevés szó esett, arról viszont annál több, mint jelent egyáltalán a szuverenitás? Ki vagy mi lehet szuverén? És még a brexit is szóba került.

Az Eötvös Csoport idei második estjét az egyik tag, Király Miklós nyitotta meg azzal, hogy szuverenitásnak a határellenőrzés felszámolása vagy az euró bevezetése is tekintető - utóbbival a legutóbbi ülésükre is visszautalt, ahol arról volt szó, kell-e Magyarországnak az euró.

Az ezután következő kérdések közel kilencven százalékban meghatározta az egész estét:

egyáltalán mit jelent az, hogy szuverén, és lehet-e valami vagy valaki ténylegesen az?

Mi a szuverenitás tartalma? Ki a szuverenitás alanya? Van-e korlátja? Jogi vagy politikai fogalom? Ki definiálja?

Ezeket próbálta megválaszolni Jakab András jogász és Gyurgyák János történész.

 

Jakab András (1978) alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora. Korábban Heidelbergben, Nottinghamban, Liverpoolban, Madridban és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dolgozott egyetemi oktatóként és kutatóként, 2013 és 2017 között az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója. Kilenc nyelven mintegy kétszáz tudományos publikációt jegyez. Jelenleg a Salzburgi Egyetemen az osztrák alkotmányjog professzora.

Gyurgyák János (1956) történész. Az Osiris Kiadó igazgatója és főszerkesztője. Az angol terminológia szerint "private scholar", vagyis nincsenek tudományos funkciói és nem is voltak (könyveket és tanulmányokat viszont írt).

Jakab a fogalom eredetével kezdte: a tizenhatodik századból ered, Jean Bodintól. Ez volt a vallásháborúk időszaka, amikor az isteni legitimáció megkérdőjeleződött, a szekularizáció folyamata, ami Isten helyett egy másik választ adott a káosz idején:

azért kell engedelmeskedni az uralkodónak, mert ő szuverén.

Erre Jakab egy mindennapi példát is hozott: amikor a szülő elküldi aludni a gyerekét, az pedig visszakérdez, hogy miért kell máris lefeküdni, mire a szülő azt feleli:

Csak. Mert azt mondtam. 

Aki ugyanis szuverénnek érzi magát, az a teljes, korlátlan hatalmat igényli. Ez viszont erkölcsileg veszélyes lehet, mert visszaélhetnek vele.

A fogalom legfontosabb funkciója egyszerűen az, hogy rövidre zárja a vitát, érdemi érvelés nélkül.

Az nincs meghatározva, hogy pontosan milyen hatáskörök tartoznak bele, és sokféleképpen lehet érteni. Az este folyamán a két előadó pontosan érzékeltette a fogalom legjobban megfogalmazott definícióját:

absztrakt. 

Mindenki pont úgy definiálja, hogy az megfeleljen a saját politikai víziójának.

"Bodin megoldása túl jól sikerült. Alkotmányjogászok hada ennek a fogalomnak a semlegesítésén dolgozik különféle fogalmi trükkökkel" - fogalmazott Jakab.

De mik ezek a fogalmi trükkök? Jakab erre több példát hoz az európai alkotmányjogokból, például az Egyesült Királyságban nem a parlament szuverén, nem az uralkodó szuverén, hanem együtt azok. Franciaországban a nemzet szuverén, de ez egy elvont entitás Jakab szerint. Ausztria pedig nem használja a fogalmat, "talán ez a legjobb megoldás" - teszi hozzá Jakab.

A magyar alkotmánytörténet néhol nemzeti, néhol állami szuverenitásként beszél róla, "láthatólag szinonimaként kezeli", 1945-től államiként, 1949-től már népszuverenetásként emlegeti. 

De mennyire szuverének a tagállamok az Európai Unióban? Ki a szuverén: Brüsszel vagy az egyes tagállamok?

Az Európai Unió az uniós jogrend autonómiájában hisz, a tagállamok az alkotmányos identitásban. Ezt tartalmazza a magyar alaptörvény is, amikor ezt írják: "Magyarország alkotmányos önazonossága", mondja Jakab. Hozzátette, hogy bár az Unió tagjaként a jogi játéktér csökkenhet, valójában a politikai játéktér növekszik: már nem csak egy kis arénában kell képviselni az álláspontunkat, az Unió az egész világ felé képviselheti.

Ugyanakkor szerinte az is rossz kérdés, hogy Ki legyen szuverén?, mert ez így túl általános, inkább konkrétumokról kell beszélni: kinek van hatásköre az adott kérdésben?

Példaként hozta fel Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnökének szavait a brexit napjáról, ami szerinte pontosan illusztrálja a szuverenitás fogalmának problémáit:

Ma éjszaka elhagyjuk az Európai Uniót. (...) Ez az a pillanat, amikor a hajnal beköszönt, és a függöny felmegy a mi nagyszerű nemzeti drámánk egy új felvonásának kezdetén. És igen, ez részben ezeknek az új hatásköröknek – ennek a visszaszerzett szuverenitásnak – a használatáról szól, hogy megtegyük azt, amire az emberek szavaztak.

A brexittel ugyanis csak néhány nemzetközi szerződést bontottak fel, de több ezer köti továbbra is. Ráadásul az év végéig még csak a tárgyalások zajlanak, így nem teljesen világos, mekkora jogi játéktér van. "Kicsit szuverénebbek leszünk. Ez lenne a jó megfogalmazás, még ha kicsit suta is" - mondta Jakab.

Az est másik felszólalója Gyurgyák János történész a brexit témához hozzátette: "A német túlsúly miatt alapvetőnek gondolom a brexitet, de ugyanott vagyunk: a megoldatlan problémák között, csak bonyolultabb viszonyokkal.

Gyurgyák már az elején kijelentette, az ő érvelése szétfolyó lesz. És ennek megfelelően az is volt.

Ezután rögtön alátámasztotta Jakab érveléseit a szuverenitás fogalmáról, miszerint ő fellapozott angolszász politikai lexikonokat, amikben olyan definíció volt: a szuverén az a személy vagy személyek csoportja, akik vagy amelyek a szuverenitás birtokában vannak. "Zseniális, ennél jobban én sem tudnám megfogalmazni" - nyugtázta. Ha valami politikailag szuverén, akkor "az egy mástól független döntések szintje, ami fölött nincs magasabb fórum" - mondta, majd feltette a kérdést:

miért nem halt még ki ez a fogalom?

Gyurgyák szerint kell lennie valaminek, ami miatt ez még nem került a kukába. "Nem helyettesíthetjük mással, de ha mégis, az sem elégítene ki bennünket" - magyarázta, majd hozzátette: már XIV. Lajos, tehát a Napkirály idejében is túlzás volt az állítás, miszerint "az állam én vagyok", mert akkor is vonatkoztak rá is bizonyos korlátok.

Ezután több kérdést is feltett, amiket végül az este folyamán nem válaszoltak meg: "Mi Európa, megfogalmazható-e? Van-e európai nép? Van-e európai nemzet? Vannak-e európai polgárok? Van-e európai közösség? Az európai entitásnak mi a közös alapja?"

Hozzátette viszont, hogy ő az "európai projektet" kifejezetten sikeresnek gondolja, mert az alapvető cél az volt, hogy ne legyen háború (itt eltekint Jugoszláviától), másrészt egy hatékony gazdaság felépítése is cél volt.

Ez a világtörténelemben olyan hihetetlen teljesítmény, amit akkor fogunk látni, amikor ez már elveszett

- fogalmazott a történész.

A moderátor végül feltette a kérdést: Lehet-e értelmesen érvelni a szuverenitásról? "Arra találták ki, hogy ne lehessen" - válaszolta Jakab.

Az Eötvös Csoport

Az Eötvös József Csoportot 2015 márciusában alapították azzal a céllal, hogy a közbeszéd színvonalának romlását a közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására alkalmas nyilvános események, vitaestek szervezésével ellensúlyozza. A Csoport tagjai Balázs Zoltán, Botos Máté, Chikán Attila, Csaba László, Fiala-Butora János, Győrffy Dóra, Feledy Botond, Hamecz István, Jakab András, Jóri András, Király Miklós, Sólyom László, Tóth István György, Tölgyessy Péter és Urbán László.

(Borítókép: Bődey János / Index)