Győri püspök: Az Istentől való elfordulás következménye a klímaváltozás

2020.02.12. 19:40

A kilencvenes évek előttről örökölt téves állítás az, hogy minden szociális problémáért az állam vonható felelősségre, és az állam tud a legtöbbet tenni az enyhítésükért - mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) konferenciáján az MTI szerint.

Szerinte a szociális szféra nagy kérdése, hogy kivel szemben várható el és meddig terjed az állam felelőssége. Az a cél, hogy az egyént képessé tegyék saját helyzete megváltoztatására. Elsőként mindig a kisebb közösségnek kell segítenie képességéhez és lehetőségéhez mérten.

Magyarországon a szociális ellátóintézményeknek csak a harmadát tartja fenn az állam, kétharmadát önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek működtetik, természetesen úgy, hogy az állam garantálja a működésükhöz szükséges anyagi forrást. Az államtitkár szerint a helyi közösséget ismerő, körükben tevékenykedő egyházak, civil szervezetek ugyanis sokkal jobban ismerik egy adott közösség problémáit.

Fülöp Attila szerint tévút az a felfogás, amely a szociális biztonságot az anyagi biztonsággal teszi egyenlővé.

Ez nyilvánvalóan téves például a hajléktalanok esetében, akik hiába kapnák meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt, emberi kapcsolatok híján nem lennének képesek boldogulni. Ugyancsak nem megoldás szerinte a gyermekvédelemben felnőtt fiataloknak pénzt adni, ha korábban nem sajátíthatták el azt a mintát, amely segítené őket önálló életet élni. Ezért igyekezett a kormány erősíteni a nevelőszülői hálózatot.

Veres András győri megyés püspök szerint

szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás.

Veres András szerint ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek. Ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.

Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben.

De szerinte az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.

Orosz Atanáz miskolci megyés püspök, görögkatolikus szerzetes a katolikus egyház cigánypasztorációjáról tartott előadásában azt mondta, a cigányok felzárkóztatását nehezíti, hogy számos problémáról nem lehet nyíltan beszélni, mert az kínos "vagy cigány testvéreinknek, vagy a politikusoknak". Ő például évek óta minden fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az uzsorával szemben minden eszközzel fel kell venni a harcot, de sehol nem talál meghallgatásra.

Elmondta, a romák körében nőtt ugyan az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság, de képzetlenségük miatt rosszabbul teljesítenek, mint nem roma társaik, és emiatt "szükségszerűen frusztrálódnak". A rossz közérzet, az alulértékeltség bizalmatlanságot szül, emiatt nem fogadják el a közöttük dolgozókat, elutasítják tanáraikat, szociális segítőiket, lelkipásztoraikat - mondta.

Michael August Blume érsek, apostoli nuncius köszöntőjében közölte: az MKPK tavaly novemberben megjelent körlevelében a demográfiai krízis megoldásául a keresztény családot jelölte meg. Sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, amelyben lehetőség van elsajátítani a másik ember és a közösség tiszteletét és a legalapvetőbb emberi értékeket. Szerinte az egyházi oktatási intézmények képesek mindenféle családi háttérrel rendelkező gyermeket elkísérni a felnőtté válás útján.