Elemér
-4 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Mit ér a törvény, ha sokadszorra ver meg a párod?

csaladon beluli eroszak 2
2020.02.13. 08:40 Módosítva: 2020.02.17. 13:14
  • Habár 2013 óta külön tényállás a törvényekben a kapcsolati erőszak, a hatóságok alig ismerik fel ezt a bűncselekménytípust.
  • Hiába veri szét többedszerre a párját valaki, mégis gyakran kisebb büntetési tételű bűncselekményt állapítanak meg nála, jellemzően testi sértést. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a gyerekek éppúgy sértettjei lehetnek ennek a bűncselekménynek, mint a házastárs, az élettárs, vagy más hozzátartozók.
  • Megyénként erősen eltérő, hogy a hatóságok mennyire veszik komolyan a családon belüli erőszakot, Vas, Komárom-Esztergom, Heves és Fejér megyékben kifejezetten rossz az áldozatok helyzete.
  • Cikkünkben kriminológiai kutatások eredményei alapján tekintjük át a kapcsolati erőszak ügyek hatósági kezelését, a cikkben található keretes írásokban pedig egy-egy konkrét eset irataiból idézünk.
  • Az Index cikksorozatának 2. része. Az elsőt itt olvashatják.

Általánosságban elmondható, hogy a rendőrségek a kapcsolati erőszak bűncselekményét (...) kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem ismerik fel még akkor sem, ha annak tényállási elemeit maguk rögzítik a kezdő iratokon, összefoglaló jelentésekben, előterjesztésekben, egyéb iratokon”

- fogalmaz az Országos Kriminológiai Intézet kutatását összegző egyik tanulmány, amelyben a kapcsolati erőszak eseteket vizsgálták.

A kutatást végző dr. Garai Renáta büntetőjogász az Indexnek azt mondta, ő az egyetlen hazai kutató, aki a legtöbb olyan aktát ismeri, ami Magyarországon kapcsolati erőszak bűncselekmények esetén valaha elkészült.

2013 óta összesen 651 olyan aktát vizsgált meg amiben jogerős bírósági ítélet született kapcsolati erőszak és hozzátartozó sérelmére elkövetett súlyos testi sértés ügyekben, 2019-ben pedig további 172 aktát olyan kapcsolati erőszak ügyekben, ahol az elkövető felelősségre vonása nem történt meg, mert a nyomozást megszüntették, a feljelentést elutasították, vagy éppen az elterelés mellett döntöttek.

Évente pár száz esetről szereznek tudomást a hatóságok, de ennél jóval több történik, csak az érintettek nem akarnak vagy nem mernek a rendőrséghez fordulni.

Dr. Garai Renáta azért csak 2013 óta kíséri figyelemmel ezeket az eseteket, mert abban az évben lépett életbe az új Büntető törvénykönyv, és vele a kapcsolati erőszak tényállás. Azelőtt a magyar törvénykezésben egyáltalán nem létezett külön a családon belüli erőszakra vonatkozó önálló bűncselekmény. Volt emberölés persze, amikor meghalt a bántalmazott családtag (jellemzően nő), volt testi sértés, ha nem halt meg, de tulajdonképpen csak hat és fél éve ismeri el a magyar jog, hogy a családon belüli bántalmazás egy specifikus bűncselekményfajta.

Kivett egy 16.5 cm hosszú csavarhúzót

"A férfi és élettársa beültek beszélgetni a hálószobába az ágy szélére, a sértett a vádlott bal oldalán ült, a vádlott ismét felhozta, hogy a sértett megszégyenítette, megcsalta és elhagyta őt, ezután a vádlott hirtelen felállt, kiment a konyhába és magához vette a konyhaszekrényről a 13,5 cm pengehosszúságú, korábban hús szeletelésre használatos konyhai kést a gáztűzhely melletti asztalról. A kést a vádlott jobb kezében marokra fogva visszatért a szobába és a sértett jobb oldalán az ágyra ült, miközben a sértett jobb oldalához a hasához tette a kést és őt azzal egy ízben kis erővel megszúrta, melynek következtében a sértett hasa vérezni kezdett. A sértett ekkor felállt az ágyról és elindult a konyha irányába, mire a vádlott a késsel utána szúrt, mely szúrás hátulról a combját találta el.

A sértett ezután visszaült az ágyra, míg a vádlott a konyhába ment, a kést a konyhaszekrényre tette, majd a polcos szekrényről kivett egy 16,5 cm hosszúságú sárga-fekete nyelű csavarhúzót, majd azzal a kezében visszament a szobába és több ízben a sértett irányába szúrt, ezen szúrások a bal melle felett, a bal oldalán a hasa környékén és a combján érték, a szúrások erejét azonban a rajta lévő ruházat felfogta.

A sértett fájdalmában jajgatott, amit a velük egy szobában alvó gyermekük meghallott, felkelt az ágyból, felvette a fürdőköpenyét és azzal az ürüggyel, hogy WC-re kell mennie, átszaladt segítséget kérni a szomszédhoz.

A sárga-fekete nyelű csavarhúzó az ágyban a paplan alól, míg a kés a konyhaszekrényről került a nyomozó hatóság által feltalálásra. A vádlott megkérdezte a sértettől látva vérző sérüléseit, hogy hívjon-e mentőt, azonban ezen felajánlását a sértett visszautasította."

(Részlet a 19.B.55/2016/37. számú elsőfokú határozatból, ahol a vádlottat öt év próbaidőre bocsátották két rendbeli kapcsolati erőszak bűntettében és kiskorú veszélyeztetése bűntettében.)

 

Már a szóbeli bántalmazást is büntetik

Minden érintettnek fontos tudni, hogy a kapcsolati erőszak nevű bűncselekménynek két fő fajtája van: a jog szerint egyáltalán nem mindegy, hogy „csak” szóbeli bántalmazás, gazdasági ellehetetlenítés történik, vagy az elkövető fizikailag is bántalmazza családtagját.

  1. Vannak esetek, amikor a sértett eldöntheti, hogy szeretné-e az elkövető felelősségre vonását vagy sem. De ez kizárólag azokban az esetekben lehetséges, amikor nem történt fizikai bántalmazás. Ilyen lehet, hogy valaki az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy pénzügyileg hozza a sértettet nehéz helyzetbe. Ezek is nehéz, feszültséggel teli helyzetek, mert durva szóbeli bántások, megalázások, gyalázkodások folynak, az elkövető bútorzatokat rongál, székeket borogat, de fizikailag nem bánt senkit. A Btk. csak ezekben az esetekben bízza a sértettre annak átgondolását, hogy induljon-e büntetőeljárás a családtag ellen, vagy ad neki még egy esélyt.
  2. Amennyiben rendszeres fizikai bántalmazásról van szó, akkor a kapcsolati erőszak bűncselekménye hivatalból üldözendő, vagyis az áldozatnak nincs mérlegelési lehetősége: ha a hatóság tudomást szerez az ügyről, azonnal el kell indulnia az eljárásnak. A kapcsolati erőszak törvénybe iktatásának éppen az volt a lényege, ha valaki több alkalommal tettleg bántalmazza hozzátartozóját, és ez a hatóságok tudomására jut, nem kell hozzá súlyosabb bűncselekmény, nem szükséges a bántalmazottnak az elkövető felelősségre vonását kívánó nyilatkozata, az eljárás megindítása és lefolytatása a rendőrségnek hivatalból kötelező.

Ha legalább kétszer erőszakos

A hivatalból üldözendő, rendszeres fizikai bántással járó kapcsolati erőszak nevű bűncselekménytípust a Kúria állásfoglalása szerint az követi el, aki legalább két alkalommal megveri, valamilyen módon bántalmazza (könnyű vagy súlyos testi sértés, tettleges becsületsértés), személyi szabadságát megsértve bezárja, illetve valamire kényszeríti családtagját, aki vele közös háztartásban él vagy élt korábban.

A családon belüli erőszak sokakat érint, a brutalitások repertoárja végtelen: leköpés, pofon, haj kitépése, megrángatás, lökdösődés, leteperés, fojtogatás, ütések és rúgások, bezárás különböző helyiségekbe, magatartási szabályok előírása, ellenőrzés és kontroll alatt tartás, baráti és családi kapcsolattartások megtiltása és még sorolhatnánk.

Fontos tudni, hogy a rendszeres fizikai bántások esetében, 

ha kitudódik a bántalmazás, akkor már nem az áldozat dönt arról, hogy az eljárást lefolytassák-e a bántalmazója ellen, sőt, ha ő nem szeretné, akkor is megtörténik.

Mindez azért fontos - és az eljáró hatóságok is tudják - mert a családon belüli függő viszonyok, egy sokszorosan és súlyosan bántalmazó közegben gyakran az áldozat visszakozik a feljelentés után, mentegeti a bántalmazóját, és nem mellesleg egyszerűen retteg, hogy az eljárás miatt elveszíti gyerekeit, és nem akarja kitenni magát és környezetét az eljárással járó nehézségeknek. 

A törvényi segítség rendelkezésre áll, de azt fontos megérteni, hogy

segíteni csak annak tudnak, akinek az esete a hatóságok tudomására jut, vagy ő maga kér segítséget a hatóságoktól, majd el is fogadja.

A törvény igen szigorúan bünteti a családon belüli erőszakot, akár 5 éves szabadságvesztés is jár érte, szemben például a testi sértés bűncselekménnyel, amiért csak 3 évet adhatnak.

Az ágyban fekvő nőt ököllel az állán, majd a mellkasán is megütötte

"2019. május 23-án este a férfi ismét ittasan ment haza, és többször életveszélyesen megfenyegette a feleségét, valamint felszólította őt, és az ingatlanban életvitelszerűen lakó felnőttkorú nőt, hogy hagyják el a lakást. A nők látva a vádlott agresszív viselkedését, és az élet ellenes fenyegetőzéseit, tőle megijedtek és a házból kimenekültek. Őket a vádlott az ingatlanból kizárta, oda őket órákon keresztül nem engedte vissza. Mivel a vádlott a felesége gyógyszereit sem adta ki, kénytelenek voltak a rendőrséget értesíteni.

Ezen esetet követően a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Kemecse Rendőrőrse 2019. május 24. napján ideiglenes megelőző távoltartásról hozott határozatot a vádlottal szemben, majd a Nyíregyházi Járásbíróság 30 nap időtartamra, végzéssel megelőző távoltartást rendelt el, kötelezve a vádlottat arra, hogy tartsa távol magát a kótaji ingatlantól. Ezen végzésben foglaltakat a férfi megszegve, több alkalommal megjelent az ingatlanban, és a sértett felszólítására sem volt hajlandó azt elhagyni. Így történt ez 2019. június 03-án este is, amikor a vádlott bement a felesége szobájába, ahol az ágyban fekvő sértettet ököllel az álla környékén, majd a mellkasán is megütötte. Ezt követően őt az ágyból kiemelte és kilökte a nappaliba, ahol ököllel még többször fejtetőn ütötte közben azt kiabálta, hogy „most elveszem az életedet, mit képzelsz te, hogy én nem jöhetek haza”."

(Részlet a vádirati tényállásból, miután a férfit 2020 januárjában kapcsolati erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt nem jogerősen 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék.)

Azonban hiába az elméleti szigorúság, a kutatások szerint gyakran a bántalmazásnál eljáró hatósági személyek, és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai nem ismerik fel ezt a bűncselekménytípust, sőt, félretájékoztatják a sértetteket.

“Teljes mértékben félrevezető és törvénysértő tájékoztatások történnek, majd az eljárásokat megszüntetik azzal, hogy a magánindítvány hiányzik” - fogalmaz a kapcsolati erőszakos eseteket vizsgáló 2018-as kutatás alapján írt tanulmányban dr. Garai Renáta büntetőjogász és Béda Anikó ügyész.

Ráadásul a kutatók szerint nem csak azzal van a baj, hogy a sértetteket félretájékoztatják a járőrök és nyomozók, hanem hogy gyakran nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozást ilyen-olyan okból megszüntetik, vagy például átminősítik a kisebb büntetési tételű testi sértésre az egyértelmű kapcsolati erőszaknak számító cselekményt.

A gyerekek is elszenvedik

Szinte nincs olyan eset, vagy alig, ahol a gyerekek ne szenvednék el a családi erőszakot, éppen ezért a jogalkotók kifejezetten védeni kívánták a kiskorúakat, ezért ők éppúgy sértettjei lehetnek a kapcsolati erőszak bűncselekményének, mint bármely más családtag.

Mégis, a hatóságok nagyon gyakran a gyerekek bántalmazását nem ismerik fel. 

A kutatásban vizsgált összes ügynek mindössze két százalékában indult kiskorú veszélyeztetése mellett gyerek sérelmére elkövetett kapcsolati erőszak ügyében is eljárás.

Egy kiskorú szólt a gyámügynek, hogy verik, mégsem történt semmi

Egy OKRI-kutatás ír le egy esetet, amikor 2018-ban egy kiskorú gyerek saját maga ment be a gyámhivatalhoz, hogy jegyzőkönyvbe mondja az otthon történteket. A gyámhatósági határozatban ez olvasható: „Nem szeretnék a szüleimhez hazamenni, mert félek az édesapámtól és az édesanyámtól is. Ők több alkalommal bántottak engem, szóban és fizikálisan is. (…) Úgy érzem, hogy indok nélkül bántanak engem. Úgy érzem, hogy terrorban élek, az iskolán kívül nem mehetek sehova. A nagymamámék szeretnek engem, támogatnak mindenben, de aggódnak a biztonságomért. Volt már öngyilkossági kísérletem is, ha haza kell mennem, akkor öngyilkosságot fogok elkövetni, mert ezt nem bírom tovább. Apa több alkalommal bántalmazott engem, mióta az eszemet tudom ez a helyzet. Apa nem tudja az indulatait kezelni, rendszeresen bántja anyát. Anya nem akar feljelentést tenni a rendőrségen, de ezt én nem bírom tovább elviselni.” Ilyen tények és előzmények tudatában szüntette meg a rendőrség az eljárást, holott több, hivatalból üldözendő bűncselekmény is felmerült, nemcsak a kapcsolati erőszak minősítése volt hibás.

“Annak ellenére, hogy a kiskorúak tettleges bántalmazása országosan tényszerű, a vizsgált iratok között összesen 11 darab olyan ügy található, amiben a hozzátartozó mellett gyerek sérelmére is megállapították a kapcsolati erőszak bűncselekményét. Ez a vádlottak 2%-a” - fogalmaznak a kutatók, akik igen sarkosan fogalmazva írják le, hogy habár a kapcsolati erőszak éppen olyan bűncselekményi tényállás, mint bármelyik másik a Büntető törvénykönyvünkben, mégse alkalmazzák megfelelően a többitől eltérően a hatóságok.

Nagymértékű jogalkalmazói bizonytalanság uralkodik, ami hibás, rossz, téves, de leginkább “Btk.-ellenes” minősítésekhez vezetett és vezet jelenleg is, ezáltal a közös lakásban élő családtagok sem a büntetőjog hatékonyabb védelméből, sem pedig a gyermekbarát igazságszolgáltatásból nem éreznek sokat.”

Dr. Garai Renáta mindezek ellenére bizakodó, az Indexnek azt mondja, mivel a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő feladatokról egyértelmű utasítást kaptak a rendőrök az Országos Rendőr-főkapitányságtól, ami pontosan megjelöli mit kell tenni a felnőtt, illetve a gyermekek sérelmére elkövetett családon belüli erőszakos cselekmények helyszínein, kit és milyen védelemben kell részesíteni, vagy éppen milyen további intézkedésekre van szükség. Tehát a rendőrség kifejezett együttműködésével nagymértékű változásra számít Magyarországon.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)