Ákos, Bátor
1 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

WWF: Engedéllyel sem vághatták volna ki az őshonos fákat Tiszaugon

2020.02.14. 14:20 Módosítva: 2020.02.14. 14:24

Kedden számoltunk be a WWF Magyarország közlése alapján arról, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tarvágással irtott ki egy idős, ártéri ligeterdőt egy Tisza menti védett területen, Tiszaug határában 2020 januárjában, az erdőpusztításra pedig nem volt engedélyük.

Cikkünk megjelenése után a vízügy közleményt adott ki, mert szerintük a WWF alaptalanul állította, hogy a „vízügy kezelésében lévő, 90 év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott le és súlyosan természetkárosító hatással bírt”, mert szerintük a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kétéves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket. Eleget tettek az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, egyeztetésekkel gondoskodtak arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon - írták, ezzel a cikket ki is egészítettük. 

Tiszaug KajnerPe ter2
Fotó: WWF, Kajner Péter

A WWF Magyarország viszont azóta hivatalos dokumentumokkal alátámasztva cáfolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság válaszát a tiszai tarvágás kapcsán. Az illetékes kormányhivatal február 3.-i levele szerintük ugyanis másról tanúskodik. Illetve azt is visszautasították, hogy az OVF alaptalan vádaskodásként állította be az általuk közölteket, és fenntartották, hogy a tiszai hullámtér rendezésének nem elfogadható eszköze az értékes erdők tarvágása.

Volt engedély, de nem erre

A WWF szerint ugyanis nem a kiadott engedélynek megfelelően történt a védett természeti területen elvégzett favágás, ezt a Szolnok Megyei Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának tájékoztatására alapozzák. A nekik küldött hivatalos levél szerint a vízügy részére kiadott környezetvédelmi engedély rögzíti:

"A Tiszaug 1A és Tiszaug 1C erdőrészletek idős, őshonos faegyedeit kímélni kell, a szomszédos területrészek fakitermelési és tereprendezési munkái során a fák törzse, koronája és gyökérzete nem sérülhet." Az engedély szerint a jóváhagyott fakivágások is csak augusztus 1. és október 15. között történhettek volna meg, ezzel szemben a területen az idős fákat is érintő tarvágás történt januárban. Ezen a térképen látszanak a szóban forgó területek:

Ve dett erdo re szlet
Fotó: WWF

Vízügy: jogszabályban rögzített módon jártak el

A vízügy a WWF felvetésére azt reagálta, hogy "a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő erdőállományokra az ún. 10 évre szóló körzeti erdőtervek és a vidékfejlesztési minisztériumi rendeletek szabnak iránymutatást", a vízügyi igazgatóság pedig erdőgazdálkodóként Tiszaug és Lakitelek térségében a jogszabályban rögzített módon járt el a faállományok megújítása során. Az OVF szerint a januári fakivágásra az éves erdőgazdálkodási bejelentés adott lehetőséget.

Azt írták, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2009 óta végez hasonlótípusú fakitermelési tevékenységet, az idős faállományainak megfiatalítása és többkorúsítása miatt. 

WWF: tudatos félreértelmezés 

A WWF erre azt reagálta, hogy a Tiszaug és Lakitelek melletti, védett erdőrészletek tarvágása az OVF korábbi nyilatkozata alapján is A VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című, EU-s társfinanszírozású projekthez kötődően történt meg, a projekt környezetvédelmi engedélye pedig kifejezetten előírta az idős fák megőrzését és kíméletét védett és fokozottan védett állatfajok élőhelyeként.

Ha az OVF ennek ellenére a 10 évre szóló körzeti erdőtervekre hivatkozva fahasználati bejelentéssel élt, az a WWF szerint a szabályozás tudatos félreértelmezését jelenti. A körzeti erdőterv nem írhatja felül a természetvédelméről szóló törvény rendelkezéseit. A WWF szerint a védett természeti területekre és védett, valamint fokozottan védett fajok megóvására vonatkozó szabályokat a hatósági engedélyben foglalt előírások betartásával lehetett volna biztosítani.

Tiszaug Ga lhidyLa szlo 2
Fotó: WWF, Gálhidy László

A vízgazdálkodásnak szerintük csak egy eleme az árvízi védekezés, és nem lehet megfeledkezni a vízmegtartásról a hullámtéren kívüli, mély fekvésű területeken. A vízgazdálkodásban hangsúlyosan kell megjelennie a hullámtérbővítésnek és a vizes élőhelyek helyreállításának, amit a tájgazdálkodás is igényel.

A WWF szerint az lenne hatékony, ha nem vízlevezetésre, hanem vízmegtartásra törekednének.

Szerintük az a probléma, hogy a fák pusztításával is járó árvízi levezető sávok kialakítását megelőzően a nagyvízi mederkezelés szabályait meghatározó miniszteri rendeletet kellett volna alkotni, amit a mai napig nem fogadtak el. Az ilyen típusú beavatkozásokról esetleges módon döntenek a nagyprojektek kapcsán.

Kritikus mértékű szárazodás

A WWF szerint a vízlevezetésre berendezkedett vízgazdálkodás többé nem jelent megoldást, mert Magyarország, különösen az Alföld kritikus mértékben szárazodik. A Tisza és mellékfolyói mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan mélyártér található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizek víztöbbleteit. Ez a Balaton térfogatával megegyező mennyiségű víz visszatartását tenné lehetővé és a levonuló árvizek szintjét akár 1 méterrel is csökkenthetné. A WWF szerint nemcsak az árvízi kockázat lenne csökkenthető, de a hazánkat a klímaváltozás kapcsán fenyegető egyre gyakoribb aszályok és hőhullámok ellen is védekezhetnénk az árvízi víztöbbletek visszatartásával és hasznosításával.

Erről szemléletes infografikát is készítettek:

Kiszarado Magyarorszag infografi
Fotó: WWF

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.