Zsuzsanna
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Drogjelentés 2019: büntetni nagyon tud az állam, segíteni kevésbé

x8ker drog 358
2020.02.14. 12:55
Megjelent a legújabb drogfogyasztással kapcsolatos statisztikákat és tendenciákat bemutató éves minisztériumi jelentés. Egyre több embert kapcsol le a rendőrség kábítószer miatt, a kiszabott börtönbüntetések száma is folyamatosan növekszik. Viszont nincs javulás hepatitis C fertőzöttség terén, és a kezelésbe kerülők számának változása sem mutat jól. A jelentésből az is kiderül, hogy prevenciós programokra és kutatásokra sokkal kevesebb pénz jut, mint amennyire szükség lenne.

Megjelent a Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es jelentése, ami a magyarországi droghasználattal kapcsolatos legújabb, 2018-as évre vonatkozó statisztikákat, tendenciákat mutatja be. A 200 oldalas jelentést azért is érdemes átolvasni, mert az Emmi alá tartozó Nemzeti Drog Fókuszpont adja ki, mégis hiteles képet ad a hazai droghelyzetről. (Ez nem mindig volt így.) Talán ez az oka, hogy nem is reklámozták agyon a megjelenését. 

Alig jut pénz kutatásra

Rögtön a tartalomjegyzék után egy beszédes megállapítással indít az adatokban és statisztikákban bővelkedő jelentés:

A kábítószer-probléma kezelésére fordított közkiadásokról nem áll rendelkezésre részletes információ.

Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy 2008 óta nem készült átfogó felmérés arról, mennyit költ a magyar állam kezelésre, kutatásra, megelőzésre, ártalomcsökkentésre és egyéb szociális ellátásra. (2007-ben, az utolsó vizsgált évben 10,6 milliárd forintot, ennek 60-75 százalékát a büntető igazságszolgáltatásra.) Amit még lehet tudni, hogy 2016-ban 741 millió forintot költött a kormány megelőzésre, kezelésre és egyéb drogpolitikai célokra, ami ugyan duplája volt az azt megelőző évek ráfordításának, de még mindig messze elmaradt attól, amennyit első Orbán-kormány költött ilyen célra.

Az állami kábítószerügyi pályázatok adataiból ki lehet hámozni, hogy 2018-ban mennyi pénz jutott például drogfogyasztással kapcsolatos kutatásokra, kábítószer-prevenciós és szendélybetegek felépülését támogató programokra. Ezekből az is látszik, hogy sokkal több pénzre lenne szükség ezen a területen, mint amennyi végül jut. 2018-ban 186 pályázat érkezett be a minisztériumhoz, ezekből 138-at támogattak. Összesen 350 millió forintot osztottak szét a pályázók között, miközben az összigény ennek több mint a kétszerese, 778 millió forint volt.

Kutatásokra például 131 millió forintot, prevenciós programokra pedig 402 millió forintot kértek, előbbire 30 milliót, utóbbira 170 milliót hagytak jóvá.

Miközben a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok támogatásánál például 90 százalékban fedte a megítélt összeg az igényeket. A prevenciós programokra vonatkozó adat azért is érdekes, mert a megelőzés elvileg a 2013-ban elfogadott új nemzeti drogstratégia egyik sarkalatos pontja. A prevenciós programok hatékonyságára még visszatérünk.

Szakiskolások, falun élők veszélyben

Mivel nem készülnek átfogó, reprezentatív kutatások, nem tudni, hogyan alakultak Magyarországon a drogfogyasztási szokások. Így azt sem lehet megmondani, kevesebben drogoznak-e, mint az új stratégia előtt. Az utolsó országos kutatást még 2015-ben végezték, az alapján minden tizedik magyar felnőtt (18-64 éves korosztály) fogyasztott már élete során legalább egyszer valamilyen tiltott szert, a fiatal felnőttek (18-34 éves korosztály) körében ez arány 17 százalék.

tab01
Fotó: Nemzeti Drog Fókuszpont

Legtöbben a marihuánát vagy a hasis próbálják ki (felnőtt népesség 7,4 százaléka), utána következik az ecstasy (4 százalék), a herbál vagy biofű néven ismert szintetikus kannabinoidok (1,9 százalék), az amfetamin (1,7 százalék) és a kokaint megelőzve a többnyire kristály néven futó szintetikus stimulánsok (1,3 százalék). A fiatal felnőtteknél ugyanez a sorrend, csupán a szereknél szereplő arányok duplázódnak. 

Az iskoláskorúak szerhasználatáról sincsenek friss adataink. Egy 2014-es felmérés szerint a 9-10. évfolyamos tanulók körében szintén a marihuána számít a legelterjedtebbnek (18,6 százalék), a biofű vagy herbál a második (10 százalék). Utóbbiak főleg olcsóságuk és könnyű elérhetőségük miatt elterjedtek. Utánuk egyébként a különböző gyógyszerek, altatók, nyugtatók és fájdalomcsillapítók jönnek. A fiatalok 5,8 százaléka próbált ki valamilyen stimuláns szert (metamfetamin, MDMA, kokain, szintetikus katinonok)

A 16 éves középiskolások körében készült 2015-ös European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (ESPAD) vizsgálat azt mutatta, hogy szoros összefüggés van a stimuláns típusú szerek fogyasztása és a szociodemográfiai háttér (iskola helye és típusa, családszerkezet, anyagi helyzet) között: minél rosszabb körülmények közül jöttek a fiatalok, annál gyakoribb volt körükben a droghasználat. A kistelepüléseken élők és tanulók, a szakiskolába járók a korosztályos átlagnál nagyobb arányban nyúltak ezekhez a szerekhez. 

Ugyanez mondható el a herbál/biofűről. Az 2015-ös ESPAD kutatás szerint háromszor annyi szakiskolás (15,6 százalék) fogyasztott biofüvet vagy herbált, mint a gimnazista, de a csonka családban nevelkedők körében is magas (14 százalék) volt a kipróbálók aránya. Nem csak kutatások mutatnak aggasztó tendenciát: a gyermekvédelmi szakellátásban és javítóintézetekben dolgozó szakemberek tapasztalata is az, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknál egyre súlyosabb  probléma a droghasználat. 

Egyre többen mennek börtönbe drog miatt

2013-ban az új Büntető törvénykönyvvel Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét vezették be Magyarországon, amitől a fogyasztás és terjesztés visszaszorulását remélte a kormány. (Akár két év letöltendő börtönbüntetés is járhat egy füves cigarettáért, spangliért. Ezt egyszer lehet kiváltani eltereléssel.) Nehéz megmondani, mennyire volt eredményes a szigor, mivel a lefoglalások számában  nincs csökkenés, a mennyiséget tekintve pedig ingadozás figyelhető meg, és ahogy írtuk, a fogyasztási szokásokról nincs friss kutatás.

Ami biztos: ahogyan az alábbi ábra mutatja, a statisztikák szerint 2015-től kezdődően évről évre több embert ítéltek el kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Börtönbe is egyre többen kerültek, 2015-höz képest háromszor annyian. 

Még látványosabb a kábítószer-kereskedelem miatt elítéltek számának növekedése: 2015 és 2018 között majdnem meghétszereződött a számuk.

  • 2015: 219 fő
  • 2016: 332 fő
  • 2017: 928 fő
  • 2018: 1381 fő

Nőtt a szabálysértési ügyek száma is, mégpedig 83 százalékkal 2017-hez képest (3072 eset).

Mindez a megnövekedett rendőri figyelemnek is betudható.

Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy kábítószer-bűncselekmények mintegy 80 százaléka fogyasztással függ össze, és a fogyasztók jellemzően csekély mennyiségű kábítószerrel buknak le. 

A szórakozóhelyek ellenőrzésére is komolyan ráfeküdt a rendőrség. Míg 2017-ben 8581 helyet ellenőriztek, addig 2018-ban csak 5462-öt, viszont majdnem háromszor annyi emberrel szemben intézkedtek a razziák során: 2017-ben 17 ezer, 2018-ban 50 ezer.

A jelentés szerint a dizájnerdrogok robbanásszerű terjedése nemcsak a drogszakmát, hanem az igazságszolgáltatást is új helyzet elé állította. Komoly fennakadásokat okoz az ítélkezésben, hogy mire ítélet születik egy ügyben, lehet, hogy addigra a dizájner szer átkerül a kábítószerek listájára, vagyis szigorúbb megítélés alá esne a bűncselekmény. Másrészt mivel teljesen kiszámíthatatlan a dizájnerszerek hatása, így gyakran a kirendelt szakértők sem tudják megállapítani, hogy mekkora mennyiség számít átlagos adagnak. A problémát többször jelezték az Alkotmánybíróságnak, eddig eredmény nélkül.

Kevesebb fiatal jut kezeléshez

A bűnügyi statisztikák mellett azt is érdemes megnézni, hogyan alakul a kezelésbe lépő drogfogyasztók száma, hiszen a megelőzés és az ellátás a drogpolitika másik fontos célja. 2018-ban több mint 4700-an kerültek kezelésbe kábítószer-probléma miatt, 90 százalékuk specializált járóbeteg ellátásban, ami jelenthetett drogambulanciát, addiktológiát, valamilyen alacsonyküszöbű szolgáltatást vagy pszichiátriát. 2017-hez képest minimális eltérés tapasztalható ezen a téren, ugyanakkor tovább nőtt azok aránya, akik elterelés révén kerültek az ellátórendszerbe: 2017-ben 72 százalék volt az arányuk, egy évvel később már 80 százalék. Ez is a megnövekedett rendőri aktivitással magyarázható.

Ez akár azt is jelenthetné, hogy a szigorúbb rendőrségi fellépésnek köszönhetően több droghasználó jut ellátáshoz. Csakhogy többségük (56 százalék) megelőző-felvilágosító szolgáltatásban vett részt, kevesebben voltak, akik komolyabb szerhasználati problémával, például függőséggel kerültek ellátásban. Sőt, 2017-hez képest majdnem 500 fővel csökkent azok száma, akik magasabb szintű ellátást kaptak.

tab02
Fotó: Nemzeti Drog Fókuszpont

Legtöbben kannabisz miatt kerültek kezelésbe (3174 fő), számuk az elmúlt években folyamatosan nőtt. A kezelésbe jutás második leggyakoribb oka a különböző stimulánsok fogyasztása volt, a dizájnerszerek (kristály, herbál, biofű) kerültek a harmadik helyre.

A biofüvet, herbált vagy kristályt fogyasztók többsége intenzív használónak számított, azaz kezelésbe kerülésük előtt szinte napi rendszerességgel fogyasztották ezeket a drogokat. Az is látható az adatokból, hogy ezek a szerhasználók 2014 óta egyre kisebb arányban jutnak ellátáshoz.  Ennek az lehet az oka, hogy főleg hátrányos helyzetű, marginalizált társadalmi csoportok - szegregátumokban élők, hajléktalanok, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő fiatalok - használják a súlyos pszichés tüneteket okozó szintetikus szereket.

Szintén nem jó hír, hogy 2008 és 2018 között három évvel emelkedett a kezelésbe jutó droghasználók átlagéletkora (25,3 évről 28,1 évre). Ez azért baj, mert azt mutatja, hogy egyre kevesebb fiatal droghasználó jut kezelésbe. A 18 évnél fiatalabb droghasználók ellátása eleve hiányos, az ország egyes területein nem is létezik számukra segítség. Mindössze három rehab fogad tinédzsereket,  ezek között csak egy van, ami lányokat is. 

Eltűntek az intravénás használók, de ez nem jó

A kábítószerfogyasztás egyik legkomolyabb egészségügyi következménye az olyan fertőző betegségek terjedése, mint a HIV, a hepatitis B és C. Az elmúlt 4-5 évben Magyarországon megnőtt a hepatitis C vírussal fertőzött drogfogyasztók száma. 2011-ig 25 százalék körül alakult az országos átlag fertőzöttség szempontjából, azaz minden negyedik megszűrt intravénás szerhasználó volt fertőzött. Ez a szám 2014-re csaknem megduplázódott, 48 százalékra nőtt az érintettek aránya. Budapesten ennél is magasabb, 60 százalékos fertőzöttséget mérték, de akadt olyan vidéki város, ahol a még a fővárosinál is rosszabb eredmények születtek. 

A drasztikus növekedés mögött a dizájner drogok megjelenése és elterjedése állt: néhány év alatt teljesen kiszorították a klasszikus szereket (heroin, amfetamin). Hatásuk miatt a dizájnereket sokkal gyakrabban kell injektálni, másrészt a kevésbé edukált használóik között gyakoribb a fecskendők megosztása is, ami tovább növeli a vírus átadásának kockázatát. A két legnagyobb budapesti tűcsereprogram 2014-es bezárása sem segített a helyzeten: a droghasználók nehezebb jutottak steril tűhöz, ritkábban mentek el szűrésre, elveszítették kapcsolatukat az egészségügyi és a szociális ellátórendszerrel. A fokozott rendőri jelenlét csak ráerősített erre.

tab03
Fotó: Nemzeti Drog Fókuszpont

Több éves kihagyást követően 2018-ban készült újra országos vizsgálat a hepatitis-fertőzöttség mértékéről az európai uniós finanszírozású HAREACT projekt keretében. Ennek eredményeit egyedül a Nemzeti Drog Fókuszpont friss jelentésében publikálták. Eszerint a szűrésben résztvevő intravénás droghasználók 44 százaléka volt hepatitis C-vel fertőzött (Budapest: 42,7 százalék, vidéki városok: 44,3 százalék), a 25 évnél fiatalabbak 40 százaléka volt érintett.

Hiába csökkent néhány százalékponttal a fertőzöttség szintje a 2014-es állapothoz képest, ez nem jelenti azt, hogy javult volna a helyzet vagy kevesebb lett a droghasználó.

Ezt onnan lehet tudni, hogy a vidéki városokban, ahol 2014 után is működtek nagyobb tűcsereprogramok, nem csökkent olyan drasztikusan a kliensek száma, mint Budapesten, ahol néhány év alatt gyakorlatilag megfeleződött az ellátottak köre. 

A hepatitis C fertőzöttség visszaszorítását az is nehezíti, hogy az intravénás droghasználók egyre nagyobb számban állnak belélegzéssel (úgynevezett fóliázás) történő használatra. Emiatt a szakemberek nehezebben érik el ezt az eleve rejtőzködő szerhasználói csoportot. Mindez azt is eredményezte, hogy egyre kevesebb intravénás droghasználó jut kezelésbe: 2011 és 2018 között 69 százalékos csökkenés (477-ről 147-re) volt megfigyelhető. 

Egyfajta válaszlépésként a közelmúltban több olyan program indult (a Válaszút Misszió, az INDÍT Közalapítvány és a Drogprevenciós Alapítvány programja), aminek kifejezetten az a célja, hogy  a hepatitisszel fertőzött droghasználókat juttassanak gyógyszeres kezeléshez.

Nincsenek felkészülve a börtönök a dizájner drogokra

A drogprobléma a börtönökbe is begyűrűzik. A 2018-as éves intézményi vizsgálat azt mutatta, hogy a részt vevő rabok (2146 fő) közel fele használt valamilyen kábítószert élete során, 2015-ben ez az arány még 31,8 százalék volt. Ennél természetesen jóval több rab érintett, hogy pontosan hány, arról megint csak nincsenek friss adatok. Az utolsó, 2008-as reprezentatív kutatás szerint a teljes fogvatartott populáció 43 százaléka próbált ki bekerülése előtt valamilyen tiltott drogot. Ez több ezer embert jelentett már akkor is.

Általánosságban elmondható, hogy a fogvatartottak körében gyakoribb a dizájnerr drogok fogyasztása és a magas kockázatú intravénás használat is. Nem meglepő, hogy a HIV, illetve a hepatitis B és C fertőzöttség aránya magasabb is a fogvatartottaknál, mint a teljes népességben. 

A börtön falain belülre jellemzően a dizájner drogok jutnak be, a szerrel átitatott papír (például boríték), dohány vagy tea formájában. A minisztériumi jelentés szerint ezek felderítésére nincsenek felkészülve a börtönök, a kábítószer-kereső kutyák sincsenek kiképezve az ilyen típusú anyagok felismerésére. Többek között emiatt szigorították néhány éve a csomagküldés szabályait. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) adatai szerint évente 250-300 gyanús csomagot foglalnak le.

tab04
Fotó: Nemzeti Drog Fókuszpont

A 2018-as jelentésben közöltek először adatokat arról, hogy a 31 hazai büntetésvégrehajtási intézetben milyen ellátási formák működnek. Vannak olyanok, amik csak egyes intézetekben érhető el:  túladagolást megelőző tanácsadás hat helyen, míg drogprevenciós körlet, fekvőbeteg ellátás és társadalomba való visszailleszkedést segítő program a börtönök felében működik. Ez nem feltétlenül probléma, oda szállítják azokat, akiknek szükségük van valamelyikre. 

Vannak olyan jellegű ellátások is, amikre ideális esetben mindenhol szükség lenne. Ilyen például a fertőző betegségek (HIV, hepatits B és C) szűrővizsgálata: HIV-re és hepatitis C-re 22 helyen, míg hepatitis B-re cak 16 helyen szűrnek. Helyben elérhető kezelés sincs mindenhol: hepatitis C kezelés 14-15 börtönben, HIV kezelés 7 börtönben működik. Még rosszabb arányban kaphatnak a rabok opiát-helyettesítő kezelést, mindössze három intézet jelölte meg, hogy biztosítják ezt a típusú terápiát. 

Nem lehetnek őszinték a prevención

A most kiadott jelentés foglalkozik először az iskolai drogprevenciós programok eredményességével. A 2018-ban készült online felmérésben olyan tanulókat kérdezték meg, akik az azt megelőző öt évben drogprevenciós programokon vettek részt. Több mint 1100, 14-18 éves és 14-25 éves fiatal töltötte ki a kérdőíveket. Ezekből az derült ki, hogy többnyire előadás formájában valósult meg a prevenció, mindössze a tanulók néhány százaléka vehetett részt egyéni vagy családi foglalkozáson. A tanulók több mint fele olyan prevenciós programon vett részt, amit rendőr tartott. Nem csoda, hogy ezek jórészt a kábítószerek veszélyeire fókuszáltak. Szintén nagy hangsúlyt kapott, hogy tilos kábítószereket fogyasztani.

Ártalomcsökkentésről és a társas kapcsolatok megértéséről - ami szorosan kapcsolódik a drogfogyasztáshoz és a függőségekhez - viszont csupán a programok tizedén esett szó.

A válaszadók többsége (53 százalék) hitelesnek tartotta a prevenciós programokat. Beszédes ugyanakkor, hogy mindössze 9 százalékuk mondta azt, hogy a prevenció hatására megváltozott a véleménye a drogokról. Az is érdekes adat, hogy a fiatalok tizede érezte úgy, hogy őszintén beszélhet saját problémáiról, tapasztalatairól a foglalkozásokon. Ott volt magasabb (31 százalék) ez az arány, ahol korábbi drogfüggő tartott előadást.