A menedékkérőknek járó kártérítést is megkonzultálja a kormány

2020.02.20. 15:12

Az illegális migránsoknak járó kártérítés jogosságáról is kérdez a kormány a nemzeti konzultáció kérdőívén

– jelentette be csütörtökön egy Facebook-videóban Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán a videóban azt mondta, "a kártérítésbiznisz nem csak a börtönök körül forog", kijelentését pedig azzal illusztrálta, hogy két, illegálisan Magyarországra érkező bangladesi bevándorló jogsérelemre hivatkozva beperelte a magyar államot, jogi képviseletüket "külföldről pénzelt szervezetek látták el", és végül tízmillió forint kártérítést ítéltek meg nekik.

Nem elég tehát, hogy ezek a szervezetek ösztönzik és támogatják a bevándorlást, hanem ráadásul üzletet is csinálnak belőle.

Kovács szerint mivel „több mint százezer ember van a balkáni útvonalon“, és az illegális migráció ezekben a pillanatokban is zajlik, "beláthatatlan lenne a vége annak az összegszerűségnek, amelyet kártérítésként megítélhetnének" az illegális migránsoknak.

Vannak, akik szerint ez helyes, az illegális migránsoknak is jár kártérítés. A kormánynak erről van véleménye, arra kérjük önöket, a kérdőíven szereplő ezen kérdésre is őszintén mondják el a véleményüket.

Ami valóban történt: A Helsinki Bizottság képviselt két bangladesi menekültet, Iliasz Iliaszt és Ali Ahmedet, akikről orvosi szakvélemény mondta ki, hogy sérülékenynek, különleges bánásmódot igénylő menedékkérőknek minősülnek. Ennek ellenére a 2015 októberében Szerbia felől érkező két férfit többkörös jogi eljárás után visszakényszerítették a határon. A beadvány nyomán a döntésről a magyar bíróságok, majd - a magyar kormány által is elismert nemzetközi jogi egyezmények alapján döntő - strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kétkörös tárgyalást követően

  1. igazat adott a magyar kormánynak abban, hogy a menedékkérők tranzitzónás várakoztatása nem jogellenes fogva tartás,
  2. viszont elmarasztalta a magyar hatóságokat, hogy megsértették a menedékkérők emberi jogait, amikor nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ezért a két bangladesinek 5000–5000 eurós kártérítést állapítottak meg.

Azaz az ítélet egyáltalán nem arra fut ki, hogy „az illegális migránsoknak is jár kártérítés“, hanem arra, hogy a menedékkérők ügyeit nem dömpingszerűen, hanem érdemben kell elbírálni.