Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A menekült, akinek a hatéves kálváriája precedens lett

2020.02.20. 08:48

Újra családjával élhet az az orosz menedékkérő, aki csaknem hat év után végül úgy kapta meg a politikai menedékjogot, hogy ügye hatással lett a 2015 óta érvényes menekültügy eljárásrendre.

Hiába ismerte el Ausztria, hogy Oroszország megalapozatlanul kérte tőle Alekszej Torubarov kiadatását, hiába okozott kormányválságot Csehországban, amikor Prága végül kiadta – utólag elismerve, hogy hiba volt – és hiába jutott végül újra a zöld határon át az EU-ba, ezúttal Magyarországra az akkor 54 éves egykori étteremtulajdonos, menedékkérelmét éveken át elutasította az egykor Bevándorlási és Állampolgárságinak nevezett, most már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság néven működő intézmény.

A bíróság minden újabb fellebbezéskor megállapította, hogy az OIF döntése nem megalapozott. A 2015-ös módosítás miatt a bíróság azonban nem biztosíthatta a beadott iratok alapján a menedékjogot, csupán visszarendelhette az ügyet az OIF-hoz felülvizsgálatra – amit az OIF újra és újra figyelmen kívül hagyott.

A hat éven át tartó kálváriáról és az ítélet előtti napról a Helsinki Bizottság kisfilmet is készített, ezt most először az Indexen nézheti meg.

helsinKINO: Történetek az emberi méltóságról // Az ember, aki legyőzte a magyar menekültügyi rendszert from Magyar Helsinki Bizottság on Vimeo.

A végtelenített hatósági pingpongot – amelynek célja a menedékkérő kifárasztása, így elállása a kérvénytől – végül maga a bíróság unta meg, és fordult tavaly az Európai Unió Bíróságához. A luxemburgi bíróság kimondta: újra biztosítani kell a bíróságok számára, hogy kimondhassák a végső szót a menedékkérelmek ügyében, és megadhassák a menedékjogot, ha az OIF elutasítását megalapozatlannak találják.

A Lex-Torubarov ezzel nem csak a 60 éves orosz menedékkérő ügyére tett pontot tavaly ősszel a pécsi bíróságon – megadva a menekültstátuszt a férfinak, kimondva, hogy az orosz bíróság független működése nem garantált –, de az összes, Magyarországon menedéket kérő folyamatban lévő ügyére kihat.

A bíróságok ugyanis korábban több menedékkérelmi ügy tárgyalását is felfüggesztették, arra várva, hogy az Európai Unió Bírósága döntést hozzon a Torubarov-ügy kapcsán. A politikai nézetei miatt üldözött orosz ellenzéki-üzletember precedens ítélete már jelentkezett is a gyakorlatban: a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtása mellett további hat menedékkérőt segített hozzá pozitív döntéshez kettő-, négy- és ötfordulós pingpongjátszma után.

A bíróság erősödött, Röszke lassult

A luxemburgi döntéssel tehát a bíróságok visszaszerezték a jogot, hogy saját hatáskörben lezárhassák a menedékkérelmeket, azaz már nem a kormányzatnak könnyebben alávethető OIF mondja ki a döntő szót. Ez egybeesett azzal, hogy láthatóan lelassult a tranzitzónákban a kérelmek befogadásának eddig sem gyors menete: a terepen dolgozó szervezetek tapasztalatai szerint – beleértve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát is –, februárban Röszkén csak néhány kérelmet fogadtak be, Tompán pedig december 9. óta a befogadott kérelmek száma nulla.

Nem csak férfiak, sőt

Igaz, előtte sem volt a folyamat túl gyors: 2017 tavaszától Röszkén és Tompán naponta öt-öt kérelmet fogadtak be, 2019-ben már egy-egyre csökkent ez a szám, legalábbis az ígéretek szerint A valóságban azonban a Magyar Helsinki Bizottság által kikért adatok szerint – 250 munkanappal számolva – a két helyen összesen 394 kérelmet fogadtak be, elmaradva a napi egy-egy kérelmet jelentő 500-tól is.  

Ezen a 394 ügyön túl további 74 kérelmező van, akik nem a tranzitzónában, hanem Magyarországon belül nyújtották be kérelmüket – utóbbiak 2015 előtt érkezettek, esetleg az országban korábban más státusszal rendelkező, például diákként itt lévő személyek. A kérelmezők közül:  207 fő 13 év alatti gyermek és 204 nő volt.