Zalán
3 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Ez a NAT és kerettanterv a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja

2020.02.21. 23:11 Módosítva: 2020.02.21. 23:11
Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT – írja a Facebookon a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Oktatási Hivatal honlapján pénteken megjelentek a módosított Nemzeti Alaptantervhez (NAT) szükséges kerettantervek. Az új NAT irodalomra vonatkozó részében sem az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, sem Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nem szerepelt, bekerült viszont számos határon túli író, illetve hangsúlyosabb szerepet kapott Wass Albert és Nyirő József. A kerettantervben viszont már szerepel Ottlik és Kertész, de csak az említés szintjén.

Ezt kommentálta most a saját Facebook-oldalán a Magyartanárok Egyesülete elnöke, Arató László. 

Magyarból a kerettanterven van némi felszíni kozmetikázás, de valójában még rettenetesebb, mint a NAT. 155 oldal – ez már eleve kizárja a tanári szabadságot. Ugyanúgy nem kerettanterv, ahogy a NAT nem alaptanterv, nem kereteket ad, hanem minden négyzetcentimétert teljesen kitölt. Sőt túlcsordul. Kilencedik és tizenkettedik között 117 szerzővel és 269 művel kell kötelezően foglalkozni. A 2012-ben szereplő – szintén irreális – hat helyett tíz életművel! Szép példa ez a kompetenciafejlesztést, differenciálást lehetővé tevő tananyagcsökkentésre vonatkozó állítások álságos voltára

– írja Arató, hozzátéve, hogy az ajánlott szerzőkre és művekre – ide került be Kertész és Ottlik is – a 269 kötelező mű mellett semmiképp sem kerülhet sor, mivel 5-6.-ban kilenc, 7-8.-ban négy óra jut az ifjúsági irodalomra. „5-6.-ban olyan friss művek közül lehet választani, mint A kis herceg és a Robinson Crusoe. Éljen az olvasóvá nevelés!”

Arató úgy folytatja:

De örülhetünk, mert a hazafiasabbá tétel jegyében Juhász Gyulától kikerült a Tápai lagzi, de bekerült a Trianon. Tessék összevetni a két vers minőségét! Jelképes példa, és még sok van ilyen. Petőfi és Arany is hazafiasabbá van téve: Petőfi a Magyar vagyokkal és a Honfidallal, Arany a Kozmopolita költészettel. József Attila külváros-versei természetesen kisöpörtettek, hisz a Külvárosi éj, az Elégia bizonyára jelentéktelen művek. Még rengeteg ilyen apró példa található. Az is igen árulkodó, hogy mindkét oktatási szakaszban megjelenik egy-egy „Vérző Magyarország” című Trianon-fejezet – ahogy 1978 előtt is volt a tantervben és az egyentankönyvben tanácsköztársaság-fejezet. Utazás a múltba, csak az irodalom autonómiáját meggyalázó politikai preferencia más.

Arató szerint ráadásul a kerettanterv (KET) törvénysértő is, „mert egy miniszteri rendelet nem írhatja felül a kormányrendeletet, ami jogszabály. Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég Mihály, Ezra Pound szerepelnek a NAT-ban, de kikerültek a KET-ből, Tonke Dragt nem kötelező, csak kötelezően választható, stb. Ez elvben jó, de a magyar törvények szerint azt kell tanítania minden tanárnak, ami a NAT-ban van. De megnyugodhatunk: a KET annyiban NAT-követő, hogy Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című és Herczeg Ferenc Az élet kapuja című regénye (és a Pro libertate részletei, ill. a Bizánc című dráma) kötelező,

az Iskola a határon és a Sorstalanság viszont csak a valójában nem létező szabad időkeretben feldolgozható ajánlott művek között szerepel.

Egy másik kozmetikázó finomítás Illyés Gyula Puszták népe című könyvének (a könyv részletének) a közharag által kikényszerített megjelenése. (Legalább van valami bíráló is a két VH közti Magyarországról.)”

Arató szerint

A szemlélet korlátoltságának ijesztő példája, hogy az ajánlott (választható) művekre csak akkor kerülhet sor, ha a törzsanyag minden darabját leadtuk. Tehát – ha komolyan veszem – Ady esetében a csak ajánlott Elbocsátó, szép üzenetet nem taníthatom a Léda-versek között, a kötelező Héja-nász az avaron mellett, csak az Emlékezés egy nyáréjszakára és az Őrizem a szemed után. Stb. Praktikus. De persze ezt komolyan venni nem lehet, csak röhögni vagy sírni. Persze minderről nem hozzászólás, hanem elemző cikk kellene.

Arató úgy zárja a posztot:

Ez a NAT és kerettanterv bizony a magyartanítás Mohácsa vagy Trianonja.