Kövér Trianonról: Nem szeretnénk kiprovokálni, hogy újból belénk mélyesszék a karmaikat
További Belföld cikkek
- Jön az Alaptörvény újabb módosítása, változnak a kegyelmi döntések, belenyúlhatnak a benzinárba is
- Csupasz felnin száguldozott egy férfi Budapesten
- Lelőtte szomszédját egy idős férfi Bács-Kiskun vármegyében
- Botrány a Semmelweis Egyetemen: megalázták a felvételiző diákokat
- Schiffer András: A Magyar Péter körüli hype csak egy tünet
Múlóban van a trianoni döntés okozta trauma, ennek egyik oka, hogy az idő múlásával az új generációknak már nincsenek olyan személyes élményeik, amiket a nagyszüleik átéltek és elmeséltek volna nekik - mondta Kövér László házelnök Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon az MTI szerint.
Szerinte "amikor megszűnik ez a személyes kapcsolat, akkor van baj", ezért sokkal több hárul a politikára, a kultúrpolitikára, az oktatásra. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a tudás, tapasztalat, élmény átadódjon, éppen ez a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták tétje is szerinte.
Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti
azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, "ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban" is. Olyan kulturális örökséget kapjanak, "ami egy nemzetté tesz bennünket a következő száz évben is" – mondta Kövér László.
Szerinte egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben "oldjuk fel ellentéteinket." Kövér szerint soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban.
Szeretnék folytatni a nemzet határok feletti egyesítésének programját, hogy – függetlenül a határoktól.
úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk.
Nagyon sok múlik azonban az utódállamok politikai elitjeinek hozzáállásán, ezért is vagyunk kényes helyzetben a 100. évforduló kapcsán.
Szerinte azok az államok, "amelyek részesültek a száz évvel ezelőtti koncból", Ausztria és Románia kivételével ma már nem léteznek abban a formában, mint akkor.
"Ők már nem tudnak olyan teljes szívvel ünnepelni, mint ahogy mi gyászolunk", és nem is szeretnénk kiprovokálni, hogy "újból belénk mélyesszék a karmaikat", mert őszintén törekszünk az együttműködésre.
Kövér László arról is beszélt, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, ezeket - mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt - már megalkották. Ma a gazdasági kapcsolatok élénkítése van napirenden, ennek része, hogy szinte minden szomszédos országban folyik olyan gazdaságfejlesztési program, amely a határon túli magyarokat támogatja magyar költségvetési forrásból.
A szomszédos országokkal való szorosabb kapcsolat érdekében akár javasolni lehetne, hogy leginkább a határok közelében második idegen nyelvként a szomszéd ország nyelvét tanulják a diákok a nemzetek közötti megértés jegyében.
Kövér beszélt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról, amelynek legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából szeretnék egy dokumentumban összefoglalni, hogy hová is jutottunk száz év alatt. Ezzel
azt a kezdeményezést kívánják támogatni, hogy az európai fórumokon tűzzék napirendre az őshonos kisebbségek jogainak témáját.
A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok egyetértésével határozattal hívta fel a figyelmet arra, hogy minél többen támogassák ezt a polgári kezdeményezést, amelynek keretében május 7-ig hét országból egymillió aláírást kellene összegyűjteni.